Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Húsz lövés is túlélhető, de egybe is bele lehet halni

GettyImages-824110844
2019.02.20. 07:14
Sok múlik azon, hol hatol be a lövedék, milyen típusú és milyen fegyverből lőtték ki, mennyi vért vesztett a sebesült, és milyen gyorsan kap segítséget. De a legnagyobb szerepe a szerencsének van. Nem minden fejlövés halálos, de látszólag kevésbé súlyos sebesülés is végzetes lehet.

Az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott az a Magyarországon ritka eset, amikor múlt pénteken egy rab Budapesten tárgyalás közben megszökött. A férfit végül Újpalotán sikerült feltartóztatni, de miután a figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök lőni kezdtek rá, és az elfogása, üldözése során többször el is találták. Az ellátását már a helyszínen megkezdte a Terrorelhárítási Központ speciális orvosi egysége, majd az időközben kiérkező mentősökkel együtt stabilizálták az állapotát, ezután életveszélyes sérülésekkel kórházba vitték. Még napokkal később sem volt kihallgatható állapotban.

Mivel nem minden nap esik meg nálunk ilyesmi, a történtek sok kérdést vetettek fel a szökés kivitelezése, illetve a rendőri intézkedés miatt is. Az egyik lazábban kapcsoló kérdés az volt, hogy egyáltalán hogyan élhette túl a szökött rab, hogy több rendőr egész sorozatokat adott le rá, min múlik az ilyesmi, és hogy viszonyul a valóság az akciófilmek világához.

neo-matrix stop-bullets

A filmekben gyakori, hogy a hős a világ megmentése közben számolatlanul kapja a lövéseket, de a végén valahogy mégis életben marad, miközben az ellenségeit általában egy-egy jól irányzott lövéssel végleg kiiktatja. Ezt elsősorban persze a műfaj dramaturgiai szükségletei magyarázzák, ugyanakkor annyiban nem teljesen légből kapott a dolog, hogy valóban lehet végzetes egyetlen lövés is, és tényleg túl lehet élni akár több tucatot is.

Utóbbira több extrém példát is találni csak az elmúlt bő két évtizedből:

  • 1995-ben egy észak-karolinai férfi körülbelül húsz lövést élt túl.
  • 2000-ben a rapper 50 Cent kapott kilencet, de túlélte.
  • 2006-ban egy New York-i rendőrségi lövöldözésben egy férfit 19 lövés ért, mégis életben maradt.
  • 2011-ben szintén New York-ban egy férfit 21-szer találtak el, de végül fel tudott épülni.

Nem mindegy mi, hova és hogyan csapódik be

Ha a főbb szerveket, elsősorban a szívet és az agyat, illetve a verőereket nem éri golyó, meglepően magas a túlélés esélye. Az persze csak a vakszerencsén múlik, hogy egy lövés ilyen viszonylag ártalmatlan helyet ér-e, és bár ennek az esélye annál kisebb, minél többet kap az illető, nem csak a találatok száma a fontos. A 2006-os esetben az egyik sebesült 19 lövést élt túl, a társát viszont csak négy érte, mégis belehalt, ráadásul ebből a négyből kettő is önmagában halálos volt.

Nem csak maga a becsapódási hely számít. Minél gyorsabb egy lövedék, annál nagyobb területen okozhat másodlagos sérülést. Egy tipikus 9 milliméteres lövedék körülbelül 1500 kilométer per órás sebességgel halad, és a becsapódáskor a lendületét leadja a testnek, az így keletkező lökéshullám pedig deformálja a becsapódás körüli szöveteket, amitől a környező szervek még akkor is sérülhetnek, ha közvetlenül nem éri őket találat. Valahogy így:

A lövedék a testen belül is irányt változtathat, így rosszabb esetben egyetlen találattal is megsebezhető több szerv. Ha viszont a lövedék egyenesen áthatol a testen, jó eséllyel elkerüli a nagyobb veszéllyel járó célpontokat.

Nem mindegy a lőszer típusa sem. Egy teljes köpenyes pisztolylövedék egyszerűen behatol és belefúródik abba, ami pont az útjába kerül, ha pedig nem ütközik nagyobb ellenállásba, a túloldalon távozik. Az expanzív lövedéknek viszont a testbe csapódva megváltozik az alakja, ezért sokkal roncsolóbb a hatása, és ritkábban is hagyja el a testet.

Bumm a fejbe

A fejlövések kimenetelét a legnehezebb megjósolni. A túlélés esélye nagy vonalakban itt is attól függ, mint a teljes testnél: a lövedék milyen sebességgel csapódott be, melyik agyterületet érte és távozott-e. Sok múlik a lövedék sebességén, mert a komolyabb fegyverek gyorsabb lövedékei a behatolás környékén nagyobb területen okoznak sérülést, mint a lassabb kézifegyverek. Hasonlóképp, ha bent marad, nagyobb bajt okozhat, mint ha el is hagyja az agyat.

