Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az oltásellenesség a migráció miatt lesz egyre veszélyesebb

DSC 2158
2019.02.14. 07:27
A WHO friss jelentése az Európába érkező migránsok egészségügyi állapotát mutatja be, és kiderül belőle, hogy sok betegségtől alaptalanul félünk, de emellett akadnak nagyon is valós veszélyek. Ha nem hagy alább a kontinensen egyre jobban terjedő oltásellenesség, abból nagy bajok lehetnek, éppen a bevándorlás miatt.

Január végén adta ki az Európába érkező migránsok egészségügyi állapotáról szóló jelentését a WHO, amelyből kiderült, hogy a legfrissebb adatok szerint világszerte mintegy 68 millió ember vált lakhelyet azért, mert arra kényszerítik, közülük 25 millió pedig országa határain túl keres menedéket. Továbbra is Törökország az a hely, ahol a világon a legtöbb menekült tartózkodik, a 2017-es adatok szerint 3,5 millió. A migránsok számát néhány európai országban a tényleges adat háromszorosára, négyszeresére becsüli a közvélemény.

Ehhez képest a menekültek és a bevándorlók globális nagyságrendje évtizedek óta viszonylag stabil, a világ népességének körülbelül 3 százalékát – 260 millió embert – teszi ki. Ebben benne vannak azok is, akik kényszerből hagyják el otthonukat, és azok is, akik gazdasági bevándorlók. Viszont az általános véleménnyel ellentétben a migránsoknak csak kisebb hányada tart gazdag államokba, 85 százalékuk fejlődő országokban van.

Sok a menekült, aki állapota miatt egészségügyi ellátást igényel. Például Törökországban és Ukrajnában több mint egymillió ilyen esetről tudnak. Viszont a betegségeikkel kapcsolatban rengeteg a tévhit.

Az általános vélekedéssel ellentétben jelentős hányaduk nem fertőző kórkép, hanem olyan probléma, ami a rossz életkörülményekből és higiéniás helyzetből, a megfelelő élelmiszerek hiányából, illetve a szennyezett ivóvízből adódik.

Emellett körükben ritkábbak a daganatos megbetegedések – leszámítva a méhnyakrákot –, viszont azokat előrehaladottabb állapotban ismerik fel. Ebből adódóan az érintettek rosszabb állapotba kerülnek, életkilátásaik is gyengébbek. Gyakoribb körükben a cukorbetegség is, súlyosabbak az abból adódó szövődmények. Mérhető az is, hogy a vakcinákkal megelőzhető betegségek jobban érintik őket. Ezekre a helyzetekre az európai országok készülnek, szakembereik folyamatosan vizsgálják a helyzetet.

Nincs új a nap alatt

„Mi a migráció egészségügyi vonatkozásait már 2006-ban beiktattuk új területként az oktatásba, mert már akkor érzékeltük azokat a közép-ázsiai folyamatokat, amelyek jelezték, problémák várhatók” – mondja Szilárd István belgyógyász és társadalom-orvostani szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. A képzést a Műveleti Medicina Tanszék végzi, programjuk része a kötelező orvostovábbképzéseknek is. Ebben egyetemük nemcsak Magyarországon, hanem Európában is élen járt, komoly elismerést vívott ki. Ma már a WHO-val is együttműködnek, olyannyira, hogy Pécsett van a szervezet európai migrációs-egészségügyi képzési és kutatási központja is.

Nagyon fontos, hogy a hallgatók felkészüljenek az úgynevezett elfelejtett betegségekre. Én például elég régen voltam szigorló orvos, de az utolsó diftériás (torokgyík) eset akkor volt a pécsi klinikán, amikor hatodéves voltam. Az egész évfolyamot behívták, hogy meg tudjuk nézni. Amúgy ilyesmit nem láthattunk volna

– mondja a professzor. Az elfeledett betegségek felismerése azért fontos, mert például tavalyelőtt Belgiumban behurcolt fertőzésként előfordult diftéria. Az orvosok nem ismerték fel, hiszen az oltások miatt soha nem találkoztak vele, a betegség pedig jellegtelen: amikor a torkon fehér lepedéket láttak, torokgyulladásra gondoltak, csak a laborvizsgálatból derült ki, hogy nem az. Nem is tudták kezelni, mert ahhoz nemcsak antibiotikumra van szükség, hanem antitoxinra is, mivel a baktérium erős méreganyagot is termel. Hollandiából kellett áthozniuk, de a segítség sajnos későn érkezett, a beteg meghalt. Szilárd István a hazai helyzetnek akkor nézett utána, és mint kiderült, Magyarországon van antitoxin.

A pécsi egyetem Műveleti Medicina Tanszéke az oktatás mellett elemzi azokat a menekültválsággal kapcsolatos egészségügyi adatokat is, amelyeket a hatóságok gyűjtenek. Erre azért is szükség van, mert Európában egyelőre nincs egységes migráció-egészségügyi adatbázis. A pécsi központ ennek érdekében a WHO európai irodájával közösen idén áprilisában nemzetközi tanácskozást tart az adatbázis létesítésével kapcsolatos kérdések egységesítésére. A törekvést a kormány is támogatja.

