A Z generáció leszámol a közösségi médiával

Az internethasználat teljesen átalakult az elmúlt harminc–negyven évben, ebben rengeteget segített a wifi feltalálása és az elektronikai, okoseszközök folyamatos fejlesztése. Talán még 10-15 évvel ezelőtt is inkább azok voltak többségben, akik laptopról vagy asztali gépről interneteztek, napjainkra ez viszont teljesen megváltozott. A mobilok ugyanis mára nemcsak kommunikációs eszközök, hanem szinte az oxigénnel egyenértékű tárgyak, amiket minden második pillanatban csekkolunk. A zsebünkre méretezett készülékekre költözött az egész internet, mindenféle applikáció formájában, mi pedig ezáltal képesek vagyunk mindenhol is jelen lenni egyszerre.

A közösségi média fogalma a Facebook megjelenésével vált világszerte népszerűvé, és a portál egy igazi online lavinát indított el. Sorra készültek az újabbnál újabb alkalmazások, ez a sok újdonság pedig rendkívül vonzó volt a felhasználók számára, különösen a fiataloknak. A Z generáció kisgyerekből felnőtté vált, miközben a közösségi média a virágkorát élte, ma már szinte nincs is olyan huszonéves, akinek ne lenne legalább TikTokja vagy Instagramja – míg a Facebook inkább az idősebb generáció birodalma lett.

Talán minden fiatal emlékszik az első közösségi médiás élményére, amikor még a szülőktől kellett engedélyt kérni egyórányi gépezésre vagy telefonozásra, hogy gyorsan fel tudjanak menni minden oldalra, visszaírjanak a barátaiknak, és naprakészek legyenek. A 2010-es évek eleje a Facebook, az Instagram és a Tumblr mesterhármasáról szólt, később csatlakozott a YouTube és a Snapchat is, ám összességében a Z generáció főként a 2016 körüli időszakra emlékszik vissza úgy, mint a közösségi média aranykorára, amikor még szórakoztató volt online lenni.

Az őszinteség korszaka

A kezdetekkor még nem feltétlenül a magamutogatásról vagy a legeslegjobb formánk kiemeléséről szólt a közösségi média, elsősorban szórakozási céllal léptek fel a felhasználók a különböző oldalakra. Akkor még nem versengett senki a lájkokért, és nem az algoritmusok irányították a tartalomfogyasztásunkat. Békés, paradicsomi időszaka volt ez az internetezésnek, nem is volt meglepő, hogy olyan sokan ráfüggtek, hiszen jó volt jelen lenni, több pozitív élmény származott belőle. Imádtunk üzengetni egymásnak, posztolni bármit és mindent, mert nem az volt a fő szempont, hogy ki mit gondol rólunk.

Nagyjából 10 évvel ezelőtt még arról szólt egy átlagos fiatal közösségimédia-használata, hogy Messengeren vagy egyéb chatfelületeken beszélgetett a barátaival, megnézett néhány YouTube -videót, megosztott pár vicces vagy esztétikus képet a Tumblrön vagy a Pinteresten, aztán élte tovább az életét a valóságban. Azért lépett fel, hogy kikapcsoljon, szórakoztassa magát a kedvenc felületein, majd folytatta a mindennapi feladatait offline.

Ez örökre megváltozott, amikor a socialfelületek fejlesztői ráeszméltek, hogy ha az algoritmust személyre szabottan alakítják minden felhasználó számára, akkor ők soha nem akarnak majd kilépni. Talán először jó ötletnek tűnt, viszont ma már tudjuk, hogy ez átírta azt az őszinte és hiteles csodaországot, amit addig internetnek hívtunk.

Szociális izoláció

Minden megváltozott, amikor már nem szórakozásból posztoltunk, hanem azért, hogy az algoritmus felkapja, és ezáltal minél többen lássák a képünket vagy videónkat. Hiszen ha sokan látják, akkor sokan lájkolják, és ettől úgy érezhetjük, hogy figyelnek ránk és szeretnek bennünket. Az algoritmustól való függés miatt a felhasználók gyakorlatilag állandóan elérhetőek, és az, hogy mindig készen állnak a kommunikációra, egy egészségtelen szorongást alakított ki bennük. Már inkább nem is akarnak válaszolni az üzenetekre, így a funkció, hogy a közösségi média összekösse az embereket, elveszőben van.

Szellemekké változtak az online közösségi térben, nehezen élik meg az állandó elvárásokat, amelyek a különböző felületekről érkeznek feléjük, úgyhogy inkább nem is posztolnak, csak megnézik mások képeit vagy bejegyzéseit, és ki is lépnek. A TikTok és az Instagram For You-feedjei a személyes tér megsértéséhez és a tartalomfogyasztás feletti kontroll elvesztéséhez vezettek, ami akadályozza a felhasználókat abban, hogy leváljanak a kapcsolatról, azonban megerősít ebben a passzív jelenlétben, amire egyre többen berendezkedünk.

Maga Mark Zuckerberg is kijelentette, hogy a közösségi média ideje lejárt, már nem az interperszonális kommunikációért vannak online az emberek, sokkal inkább azért, hogy képben legyenek a világ történéseit illetően. A Meta saját méréseket is végzett mindezzel kapcsolatban, és az eredmény azt mutatja, hogy a barátaink posztjainak nézegetésével töltött idő csökkenésnek indult az elmúlt két évben. Számokban ez úgy néz ki, hogy a Facebookon korábban az időnk 22 százalékát töltöttük ezzel, ma már viszont csak 17-et. Míg az Instagramon régebben az időnk 11 százalékát emésztette fel az ismerőseink posztjainak lájkolása, ma már csak 7 százalékát. Egyfajta szociális izoláció alakult ki, amikor is naprakészek szeretnénk lenni, de nem akarunk semmilyen kapcsolatot felvenni az online felületeken, így eredeti célját szinte teljesen elvesztette a közösségi média.

Mit hoz a jövő?

A rövid formátumú média térhódítása felszínes elköteleződésre ösztönzött és elbagatellizálta a jelentős életeseményeket, ahogyan azt gyakorlatilag az összes platformon érzékelhetjük. Nincs értéke annak, amiért nem rajonganak, és amiért igen, annak is tiszavirág-életű a népszerűsége. Az őszinteség elvesztése a közösségi médiában agyzsibbasztóvá tette a platformokat, az influenszerek megjelenésével pedig olyan performatív lett az online jelenlét, ami egyfajta teljesítménykényszert vált ki az emberekből. Ez szorongáshoz és végül kiégéshez vezet, amire senkinek nincs szüksége az egyébként is stresszes hétköznapokban, így inkább úgy dönt, kiszáll a social media világából.

A közösségi médiában egy mérgező nihilizmus érhető tetten, vagyis senki sem felelős semmiért, az élet célja, hogy szórakozz, élősködj és kritizálj mindenkit, aki él és mozog. Ez persze nem meglepő, hiszen felgyorsult működése a felhasználók szorongásához vezetett, gátolva a tiszta és kreatív gondolkodást, ami az esszenciáját adná a platformok használatának. 

Jelen állás szerint csak idő kérdése, míg teljesen átalakul az, ahogy a közösségi médiára tekintünk. Egyre többen döntenek a digitális detox mellett a platformok mérgező hatásai miatt, a Z generáció pedig nagyobb távolságtartással kezeli az online jelenlétet, amire remek bizonyíték többek között az is, hogy reneszánszukat élik a butatelefonok. A legfiatalabb és legmegosztóbb generáción múlik, meddig húzza még a social media, a visszaszámlálás mindenesetre elkezdődött.