Kína már a műholdas közelharcot gyakorolja, de ehhez Amerikának is van egy-két szava

Miközben mindenki az Egyesült Államokat és Kínát érintő vámháborút figyeli, a két ország között a világűrben is fokozódnak a feszültségek. Az amerikai közvéleményben időről időre visszatér a félelem és pánik, hogy megszűnik a Kínával szembeni technikai fölényük. Az évek óta folyó verseny jelenlegi állása, hogy a „képességbeli hézag az Egyesült Államok és versenytársai között jelentősen csökkent”.

Innen, a felszínről a műholdak leginkább kicsit sem izgalmas, űrbe kilőtt, magányosan keringő számítógépeknek tűnnek. Ezzel szemben fejlesztésük a katonai csúcstechnika élvonalát jelenti, hiszen egy konfliktus kimenetelét is eldöntheti, amit ezek az eszközök tudnak felderítés, kommunikáció és navigáció terén.

Kína jelen állás szerint képes a felszíni radarok számára láthatatlan, lopakodó harci repülőgépeket és bombázókat műholdjelek alapján detektálni, de már korábban is voltak huncut ötleteik a műholdakat pozicionáló, fúvókákban elbújó robbanótöltetekről, konkrétan a katasztrofális következményekkel járó műholdelhárító rakétákig. 

Komolyan fenyegetik Musk műholdjait

Elon Musk SpaceX nevű űrvállalatának saját globális műholdas internetrendszerét, a Starlinket már 2022-ben is komoly fenyegetésnek vette Kína és Oroszország. Hiperszonikus rakétákat detektáló, cirkálórakétákat célra vezető rendszernek tekintették, ez azóta nagyon is kézzel foghatóan megjelent a harctéren, méghozzá Ukrajnában. 

Az oroszok a fronton a Tobol nevű zavarórendszerrel igyekeztek elhárítani az ukránok információs fölényét. A Tobol továbbfejlesztett változata a Kalinka, amely a Starlink katonai változatára, a Starshieldre csatlakozó terminálokat is felismeri. A Starshield 118 továbbfejlesztett Starlink-műholdból álló rendszer, amelynek célkövető, optikai és rádiós felderítő, továbbá korai rakétaindítás-jelző képességei vannak. Mindez a Secure World Foundation nonprofit szervezet 316 oldalas jelentéséből derült ki, ami 12 ország űrbeli elhárító képességeit elemzi.

A jelentés alapján a Starlink-rendszer 2025 februárjáig kifejezetten jól teljesített a zavarással szemben. Kína ugyanakkor az orosz tapasztalatok alapján tengeralattjárókra telepített nagy teljesítményű lézerekkel venné fel a harcot a Starlink-műholdakkal. A problémájuk egyelőre az, hogy a tengeralattjárón nem marad hely az egyes műholdakat észlelő és célzó berendezéseknek – a céladatokat tehát külső forrásból kell megkapniuk, ami sebezhetőséggel jár.

A mozgásokkal kapcsolatban a jelentés kitér arra az esetre is, amikor Oroszország zavarta a GPS-jeleket Svédországban, Hollandiában, Franciaországban és Luxemburgban. Továbbá Kalinyingrádból származó jelekkel elnyomtak egy gyerekeknek szánt televízióadást, és az ukrajnai háború képeit sugározták helyette.

A Starlinkkel más gond is van, például közvetlen kínai versenytársai, a Guovang és Csingfen rendszerek  kiépítése újabb lendületet vett az év elején. Az egyik járulékos probléma, hogy Kína jóval lazábban veszi az űrszemét kérdését, mint más országok. Ez annyit jelent, hogy a műholdak feljuttatásával egy időben a Hosszú Menetelés hordozórakéták felső fokozatai megmaradnak 720 kilométer felett, ez pedig túl nagy magasság ahhoz, hogy ezek az irányíthatatlan darabok gyorsan és maguktól a légkörbe zuhanjanak, ehelyett évszázadokig veszélyforrásként keringenek tovább.

Az ázsiai ország már rendelkezik többször használatos hordozórakétával, de a közepes rakományokat továbbra is a tömegesen gyártott, régebbi Hosszú Menetelés rakétákra bízzák. A jelenlegi tervek alapján várhatóan 

Bár a szakemberek szerint a kínai gyakorlat objektíven rosszabb, mint a nemzetközi átlag, az űrszemétproblémában nincsenek egyedül, abban jelentős része van még a Starlink mintegy 6700 műholdjának.

Használd az Erőt

A Secure World Foundation jelentésébe már nem kerülhetett bele, de az amerikai űrhaderő vezetése március közepén jelezte, hogy harci manőverezést gyakorló kínai műholdakat láttak alacsony földkörüli pályán. 

A kereskedelmi műholdjaink segítségével öt különböző objektumot figyeltünk meg, amelyek irányítottan és szinkronban manővereztek egymás körül. Ezt nevezzük űrbéli dogfightnak

– mondta Michael Guetlein tábornok egy védelmi programokkal kapcsolatos konferencián. A műveletet három Sijang–24C és két Sicsang–6-05 kísérleti műhold végezte.

A dogfight alatt magyarul harci repülőgépek közötti légi közelharcot értünk. Az űrben fúvókákkal manőverezve mindez kicsit máshogy néz ki, de alapjában is más a küzdelem természete, valamiféle átmenet a légi harc és a körfűrészes robotbirkózás között. Guetlein kifejtette, hogy civil műholdakban elrejtett elhárító fegyverekkel, vagy egyes műholdakat kezelő és robotkarral megragadó eszközökkel kell számolni.

A tábornok külön kiemelte a nukleáris fegyverek űrbe telepítésével kapcsolatos orosz terveket, és az űrhaderő többi vezetőjéhez hasonlóan arra szólította az amerikai vezetést, hogy erősítsék meg űrbéli támadóképességeiket, mielőtt komolyabb hátrányba kerülnek.

(Defense One, Space.com, Sustainability Times)