Mire jó nekünk egy második magyar űrhajós?

Nyitóbeszédében a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelemiparért felelős helyettes államtitkára azzal kezdte, hogy a kereskedelmi űrszektor forgalma kétszeresére nőhet 2040-re. Felhívta a figyelmet a kibertámadások növekvő számára, ami arra ösztönzött sok államot, hogy jelentősen fejlessze űrvédelmét. Szolnoki Szabolcs kiemelte, a magyar kormányzati törekvés minél több kkv bevonását tervezi a beszállítói körbe a hazai védelmi program megvalósításánál.

A 4iG Space & Defense Technologies vezérigazgatója arról beszélt, hogy cégüket részben azért hozták létre, mert eddig hiányzott a hazai színtéren egy kifejezetten az űriparra koncentráló vállalkozás. Sárhegyi István a műholdgyártásuk beindításának fontosságát emelte ki, valamint a HUSAT program elindítását. A cég egyébként a legnagyobb európai űripari szereplők beszállítója kíván lenni. Az egyik leányvállalatuk pedig a dróngyártásban lépett nagyot, elsősorban a sugárhajtású céldrónok területén. 

Ma már magáncégek dominálják az űripart, ezért a szektor fejlődése hihetetlenül gyors. Erről már Zábori Balázs, a 4iG Space & Defense Technologies technológiai innovációért felelős vezetője beszélt. Részletesen elemezte, miként tervezik bevonni programjaikba a hazai kis- és középvállalatokat beszállítóként. Zábori szerint a legfontosabb technológiai innovációk ösztönzik az űrkutatást is, de nem szabad elfelejtkezni az űrbiztonságról sem.

A konferencia egyik kiemelt előadója az Európai Űrügynökség (ESA) tagállami kapacitásokért felelős vezetője volt. Stephen Airey felvezető előadásában – amely „Az ESA szerepe a magyar űrökoszisztéma fejlesztésében” címet viselte – arról beszélt, hogy miért fontos a magyar képesség támogatása az űriparban.

Miért kell kis országoknak is pénzt fordítaniuk az űrkutatásra?

Az Index kérdésre a szakember kifejtette, ma már az űr, illetve az űrkutatás mindent meghatároz, a mindennapjainkat alapvetően befolyásolja. Elég, ha csak a meteorológiai műholdakra gondolunk, amelyek nélkül képtelenség lenne megmondani, milyen időre számítunk. Ott vannak a telekommunikációs műholdak, amelyek az adatátvitelben meghatározóak, de a navigáció és a logisztika sem úgy működne, ha például nem használnánk GPS-t.

A mezőgazdaság is nagyban függ az űrből érkező információktól. Így tudják nyomon követni az erdőtüzek kialakulását vagy az oltást követően a pusztítás mértékét. Fontos szintén a kormányok számára, mert az űrből kapott infók alapján lehet felmérni katasztrófák esetében annak kiterjedtségét, és hogy mekkora területnek van szüksége a központi segítségre.

Stephen Airey szemléletes példákon igyekezett elmagyarázni az űrkutatási befektetések lényegét. Volt eleinte a hajózás megszervezése, hogy árukat lehessen szállítani, később kiépültek az úthálózatok, aztán jöttek a befektetések az energiahálózat létrehozásába. Ezek mind fontos részét képezik az életünknek, és fizikai valójában látjuk, mire költötték a pénzt. Az első láthatatlan befektetés az internet, illetve a mögötte húzódó – 4G és 5G – hálózatok kiépítése volt. Magát az internetet ugyanis nem látjuk, csak a végeredményt, azt, hogy tudunk internetezni, képet, videót küldeni, chatelni stb.

Ugyanilyen a szakember szerint az űripari beruházás is. Nem látjuk a közvetlen hasznát, de ha nem lenne GPS, akkor nem tudnánk a telefonunk segítségével, hogy éppen hol vagyunk, vagy ha térképre lenne szükségünk, és nem lenne a fejünk fölött 28 működő műhold, akkor az adatok nem állnának össze pillanatok alatt térképpé. Véleménye szerint a mostani űrberuházások hasonló helyzetben vannak, mint volt a kezdeti internet az 1990-es években. Bár láthatatlan, de az űripari beruházásoké a jövő, mert 20-30 év múlva már mindent ez fog meghatározni.

Mit kell tennie Magyarországnak?

Az ESA egyik vezetőjeként Stephen Airey úgy látja, hogy Magyarország számára az űrfejlesztési prioritások élén adatközpontok építése kell hogy álljon. Biztosítani kell a hozzáférést a Föld körüli műholdhálózatok nyújtotta globális kommunikációhoz, és alkalmazni kell a műholdadatokon alapuló szolgáltatásokat kormányzati és vállalati szinteken. Ami pedig elengedhetetlen, hogy el kell mélyíteni az űrkutatás fontosságával kapcsolatos ismereteket társadalmi szinten, vagyis az edukáció itt bizony megkerülhetetlen.

Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek, és nagyjából a többi tagállamhoz hasonló mértékben fordít költségvetéséből ESA-programokra. Ez az összeg 2022-ben 73 millió euró volt. 

Mire jó egy második magyar űrhajós?

A szakértő szerint az űrhajósok nagyon alkalmasak arra, hogy ráébresszék az embereket, mennyire fontos nekünk az űr és az azzal kapcsolatos kutatás. Egy űrhajós látványa, különösen, ha honfitársunk, mint például az űrbe készülő Kapu Tibor, mindig lenyűgözi az embereket.

Szerintem ez az egyik legfontosabb eleme egy űrhajósküldetésnek, hogy amikor visszatér, tud mesélni az űrben látottakról, történtekről – első kézből.

Van egy másodlagos fontossága is ezeknek az űrutaknak, amelyek nem annyira közvetlenül érintik az embereket, és ez pedig az, hogy miként lehet túlélni egy utazást a világűrben. Ilyenek például a kísérletek, amelyeket elvégeznek fenn, tudományos, egészségügyi kísérletek, mondjuk, a csontritkulás-kísérletek. A nulla gravitáció és az űrben töltött hosszabb idő ugyanis elkezdi tönkretenni az űrhajósok csontjait. Ezért évek óta kísérletezünk azzal, hogy milyen módszerekkel, gyógyszerekkel lehetne ezt a folyamatot lassítani, esetleg megállítani. Ha ezt megtaláljuk, akkor az űrhajósok voltak a kísérleti nyulak ennek a gyógyszernek a kifejlesztéséhez, amely aztán itt, a Földön majd emberek millióinak segíthet – mondta a szakember.

Persze tudom, ezeket a kísérleteket elvégezhetjük francia vagy éppen amerikai asztronautákon is, de most lesz egy magyar űrhajós, aki hosszabb időt fog tölteni az űrállomáson. Ez pedig azt jelenti, hogy innentől kezdve joga lesz magyar kísérleteket is elvégeznie odafenn. És ha ezeket előzetesen ügyesen koordinálják, megszervezik, a hazai orvosbiológiai és gyógyszeripari cégek, illetve kutatóintézetek időben ráharapnak, akkor bizony nagy siker és megtiszteltetés lehet, ha ezeket a kísérleteket a magyar űrhajós nekik az űrállomáson elvégzi – mondta befejezésül az űrügynökség szakembere.