A mesterséges intelligencia is bizonyítja: van élet a halál után

Az emberi élet véges, épp ezért élnek olyan sokan a carpe diem felfogásnak, miszerint úgy lehet a legteljesebben megélni minden napot, ha úgy teszünk, mintha az lenne a legutolsó. Meglehet, hogy hamarosan sutba vághatjuk ezt az életfilozófiát, ugyanis a mesterséges intelligencia (AI) és a virtuális valóság (VR) egyre jobb fejlesztéseinek köszönhetően létrejöhet az úgynevezett digitális túlvilág, amelyben határozatlan ideig élhetünk tovább szeretteink körében.

Túlzásnak és egészen sci-finek hangozhat mindez, és talán kicsit az is, hiszen nem konkrétan az adott illető marad tovább életben, hanem a digitális személyisége, amelyet élete során felépített az e-mailjei, egyéb online üzenetei és posztjai alapján. Ez a technológia lehetőséget kínál arra, hogy a hozzátartozók interaktív módon kapcsolatba lépjenek halottaikkal, például chatbotokon, hologramokon vagy VR-élményeken keresztül. Mindez jelen állás szerint rengeteg kérdést vet fel, nemcsak etikai, hanem jogi szempontból is.

Hogy gyászoljunk egy élőt?

A mondat, amellyel mindannyian óva lettünk intve a világháló használatát illetően, az éppen ez volt: „Vigyázz, mi mindent posztolsz, mert az internet nem felejt!” Nos, ezt a negatívan beállított tulajdonságot most jóra is felhasználhatjuk a digitális hagyatékunk gyanánt. Hiszen ahhoz, hogy tovább tudjunk „élni” chatbotként, a mesterséges intelligenciába kell beletáplálni mindazt az információt, amit online életünkben folytattunk. Remek példa erre a 2022-ben meghalt Marina Smith, aki saját temetésén lépett újra kapcsolatba családtagjaival az AI segítségével. Családjából bárki tudott vele még egyszer beszélgetni, feltehettek neki kérdéseket, nosztalgiázhattak vele a közös emlékekről.

Ezt az élményt Marina Smith internetes múltjának köszönhette családja, amelyből az AI táplálkozni tudott, azonban felvetődik a kérdés, vajon helyes-e ez, van-e erre szükségünk? A válasz sokrétű, hiszen az elhunyt és a gyászolók esetében is felvetődnek ezek a problémák. Előbbi esetében az első pont, hogy nem járultak hozzá digitális újraalkotásukhoz, hiszen már nem voltak rá képesek. Ráadásul mivel még nem elég fejlett a technológia, annak a veszélye is fennáll, hogy az adott felvételek és információk idegen kezekbe jutnak, például reklámcégekhez, akik így akaratlanul felhasználják egy már elhunyt ember személyiségét és arcát kereskedelmi célokra, meggyalázva ezzel emléküket. A gyászolók esetében inkább pszichológiai zavarok léphetnek fel, hiszen kit ne lepne meg, ha egy szerette temetésén a halott elkezdene teljesen önazonosan viselkedni egy képernyőn vagy egy roboton keresztül. Mindemellett a gyász folyamatát is megzavarhatja, inkább okoz sokkot vagy pánikot, semmint megnyugvást, hogy még egyszer utoljára láthattuk.

Az egyházakat is megmozgatta az úgynevezett digitális halhatatlanság és túlvilág kérdése. A katolikus egyház például elmondta, ezeknek a digitális örökségeknek mindig tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, míg az iszlám vallás még mindig vitatja, belefér-e egyáltalán ez a módszer vallási törvényeikbe. A buddhisták kezelik a leglazábban ezt a kérdést,

Mindhárom vallási irányzat kiemelte, nem egyszerű összeegyeztetni a technológiai újításokat a régóta fennálló vallási és kulturális hagyományokkal. Egy 2018-ban készült tanulmány például arra buzdítja a fejlesztőket, hogy szabályozzák szigorúbban a folyamatot amellett, hogy egy illető digitális hagyatékát a személyisége szerves részének tekintik, mivel így őrizhetik meg méltóságát a síron túl is.

A digitális túlvilág szabályai

Mivel egy teljesen új keletű technológiai vívmányról beszélhetünk, így nem meglepő, hogy új szabályokat kell alkotnunk ahhoz, hogy megfelelően működjön, és senki ne sérüljön tőle. A technológia kutatói egyelőre az adatvédelem, az átláthatóság és a hozzáférés területein tettek javaslatokat a szabályozásra. Felvetődik annak kérdése is, kinek a tulajdona egy már halott személy chatbotja, vagyis digitális túlvilága? Ez már sokkal inkább jogi kérdés, a jó hír viszont az, hogy ebben az irányban is megkezdődtek a kutatások, miként lehet átláthatóbbá tenni ennek adatvédelmi és tulajdoni jogát.

Az eddigi biztos javaslatok a következők: először is mindenkinek még életében meg kell kapnia a döntés lehetőségét, hogy egyáltalán szeretné-e, hogy újraalkossák bármilyen mesterséges intelligencia segítségével. Továbbá világos tájékoztatást kell adni a digitális túlvilág működéséről és korlátairól, mindemellett bombabiztos adatvédelemre és biztonsági intézkedések bevezetésére is szükség van az AI-rendszerben. Nem elhanyagolható a gyerekek védelme sem,

Összességében elmondható, még egészen gyerekcipőben jár ez a fejlesztés, de a megfelelő kutatómunkák és korszerűsítések segítségével hamar olyan szintre juthat, hogy akár általánossá is válhat majd a jövőben. Az etikai kérdések persze továbbra is nyitva maradnak, hiszen ez jóval összetettebb, mint a jogi problémák. Előbbinek még időre van szüksége, ami feltehetően a digitális túlvilág ideájának fejlődésével szinkronban alakul majd ki. Mindenesetre amennyiben a fejlesztése és alkalmazása felelősségteljesen történik, létrejön egy olyan lehetőség, ami biztosítja, hogy méltósággal emlékezzünk szeretteinkre, miközben tiszteletben tartjuk az élők és az elhunytak jogait és érzéseit.

(Borítókép: Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!