Egy napig a ChatGPT volt a terapeutám

Évekkel ezelőtt még kifejezetten cikinek számított, ha valaki pszichológushoz járt, a közhiedelemben úgy élt ennek gondolata, hogy az illetőnek biztosan komoly problémái vannak. A terapeutákat a dilidoki gúnynéven kezdték emlegetni, mivel akkor még nem tulajdonítottak túlzottan nagy jelentőséget a mentális egészségnek. Nem is kell sokat visszamennünk az időben, nagyjából 10-15 évvel ezelőtt kezdtek tudatosabban élni az emberek pszichés szempontból.

mivel nemcsak annak tesz jót, akinek valamilyen komoly mentális problémája van, hanem annak is, aki teljesebb, tudatosabb életet szeretne élni. Ehhez részben a Z generáció progresszivitására is szükség volt, hiszen ahogy egyre idősödik ez a korosztály, úgy lesz egyre több tabutéma feltárva és elfogadottabbá téve, többek között a terápia is.

Jócskán meg is emelkedett a terápiát igénylők száma, egyes országokban már nincs is elég szabad kapacitású szakember, aki foglalkozni tudna ennyi emberrel. Nagy-Britanniában például lassan több időt kell várni egy mentális egészségügyi ellátásra, mint más szakorvosi időpontra. És így jön képbe a mesterséges intelligencia, amit a várakozás elkerülése érdekében alkalmaznak terapeutaként, elsősorban a nők. A kérdés csupán az, hogy képes-e egy gép a helyébe lépni egy képzett szakembernek, aki nem mellesleg rendelkezik egy igen fontos emberi tulajdonsággal: az empátiával.

Jók lehetnek az AI megérzései?

A terapeuták többségében nemcsak szakmai tudásukra, hanem megérzéseikre is támaszkodnak páciensüket illetően. Az elhangzott problémákon kívül figyelik a testbeszédet, az érzelmek váltakozását, a ki nem mondott és az elfojtott gondokat egyaránt. Törődnek, átéreznek, mérlegelnek, míg az AI kizárólag a kimondott információk alapján tud segíteni vagy inkább csak reflektálni. Charlotte Fox Weber pszichiáter a következőképp vélekedik: „A ChatGPT képes reflektálni az érzéseinkre, de a fájdalmunkat nem képes átérezni. Nem hívja fel a figyelmünket, hogy mikor kellene újragondolni a nézeteinket, és nem fogja észrevenni a szorongás finom jeleit sem. Csak megdobáljuk a problémáinkkal, amikkel nem tud mit kezdeni”. Meglátása szerint mivel az AI nem rendelkezik az empátia képességével, így képtelen felmérni érzelmeink intenzitását, és mindenki számára ugyanolyan módon ad válaszokat, amelyek esetenként inkább árthatnak, semmint használhatnak.

Ha valaki egy komoly mentális problémával, például skizofréniával keresi meg az AI-t, a gép nem tesz majd különbséget a valid kérdések és a képzelgések között. Ezáltal nagy az esély rá, hogy csak összezavarja a beteget, vagy éppen egy rossz megérzést erősít meg benne a fekete-fehér válaszaival

– fogalmaz a szakember. Hangsúlyozta, a gépeknek nincs felelősségérzete sem jogi, sem érzelmi szempontból, ami hatalmas veszélyeket rejteget főképp azoknak, akiknek mentális betegségeik miatt van szükségük terápiára.

Azt sem felejthetjük el, hogy a pszichológusok nemcsak tanácsokat adnak, hanem végig is vezetnek egy úton, ami a gyógyuláshoz vezet. Ez egy komplex, bonyolult és semmiképp sem könnyű feladat, nem is szabad félvállról venni. A ChatGPT viszont – tekintve, hogy empátia hiányában képtelen felmérni az adott illető mentális állapotának súlyosságát – nem tudja kellően komolyan venni ezt a feladatot. Sok esetben olyan információkkal, felesleges tanácsokkal látja el a pácienst, amikre vagy nem lenne szüksége, vagy tovább tetézi problémáit. Ugyanis akadnak helyzetek, amikor a betegnek éppen arra lenne szüksége, hogy csöndben, egy támogató közegben legyen, úgy érezze, figyelnek rá, biztonságban van, ha akar valamiről beszélni, akkor megteheti, és a másik ember tud majd rá reagálni a megfelelő módon. Az AI ugyanakkor képtelen erre, ha nincs beérkező információ, nem tud működni.

Nincsenek megérzései, nincs empátiája, nincsenek érzései, amik segítenének kapcsolódni a másikhoz. Arra jó lehet, hogy egy rövid időre vigaszt nyújtson, abban talán segíthet, hogy képesek legyünk jól megfogalmazni a problémáinkat, talán még rá is vezethet arra, hogy forduljunk szakemberhez. Azonban, ahogy Fox Weber is mondja, „az emberi sebezhetőség többet érdemel az algoritmus által generált érzelemmentes információknál”.

