A Z generáció számára a veszély már a mindennapok részévé vált

Negyedik alkalommal készítette el a tinédzserek online szokásait vizsgáló felmérését a Be Social közösségimédia-ügynökség, ahogy azt már 2019 óta kétévente teszi. Nemcsak arra keresik a választ, hogy milyen platformok népszerűek a fiatalok körében, vagy hogy mit gondolnak az influenszerekről, hanem rendszerint az aktuális trendekhez is igazítják kérdéseiket. Így lehet az, hogy a 2025-ös verzióba már a mesterséges intelligencia, elsősorban a ChatGPT használata is belekerült. A felmérést a 14–25 év közötti korosztály tagjaival végeztetik el teljesen anonim módon, amelyből egyértelműen kiderült, a híreket elsősorban a közösségi médián keresztül követik, és már egyre kevesebbet posztolnak.

Hat éve készült az első nem reprezentatív, de a demográfiai arányok egyensúlyára törekvő felmérés, azóta túlestünk egy pandémián, a közélet sokkal feszültebbé vált, és mindezzel arányosan változott az is, hogyan neteznek a Z generációsok.

Ismerni kell azokat, akikhez szólni akarunk

Forgács Mariann a Be Social közösségimédia-fókuszú ügynökség alapítója és ügyvezetője, illetve annak a felmérésnek ötletgazdája, ami a Z generációs fiatalok internetezési szokásait, többek között a hírfogyasztási módjait vizsgálja. Elmondta, a kifejezett cél az volt, hogy jobban megismerjék azokat, akikhez szólni próbálnak. Már 2019-ben is látták: nagyon sokan a Z generációhoz vagy a fiatalokhoz próbálnak beszélni, de nem tudják igazán azt, hogy mit csinálnak ők a digitális térben. Így jött a rövid anonim kérdőív ötlete, hogy jobban átlássák mindezt. Kitért arra is, milyen érdekes volt látni, hogy az online eltöltött idő hogyan változott a koronavírus-járvány után, vagy a választási évben mennyire érdekelte a közélet a fiatalokat. Idén pedig a negyedik felmérésnél megérkezett a mesterséges intelligencia és a digitális detox témaköre is. Kiemelte, a kérdőív összeállításánál vannak fix pontok, de mindig próbálják az adott év sajátosságaihoz is igazítani azt.

Felvetődik a kérdés, milyen fix pontok alapján érdemes megközelíteni ezt a kérdéskört, amivel kapcsolatban Forgács Mariann úgy fogalmazott: „Többnyire az, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a digitális térben, mennyire zaklatják őket, vannak-e olyan témák, amiket online vagy chaten nyugodtabban meg tudnak beszélni, mint személyesen. Mindig megkérdezzük, hogy honnan tájékozódnak, bár nem nagyon változnak a válaszok, talán csak az arányok, illetve volt még a legelején egy olyan kérdésünk – amit akkor kicsit merésznek tartottunk, de azt gondolom, hogy az évek minket igazoltak –, hogy erotikus képeket mennyire kérnek egymástól, vagy küldenek a korosztály tagjai egymásnak.” Legutóbbi esetében hangsúlyozta,

minden második válaszadótól kértek már erotikus képet, és sokkoló, hogy ez már ennyire a mindennapjaik részévé vált.

A szakértő említette a biztonságérzet témáját is, ami elmondása szerint stagnál 2019 óta. Hat évvel ezelőtt sem tartották sokkal biztonságosabbnak az internetet a Z generációsok, viszont talán az pozitívumként könyvelhető el, hogy ez a helyzet nem romlott. Forgács úgy tapasztalja, sajátos módszerekkel veszik fel a harcot a különböző internetes veszélyek ellen, például ma már alig adnak meg magukról valós adatokat, illetve több különböző profiljuk is van, álnéven. Mindezt talán azért teszik, mert már minden tizedik válaszadó azt mondta, volt már része online zaklatásban, így az álprofilok mögött könnyebben el tudnak bújni. A szakember kiemelte: „Sajnos nem jó a helyzet, és szerintem az üzenetértékű, hogy hat évvel ezelőtt kezdtük el a felméréseket, és már akkor is hasonló eredményeket kaptunk,

tehát nem tudtuk biztonságosabbá tenni a digitális teret számukra.

Nyilván a platformok üzemeltetőitől is várjuk azt, hogy tegyenek óvintézkedéseket, de azt gondolom, hogy a szülőknek, a pedagógusoknak, ebben az iparágban jártas szakembereknek – és ideértem magam is, feladatom, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat a fiatalok a digitális térben.”

„Régen úgy néztük meg, van-e internet, hogy rákerestünk az Indexre”

Ma már a Z generációsok nyolcvan százaléka egyáltalán nem nézi a hírportálokat, a híreket is a közösségi médián keresztül fogyasztja. A legfrissebb felmérés eredménye azt mutatta, hogy a 14–25 éveseknek mindössze harminc százaléka olvas internetes újságot, a legnépszerűbbek között az Index, a 24.hu, a Blikk és a Telex szerepel. A híroldalak már csak azért is háttérbe szorultak, mert vizuális effektek útján sokkal egyszerűbben tudnak információt befogadni, így egy 10 perces YouTube-videó tartalma jobban izgatja őket, mint egy újságcikk. Forgács Mariann elmondta, a kimutatások szerint az Instagramról és a TikTokról tájékozódnak elsősorban a világ történéseit illetően, de az sem hatja meg őket, ha nem naprakészek valamilyen témában.