Ha mindkét féltekét sérülés éri, a kilátások sokkal rosszabbak, mint ha csak az egyik oldal sérül. Az is sokat számít, hogy az olyan, alapfunkciókat irányító területek, mint az agytörzs vagy a talamusz, megússzák-e. Az is jó jel, ha az agy-gerincvelői folyadékkal töltött agykamrák nem sérülnek és telítődnek vérrel. Az agy a sérülés hatására időlegesen megdagadhat, de mivel erre a koponya miatt nincs sok helye, annak egy részét ilyenkor gyakran eltávolítják, hogy az agy ne nyomódjon össze, mert az gátolhatná a megfelelő véráramlást.

2016-ban a Marylandi Egyetem kutatói kidolgoztak egy rendszert, amely segít meghatározni, hogy milyen eséllyel élhető túl egy fejsérülés. 413 agysérülést szenvedett pácienst vizsgáltak, akiknek 93 százalékát fejlövés érte, 42 százalékuk élte túl a sérülést. A kutatók azt keresték, hogy milyen tényezők járnak együtt a túléléssel. Az egyik ilyen az volt, hogy a kórházba érkezéskor mennyire volt öntudatánál az áldozat – minél inkább, annál nagyobb esélyben maradt életben. Egy másik fontos jelzésnek az bizonyult, mennyire reagál a pupillájuk a fényre.

Bár a vizsgálatban a nők csak a résztvevők 13 százalékát tették ki, érdekesség, hogy ők 76 százalékkal nagyobb eséllyel élték túl a fejsérülést, mint a férfiak. Ennek az oka nem világos, de a kutatók szerint a progeszteron nevű női hormonhoz lehet köze.

A vérveszteség a fő probléma

A szívet érő lövésnél se mindegy, pontosan hol talált be a lövedék. A lőtt sebekkel járó fő halálok a túl nagy vérveszteség. Több vérzéssel jár, ezért súlyosabb a bal oldalt ért sérülés, mert ott nagyobb a vérnyomás; a két oldalt elválasztó sövény sérülése; illetve ha a szív négy üregéből (két-két pitvar és kamra) több mint egy sérül.

A máj esetében viszont épp a jobb oldalt, illetve a szerv kezét ért sérülés a súlyosabb. A gyomor és a belek sérülésénél pedig nem a vérzés a legaggasztóbb tényező, hanem a tartalmuk szétterüléséből adódó fertőzésveszély.

Bár a józan ész azt diktálná, hogy a fejet vagy mellkast ért lövés mindig jóval veszélyesebb, mint egy karba vagy lábba kapott lövedék, ez nem feltétlenül igaz, mert a végtagjainkban sok nagy ér fut, amelyek sérülése szintén gyors halálhoz vezethet. Nagy a baj akkor, ha a felkarverőeret, az ágyéktáji külső csípőverőereket vagy a kulcscsont alatti verőeret éri a lövés.

Mi a teendő, ha lövés éri?

Ha olyan szerencsétlen, hogy lövést kapott, de olyan szerencsés, hogy nem vesztette el az eszméletét, illetve ha nem önt lőtték meg, hanem valakit az ön közelében, az első és legfontosabb teendő, hogy azonnal hívjon mentőt. De addig is, amíg a segítség megérkezik, néhány fontos lépéssel nagyban növelheti a túlélés esélyét.

A legfontosabb a vérzés elállítása, ami a seb nyomás alatt tartásával érhető el. Még ha kívülről nem is tűnik olyan súlyosnak a sérülés, az esetleges belső vérzés hasonlóan végzetes lehet, ezt a bőr elszíneződése és duzzanata jelzi. Ha egy végtagot ért találat, a seb fölött kell elszorítani az ereket. Ha a mellkast érte lövés, fennáll a légmell, azaz a tüdő összeomlásának veszélye, ami a nyílt seb légmentes lefedésével előzhető meg, amíg megjön a segítség.

Egyáltalán milyenek az esélyeim?

A National Safety Council nevű amerikai nonprofit szervezet számításai szerint egy átlagos amerikainak 1 a 6905-höz az esélye, hogy lőfegyver által haljon meg, de ebben már minden benne van az öngyilkosságtól az ügyetlen fegyverkezelésen át a vadászbalesetig.

A lőtt sebekről könyvet is író amerikai orvos, Vincent J.M. DiMaio számításai megerősítik, hogy a túlélési esély nagyban függ a találat helyétől: közvetlenül a szívet vagy az agyat ért lövés esetén például csak 9 százalék, összességében viszont elég magas, 80-95 százalékos eséllyel marad életben, aki lőtt sérülést szenved. A legjobb esélye akkor van az áldozatnak, ha még ver a szíve, amikor a kórházba érnek vele. Jó hír, hogy DiMaio szerint a test lehetséges célpontjainak 80 százaléka olyan terület, amelynek az eltalálása nem halálos.

És persze a túlélők száma az orvostudomány fejlődésének köszönhetően minden más tényezőtől függetlenül is emelkedett az elmúlt évtizedekben, ami szintén bizakodásra adhat okot.

(Borítókép: a nemzeti gárda tagjai összecsaptak a tüntetőkkel Caracasban 2017. július 28-án. Fotó: Carlos Becerra / Getty Images Hungary.)