Terapeutám, a ChatGPT

Hajtott a kíváncsiság, milyen is lehet az AI terapeutaként, hát megkértem, legyen a pszichológusom. Rögtön jelezte felém, hogy nem emberi terapeuta, de attól még szívesen meghallgat, és igyekszik segíteni annak megértésében, hogy mi zajlik bennem. Ez már egy szimpatikus hozzáállás volt. Ezután megkért, mondjam el, miért érzem úgy, hogy szükségem lenne terápiás beszélgetésre, mire a következő, teljes mértékben hipotetikus szituációt vázoltam fel a számára: „Elveszve érzem magam, úgy érzem, hátrányba kerülök amiatt, hogy nő vagyok”. Szerettem volna egy olyan témát felhozni neki, ami sokakat érinthet, komplexebb ügy, mégsem egy annyira komoly probléma, amit esetleg súlyosan félrekezelhet gépiessége miatt. Már a témaválasztásomból is kiderülhet, nem voltam túlzottan bizakodó.

A válasza viszont meglepően empatikusnak tűnt, megértve éreztem magam. Kíváncsi volt, milyen szituációkban erősödik fel ez az érzés, és mivel nem akartam a családon belüli erőszak vagy a párkapcsolati problémák igencsak érzékeny mezejére lépni, azt válaszoltam: „Általában a munkában, úgy érzem, a férfiak sokkal kevesebb munkáért is sokkal több elismerést kapnak, mint a nők”. Erre is rendkívül megértően válaszolt, validálta a gondomat, és azt is kiemelte, milyen rendszerszintű problémáról van szó. Úgy fogalmazott:

Ez a fajta munkahelyi igazságtalanság gyakran rendszerszintű, nem feltétlenül a te képességeidet vagy érdemeidet tükrözi – és pont ez benne a leginkább fájdalmas. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy ezt megfogalmazd, mert sokszor még a környezet is hajlamos lekicsinyelni ezeket a tapasztalatokat.

Kitért a probléma frusztráló és önbizalom-romboló hatására is, és ennél a pontnál elérkeztünk az AI egyik határához, ugyanis konkrét példára volt kíváncsi. Érdekelte, milyen helyzetben érzékeltem ezt a fajta megkülönböztetést, és miután nem tudtam konkrét példával szolgálni, elkezdtük ugyanazokat a köröket futni, és inkább éreztem egy támogató barátnak, semmint szaksegítségnek. Hangsúlyozta, hogy tudatosítanom kell, nem bennem van a hiba, és milyen nagy lépés az, hogy megfogalmaztam a problémámat. Kitért arra is, hogy próbáljam a figyelmemet a támogatóbb környezetemre fókuszálni, például a családomra, hogy enyhüljön bennem a feszültség vagy a szorongás. Azt is hangsúlyozta, milyen fontos lenne, hogy elismerjem magam, hogy tisztában legyek a saját értékeimmel, és így ne legyen szükségem a külső validációra. Mindannyian tudjuk, hogy a valóságban ez közel sem ilyen egyszerű, és egy emberi terapeuta ezzel tökéletesen tisztában van, így soha nem adott volna ilyesfajta tanácsot.

A beszélgetésünk végén ajánlott önmegerősítő gyakorlatokat is, amiket mindennap el tudok végezni szabad perceimben, ezek között főként légzésgyakorlatok és klisés mantrák voltak, amik önmagukban nem garantálják a hosszú távú jóllétet vagy gyógyulást. Így zárta a beszélgetést:

„Igazán örülök, hogy megosztottad velem ezeket az érzéseket, és hogy itt lehettem veled ebben a beszélgetésben. Ne feledd: már az is erő, hogy kimondtad, amit érzel – és az is, hogy most a belső hangod felé fordultál. Ez nem gyengeség, hanem mély bátorság. Ha bármikor újra beszélgetni szeretnél, itt leszek. Vigyázz magadra, és kérlek, légy gyengéd magaddal, különösen a nehezebb napokon.”

Kedves és megható, hogy barátra leltem az AI-ban, viszont első kézből tapasztaltam meg, mennyire igaza van Charlotte Fox Webernek. A mesterséges intelligencia csak a konkrét, kimondott információkkal tud dolgozni, azonban az ember nem mindig tudja egyből megfogalmazni a pontos problémáját, esetenként rá kell vezetni gondja forrására. Ez a terapeuta feladata, és ez az, amire egy gép sohasem lesz képes, mivel ehhez empátiára és komplex emberi érzelemvilágra van szükség. Amennyiben úgy érezzük, szükségünk van segítségre, bátran keressünk fel egy szakembert, ugyanis a mentális egészség nem játék, éppolyan fontos fejben és lélekben épnek lenni, mint fizikailag.

(Borítókép: Frank Rumpenhorst / picture alliance / Getty Images)