Most már az a baj, ha kedvesen beszélünk a ChatGPT-vel

Az elmúlt hónapokban még a korábbinál is rohamosabb fejlődésen ment keresztül az Open AI által fejlesztett ChatGPT. Tavasz elején az új képalkotó modell tarolta le az internetet a Studio Ghibli-trendnek köszönhetően, majd a ChatGPT újragondolt memóriafunkciója váltott ki felemás reakciókat a felhasználókból. Ahogy arról az Indexen is írtunk, az új fejlesztés eddig korlátozott információk – mint például lekérdezések és testreszabások – megőrzését és felhasználását tette lehetővé a jövőbeli válaszokhoz.

Az új, hosszú távú memóriafunkcióval a ChatGPT azonban már kétféleképpen tárolja és használja fel az információkat: a felhasználók által manuálisan elmentett „mentett emlékek” mellett a rendszer „chatelőzményekből származó betekintéseket” is alkalmaz, hogy javítsa a jövőbeli válaszait. A cég példákkal is illusztrálta a memória működését: ha egy felhasználó korábban jelezte, hogy a megbeszéléssel kapcsolatos jegyzeteiben címsorokat, felsoroláspontokat és a végén összefoglaló teendőket szeretne látni, a ChatGPT a jövőben automatikusan ebben a formában készíti el az összefoglalókat.

A bejelentést követően egy emberként jött rá a frász a ChatGPT-t használókra, futótűzként kezdtek terjedni az olyan teóriák, miszerint az AI ezentúl arra is emlékezni fog, ha csúnyán, esetleg illemtelenül beszéltünk vele – ezt pedig a jövőben fel is használhatja ellenünk. Az OpenAI vezérigazgatója aztán megnyugtatott mindenkit, hogy erről szó sincs, mindenki személyre szabhatja, hogy a ChatGPT pontosan mit jegyezzen meg,

olyannyira, hogy az OpenAI-nak ez már komoly dollármilliókba kerül.

Nincs helye az udvariaskodásnak

A vezérigazgató egy X-en érkezett felhasználói kérdésre reagálva fedte fel, hogy a „kérlek” és „köszönöm” típusú megnyilvánulások a mesterséges intelligencia modellek felé vaskos villanyszámlát generálnak. Ironikusan úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben több tízmillió dollárt égettek el az udvarias beszélgetések miatt.

Bár Altman a „tízmilliók” kapcsán nem közölt pontos számadatot, az jól ismert tény, hogy minden egyes üzenetváltás a ChatGPT-vel komoly számítási kapacitást igényel. Ez pedig hatalmas energiafogyasztással jár, hiszen a mesterséges intelligencia modellek globális adatközpontok energiaellátására támaszkodnak, amelyek már most a világ áramfogyasztásának mintegy két százalékát teszik ki.

Az ARM Holdings vezérigazgatója, Rene Hass pedig arra figyelmeztetett, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia az Egyesült Államok teljes energiafogyasztásának akár a negyedét is kiteheti a jelenlegi négy százalék helyett – ami már most is duplája a világátlagnak.

Érdekesség, hogy az OpenAI költségei nem csak az áramszámlában jelentkeznek – a szerverek hűtéséhez használt víz mennyisége is jelentős tétel. Egy kaliforniai tanulmány szerint száz szó generálása a GPT-4-gyel akár három palack víz felhasználásával is járhat, míg egy egyszerű „szívesen” válaszhoz is mintegy 44 milliliter víz szükséges. Ennek tudatában pedig már nem is annyira meglepő, miért kéri Altman a felhasználókat arra, hogy hagyjanak fel a kedveskedéssel, amikor a ChatGPT-t használják.

Bizonyított tény, hogy a mesterséges intelligencia kedvesebb választ ad, ha mi magunk is kedvesen és tisztelettudóan szólunk hozzá – megéri viszont mindez azt az energiapazarlást, amit a válaszok generálása igényel?

Képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét

Ahogy arról az Indexen is írtunk, a Loughborough Egyetem munkatársai, dr. Vitor Castro, Tom Jackson és Ian Hodgkinson professzorok ökonometriai modellje szerint a globális informatikai infrastruktúra jelenlegi pályája egy „adatítéletnap” felé tart, amikor energiaigénye meghaladja a rendelkezésre álló energia mennyiségét. Az adatközpontok energiafogyasztása már 2025 végére több lesz, mint a rendelkezésre álló megújuló energia. A jelenlegi növekedési ütem mellett 2033-ban találkozik az adatgazdaság a teljes energetikai rendszer kapacitásának határaival.

A Nemzetközi Energiaügynökség idei jelentése szerint az adatközpontok 2022-ben még a globális kereslet 2 százalékát jelentették, de fogyasztásuk 35 és 128 százalékkal növekedhet 2026-ra, ami a szerényebb esetben évi egy Svédország méretű, az erősebb forgatókönyv esetén évi egy Németországnyi fogyasztás belépését jelenti.

Ha már a Google szóba került, a Nemzetközi Energiaügynökség kimutatásainál is árulkodóbb, hogy a keresőóriás bevallotta, hogy az elmúlt 5 évben 48 százalékkal nőtt a karbonlábnyomuk. A vállalat már a következő lépésen dolgozik és hamarosan fél tucat mini atomreaktort építtet energiaigénye fedezésére – ezek várhatóan az előrevetített ítéletnap idejére kezdenek működni. Vannak azonban pozitív példák is. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója néhány nappal ezelőtt örömmel jelentette be, hogy remekül haladnak azon tervük felé, hogy 2030-ra teljességgel karbonsemlegesek legyenek; a projekt indulása óta 60 százalékkal csökkentették karbonlábnyomukat.

(Borítókép: Jakub Porzycki / NurPhoto via Getty Images)