Visszanyal az oltásellenesség

Azt már régóta látja a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), hogy

nem a különleges trópusi betegségektől kell tartani, hanem attól, hogy Európában újra megjelenhetnek olyan betegségek, amelyek a védőoltásoknak köszönhetően már teljesen eltűntek.

A szírek közegészségügyi állapota és egészségügye például nem volt annyira rossz a háború előtt. Ha megnézzük a WHO adatbázisában a 2011-ben kirobbant polgárháború előtti átoltottsági szinteket, azt látjuk, hogy minden évben 80 százalék fölötti volt a kanyaró elleni átoltottság. A háború alatt ez esett vissza 50 százalék körülire, és még 2017-ben is csak 59 százalékosra tudott visszaemelkedni.

Hasonlóan rossz a helyzet azokban az országokban, ahonnan a menedékkérők zöme érkezik. Szíria mellett ilyen Afganisztán, Irak, Pakisztán, illetve az afrikai szubszaharai régió. „Ezekben az országokban az átoltottság rendre elmarad a magyartól, illetve attól a legalább 95 százalékos szinttől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy nyájimmunitás alakuljon ki” – fogalmaz Katz Zoltán gyógyszerész, a Műveleti Medicina Tanszék egyetemi tanársegédje. Ez igaz mind a kanyaróra, mind a hepatitis B-re, mind a gyermekbénulásra.

A gyermekbénulás azért érdekes, mert a WHO a nyolcvanas években célul tűzte ki, hogy a betegséget védőoltásokkal felszámolja. Ez jól is halad: 1980-ban még évi 53 ezer esetet regisztrált az Egészségügyi Világszervezet, 1990-ben már csak 23 ezret, 2000-ben pedig kevesebb mint 3 ezret. Viszont még mindig van három ország – Pakisztán, Afganisztán és Nigéria – ahol jelen van a fertőzés. Óriási járványok persze nincsenek, de évente néhány eset mindig előfordul ezeken a területeken. A WHO adatai szerint 2017-ben világszinten 96 megbetegedés történt. Mindez elvileg nem jelenthetne veszélyt Európára, a gond viszont az, hogy a kontinens sok országában már nem jó az átoltottság. Magyarországon ez ma is 99 százalékos, a németeknél és az olaszoknál viszont csak 94, Romániában pedig mindössze 82 százalékos. Probléma csak azért nem jelentkezik, mert a betegség amúgy szinte teljesen eltűnt – gyakorlatilag nincs honnan összeszedni –, és nem is annyira ragályos.

A kanyaró ugyanakkor rendszeresen okoz járványt Romániában, aminek magyarázata főképp az oltási statisztikákban keresendő. Egészen pontosan abban, hogy az országban utoljára 2011-ben volt 90 százalék fölötti az átoltottság. A helyzet azóta egyre rosszabb, 2014 óta már a 80 százalékot sem lépi át a szint. A legutolsó adat a 2017-es, ami 75 százalék.

Romániában semmilyen védőoltás nem kötelező, ahogy a nyugati országok jelentős hányadában sem: ezek az államok elvi okok miatt nem írnak elő ilyesmit,

csak ajánlanak, illetve számos módon nyomást gyakorolnak a szülőkre. Például gyerekeiket nem veszik fel állami iskolába, illetve az orvosok sem fogadnak rendelőikben oltatlan betegeket.

Egy dologban jók vagyunk

Hiába szól rengeteg tudományos érv a védőoltások mellett, és hiába lesz az oltásellenesség a migráció miatt egyre veszélyesebb, az oltásellenes mozgalmak Európa-szerte erősödnek. Olyannyira, hogy a WHO idén a világ egészségügyi helyzetét fenyegető legsúlyosabb problémák közé emelte a jelenséget. Az olaszoknál például úgy 86 százalékos a kanyaró elleni átoltottság, hogy náluk az amúgy kötelező. A németeknél nem az, az oltottsági szint pedig 93 százalékos, ami jól hangzik, de szintén túl alacsony.

További gond az, hogy hiába az egyik leghatékonyabb a jelenleg használatos védőoltások közül a kanyaró elleni, a betegség nagyon ragályos – sokkal durvábban, mint a gyermekbénulás. Emiatt abban a pillanatban kitör a járvány, ahogy a népesség átoltottsága egy picit lecsökken – ahogy ez már többször meg is történt az alacsony oltottságú országokban. Magyarországon 99 százalékos a kanyaró elleni átoltottság is, ennek köszönhető az, hogy amikor 2015-ben 400 ezer migráns keresztülment az országon, egyetlen hozzájuk köthető kanyarós eset sem volt. Ahogy sok orvos fogalmaz: kevés dologra lehetünk büszkék az egészségügyünkből, de az oltási rendszerünk ilyen.

