
Kína ismét emberes űrmissziót indít az űrállomásra
További Tech-Tudomány cikkek
A közlemény szerint a három űrhajós űrkutatási és alkalmazási kísérleteket fog végezni, többféle rakományt és berendezéseket, köztük egy űrszemét-védőkészüléket telepítenek majd, emellett különféle helyreállítási feladatokat hajtanak végre – írja az MTI.
Lin Hszi-csiang, a CMSA szóvivője elmondta, hogy „a legénység tagjai Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie, a küldetés parancsnoka Csen Tung lesz, akinek ez a harmadik űrrepülése”. „A csütörtöki indításhoz egy Hosszú Menetelés–2F nevű hordozórakétát használnak, amelyet hamarosan feltöltenek üzemanyaggal. Jelenleg is zökkenőmentesen halad minden előkészületi munka” – fogalmazott Lin.
A szóvivő azt is elmondta, hogy a küldetésre zebrahalat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek az űrhajósok, hogy az űrállomáson élettudományi kísérleteket végezzenek velük. A legénység várhatóan október végén tér vissza a Földre, utánpótlásokat a pilóta nélküli Tiencsou–9 teherűrhajón keresztül kapnak majd – tette hozzá.

A Sencsou–20 a 35. űrrepülési küldetés a kínai emberes űrprogramban, és az ötödik legénységgel ellátott küldetés a kínai űrállomás alkalmazásfejlesztési szakaszában. Az állami média jelentése szerint az ország negyedik, a Sencsou űrrepüléseken részt vevő űrhajósainak csoportja jelenleg kiképzés alatt áll, amelyben első ízben vesznek részt űrhajósok Kína, Hongkong és Makaó különleges közigazgatási területeiről, valamint Pakisztánból.
A hongkongi és makaói űrhajósok valószínűleg már 2026-ban végrehajtják első küldetésüket – jelentette a CCTV kínai állami televízió szerdán. A pakisztáni űrhajósok kiválasztása folyamatban van, akik közül egy fő a tervek szerint a kínai űrállomás fedélzetén a haszonrakományokkal és tudományos kutatással fog foglalkozni – közölték.
Kína első női űrhajósa
Mint arról beszámoltunk, tavaly októberben Peking sikeresnek minősítette a Shenzou 19 indítását, amelyen az eddigi legfiatalabb legénységük utazott, s az ország első női űrhajósával kiegészülve indultak el. Kínának konkrét célja a 2030-as holdra szállás, és mindent megtesz, amit csak tud ennek az eléréséhez. Az új űrversenyben az ország megpróbálja felülmúlni legnagyobb riválisát, az Egyesült Államokat.
A háromfős legénység egy hatórás utat követően dokkolt a következő hat hónapra otthont adó kínai fejlesztésű űrállomásra. A csapat számos kísérlet és űrséta elvégzését tervezi, ezzel tapasztalatokat és információkat gyűjtve Pekingnek, hogy 2030-ra mindenképp landolhassanak a Hold felszínén.
Kína világűrrel kapcsolatos ambíciói között szerepel egy kutatóállomás a Hold felszínén, a Vénusz légköréből mintákat nyerni, továbbá 2050-ig még 30 űrmisszió indítását tervezik. Ding Csibiao Ding a Kínai Tudományos Akadémiától azt mondta, hogy az ország „a fejlett nemzetekhez képest” nem rendelkezik olyan sok eredménnyel.