Aggályokat vethet fel, hogy mennyire megbízható ilyesfajta forrásokból tájékozódni hard news szintjén, viszont a szakember azt tapasztalja, hogy a fiatal generáció nem zárkózik el a tényektől, csak más módon kíváncsi azokra. Arra is kitért, ma már általános lett például a klímaszorongás, a túlfogyasztással vagy a megélhetési problémákkal kapcsolatos szorongás, így már nem szívesen olvasnak erről, hanem hamarabb néznek meg ezekben a témákban egy félperces videót, és mennek is tovább. Úgy fogalmazott:

Amit el akarunk juttatni a fiatalokhoz vagy ehhez a célcsoporthoz, be kell csomagolni és ezeken a csatornákon kell megpróbálni eljuttatni hozzájuk. Olyan formában, hogy az ne legyen platformidegen.

Hangsúlyozta, ezt el kell fogadnia a hírportáloknak is a sikeres működés érdekében. Hozzátéve, mindez épp olyan korosztályos sajátosság, mint ahogy a fiatalok szüleinek generációja sem a napilapokat olvasta már a kávézókban, hanem a böngészőben rákerestek a különböző híroldalakra, hogy képben legyenek a világ történéseivel. Mint kifejtette, ma már teljesen más csatornán keresztül kell megszólítani a fiatalokat, nekik nem felel meg kizárólag az írott formátum. Felidézte, „nagyon sokáig az én generációmra jellemző volt az, amikor meg akartuk nézni, van-e internet, azonnal beírtuk a böngészőbe, hogy Index.hu. Ha betöltött, konstatáltuk, hogy van internet. Biztos vagyok benne, hogy a mai 14 évesek nem ezt csinálják, merthogy teljesen másban vannak.”

Megjegyezte, kevés olyan híroldal van, ami képes versenyezni az influenszerekkel a közösségi médiában, az ő személyiségük ugyanis teljesen kompatibilis ezzel az új világgal, míg a hírportálok közül kevesen érzik, hogyan is kellene ezt jól csinálni. Hozzá kell tenni, hogy a célközönség sem feltétlenül ugyanaz, hiszen az influenszerek célja nagy általánosságban inkább a szórakoztatás, míg a hírsite-ok az informálásra törekednek. Arra is fény derült, hogy a Z generációsok előszeretettel hallgatnak podcasteket, több mint ötven százalékuk akár napi szinten is fogyasztja ezt a típusú tartalmat, amik között tájékoztató, informáló jellegűt is jócskán találni. 

Passzív lett a Z generáció

A 2025-ös felmérésből kiderült, a legkülönbözőbb élethelyzetek sem tartják vissza a fiatalokat attól, hogy a mobiljukat nyomkodják: 74,63 százalékuk a WC-n ülve, 72,23 százalékuk filmnézés közben, 6,55 százalékuk pedig akár a moziban is a netet bújja. Ebből következik, hogy mivel szinte állandóan pörgetik a különböző platformokat, akarva-akaratlanul is belefuthatnak hírekbe rövid videós formában, például jelen esetben Románia választási helyzetét illetően, és ezáltal aktualizálják magukat.

Kijelenthetjük, hogy a fiatalabb generáció inkább passzív hírfogyasztó, semmint aktív

– szögezte le Forgács Mariann, de fontosnak tartotta hozzátenni, hogy legtöbbjük akkor sem forog álmatlanul éjszakánként, ha éppen nincs teljesen tisztában a világ történéseivel.

Egyértelmű, hogy egy 14 éves és egy 25 éves már nem ugyanabban az élethelyzetben van, sőt, már egy 18 és 23 éves élete is teljesen más. Viszont a szakember azt tapasztalja, egyre nehezebb rálátni arra, mivel töltik online szabadidejüket, hiszen nem igazán akarnak beszámolni róla. Mint mondta, a 2025-ös felméréshez volt a legnehezebb kitöltőket találni, mivel szinte semmivel nem tudták motiválni őket – a kérdőív anonim volta miatt –, egyedül az segítette őket, hogy hasonló ügynökségek, iskolák, egyéb intézmények és néhány influenszer promótálta a kérdőívet, kitöltőket gyűjtve ezzel.

A passzivitás iskolai életükben is tetten érhető, ugyanis megjelent hétköznapjaikban a mesterséges intelligencia, amit már házi feladataik elvégzéséhez is használnak. Az is kiderült, hogy a Z generációs válaszadók egyötöde elgondolkodott azon, hogy az AI ilyen szintű elterjedése miatt később majd valami teljesen más szakmát kell választania, mint amiről mindig is álmodott. Viszont minden tizedik közülük úgy gondolja, az AI nem tudja elvenni az emberek munkáját. Ennek ellenére mára nyolcvan százalékuk napi szinten veszi igénybe a mesterséges intelligencia, főként a ChatGPT szolgáltatásait, tehát feltehetően mégsem tartanak ettől az újszerű jelenségtől.

Sokan kiszállnának

A digitális detox egyre gyakoribb fogalom, mivel egyre több fiatal érzi magát telítődve a közösségi médiával. Igyekeznek önfegyelmet gyakorolni, és egyre többször döntenek úgy, hogy egy adott ideig nem lépnek fel kedvenc platformjaikra, kicsit elvonulnak, hiszen már teljesen kiszállni nem tudnak. Forgács Mariann elmondta, nagy az esélye, hogy a Z generációsok az Insta-filteres virtuális világtól sokalltak be, ami miatt többen egy időre szeretnek kicsekkolni az online térből:

Összességében tehát egy erős kettősség érhető tetten a Z generációsok online jelenlétét illetően, már sokkal inkább egy se veled-se nélküled viszonyról beszélhetünk. Képtelenek elengedni a közösségi médiát, ez tartja naprakészen őket, azonban nem érzik, hogy szükségük lenne ennyi információra, de a megfelelés és a tömegelv értelmében mégis inkább maradnak.

(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)