Egy holland példa szintén azt mutatja, hogy minden az átoltottságon múlik, illetve azon, hogy ha egy országba oltással megelőzhető betegségekre fogékony emberek érkeznek, őket hogyan kezelik. „Náluk a  kilencvenes években azt figyelték meg, hogy a török és marokkói második generációs gyerekek között, illetve az ő iskoláiban gyakoribb lett a hepatitis A, ami korábban alig fordult elő. Ez arra volt visszavezethető, hogy

a diákok az első generációs szülőkkel nyaranta hazalátogattak, származási országaikban pedig endémiás volt a hepatitisz. A gyerekek megfertőződtek, a vírust pedig sokszor átadták osztálytársaiknak is

– mondja Katz Zoltán. A szülők figyelmét védőoltáskampányokkal hívták föl erre, javasolták, hogy mindenkit oltsanak be. Ennek meg is lett az eredménye, a fertőzések száma tízéves távlatban látványosan csökkenni kezdett.

Vélt és valódi veszélyek

Mivel a menekülteknél a legnagyobb veszélyt az oltással megelőzhető betegségek jelentik, az európai járványvédelmi központ olyan állásfoglalást adott ki, hogy ahol nem lehet bizonyítani, hogy a migráns megkapta a védőoltásokat, ott azokat be kell adni. A helyzetet az is javítja, hogy a nemzetközi szervezetek és a civilek a helyszíneken is aktívak. Lehel Balázstól, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) hazai irodavezetőjétől például megtudtuk, hogy az IOM az elmúlt öt évben több mint egymillió vakcinát adott be tizenöt olyan betegség ellen, ami oltással megelőzhető. Ők elsősorban Irakban, Jemenben, Dél-Szudánban és Bangladesben végeztek ilyen tevékenységet azért, hogy helyben javuljon az egészségügyi helyzet.

A különleges trópusi betegségtől Európában nem kell félni, mert a menekültek hetekig-hónapokig vándorolnak, és aki ilyesmivel fertőződik meg, az egyszerűen nem ér ide.

Erről korábban Szlávik János infektológus is beszélt: a Szent László Kórház főorvosa még a 2015-ös hazai események kapcsán mondta el a Hirado.hu-nak, hogy a Magyarországra érkező migránsok nem okoznak járványveszélyt, nem hurcolnak be veszélyes kórt.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Az oltásellenesség a migráció miatt lesz egyre veszélyesebb

Komoly egészségügyi veszélyt rejt a migráció, csak nem azt, nem úgy, és nem azért. És nem a saját kárukra futnak bele elfeledett betegségekbe az európai oltásellenes mozgalmak.

348 · Feb 14, 2019 07:27am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Ugyanezt mondja nekünk Kádár Ferenc házi gyermekorvos, aki tagja volt annak az önkéntes orvoscsapatnak, amelyik akkoriban a Nyugati pályaudvar melletti tranzitzónában segítette a menekültek ellátását. „A legtöbb probléma abból adódott, hogy az érintettek piszkosak voltak, nem tudtak tisztálkodni, rengeteget gyalogoltak, nagyon rossz körülmények között aludtak” – mondja a szakorvos. A migránsok között leginkább hasmenéses betegségek fordultak elő, mert útjuk során fertőzött ivóvizet és romlott ételt fogyasztottak. Volt példa bőrbetegségekre, allergiára, megfázásra és cukorbetegségre, vitaminhiányra és alultápláltságra is, de a leggyakoribbak a fizikai sérülések, ficamok, törések, valamint a tetvesség és a rühesség volt. Az orvosok gyakran találkoztak olyan fejlődési rendellenességekkel (például a csípőficammal) is, amelyeket a fejlett egészségügyi ellátórendszerrel bíró országokban korai felismerésnél már kezelni tudnak.

Azok az egyéb betegségek, amelyek a migránsokkal érkezhetnek, ugyancsak ismertek, nem érik meglepetésként az európai orvosokat. Ilyen például a tuberkulózis – aminek multirezisztens típusai a legveszélyesebbek –, vagy éppen a hepatitis, ami a migránsok származási országaiban jóval gyakoribb, mint Európában. Viszont utóbbiak nagyon elterjedtek Ukrajnában és Oroszországban is, és ott nem a migráció miatt.

A HIV az afrikai menekülteknél gyakori, náluk a rizikó valóban komoly: a HIV-fertőzött migránsok több mint 50 százaléka a szubszaharai Afrikából származik. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a WHO európai tagországaiból 2016-ban jelentett új HIV-diagnózisoknak csak 15 százaléka érintett más régióból érkezett embereket. Viszont ők azok, akiket a migrációs eljárások során kötelezően szűrnek, tehát fertőzöttségük mindenképpen kiderül. Az eredmények összességében mindenhol tükrözik a származási országok statisztikáit, az egészségügyi adatokat pedig ma is folyamatosan gyűjtik és elemzik. A veszélyeket csak így lehet felmérni, és a megelőzésre, kezelésre is így lehet felkészülni.