Hugó
-6 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Ér valamit a reptéri hőmérés a koronavírus ellen?

DBZOL20200205046
2020.02.24. 16:49 Módosítva: 2020.02.24. 21:26

Egyre terjed a világban a kínai koronavírus, és az olaszországi fertőzések számának megugrásával a járvány már hozzánk is érezhető közelségbe ért. Ezért különösen fontos, hogy mi is felkészülten várjuk a betegséget, és már a határon, illetve a reptereken megpróbáljuk megállítani a vírus terjedését.

Ferihegyen január 31. óta minden közvetlenül Kínából érkező utast megvizsgálnak a reptéren, mielőtt belépne az országba, február 23-tól pedig az olaszországi helyzetre való tekintettel az onnan érkezőket is ellenőrzik (ahogy már a debreceni reptéren is).

Korábban videóban is bemutattuk, milyen óvintézkedéseket vezettek be a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, azaz Ferihegy területén, a tájékoztató tábláktól a maszkos takarítókon és a kihelyezett kézfertőtlenítőkön át a testhőmérséklet mérésén alapuló szűrésig. Utóbbi a leglátványosabb és a legfontosabbnak tartott biztonsági intézkedés, hiszen ez hivatott azonosítani a már fertőzötten Budapestre érkező utasokat. De vajon beválthatja-e ez a módszer a hozzá fűzött reményeket?

Hőkamerával védekeznek Ferihegyen a koronavírus ellen

Nem minden lázas fertőzött, nem minden fertőzött lázas

A szűrést Ferihegyen a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság irányítása mellett a Budapest Airport szerződött egészségügyi szolgáltató partnere, az AMS Mentőszolgálat végzi. A testhőmérsékletet kétféle módszerrel is figyelik: hőkamerával, illetve manuálisan, érintés nélküli lázmérőkkel vizsgálják az utasokat. A határértéket meghaladó testhőmérséklet esetén, gyanús esetekben az utasokat a reptéri betegszobába kísérik, majd mentővel valamelyik erre felkészített kórház elkülönített osztályára szállítják, ahol laborvizsgálatoknak vetik alá őket.

Persze nem minden lázas vagy hőemelkedéses beteg koronavírusos, már csak azért se, mert Kínában – és itthon is – épp sima influenzajárvány is bonyolítja a helyzetet. Ugyanez visszafelé is igaz: csak azért, mert valaki nem produkál a határérték fölötti testhőmérsékletet, még nem feltétlenül zárható ki, hogy fertőzött. Az első magyar koronavírus-fertőzött is bizonyítéka ennek: a korábban karanténba zárt Diamond Princess óceánjáró luxushajó személyzetének egyik tagja – akinek a fertőzöttsége épp most hétfőn derült ki – sem mutat semmilyen tünetet, nem lázas, nem köhög.

Ennek oka egyrészt, hogy a vírusnak hosszú a lappangási ideje: a leginkább elfogadott álláspont szerint 14 nap, de a kínai Hupej tartomány kormányzata például már 27 napról beszél. Ahogy arról a Diamond Princess kálváriája kapcsán is írtunk, épp a tünetmentes fertőzöttek jelentik a legnagyobb fejtörést az egészségügyi rendszernek, hiszen a fertőzés a korai időszakában általában nem okoz tüneteket, és tesztek segítségével sem feltétlenül kimutatható – viszont ettől még ezek az emberek fertőzőképesek lehetnek. Még a Nemzeti Népegészségügyi Központ ingyenesen elérhető, koronavírussal kapcsolatos telefonvonalán is azt a tájékoztatást adják, hogy a tünetek megjelenése előtt nem mutatható ki egyszerűen a vírus jelenléte, ezért azt javasolják, figyelje magát mindenki 14 napig, aki azt gondolja, olyan helyen járt, ahol megfertőződhetett.

Másrészt meg is hekkelhető a rendszer, ha valaki fertőzötten is mindenképpen haza szeretne jutni, még ha ez igen nagy felelőtlenség is, nemcsak azért, mert a minél gyorsabb orvosi ellátás elmulasztása az illető saját egészségére is veszélyt jelent, hanem mert így a családját és közvetlen környezetüket is veszélybe sodorhatja. A lázukat csillapító utasok persze nem feltétlenül tudatosan rejtik el a koronavírusos tüneteiket. Könnyen lehet, hogy nem is gondolnak arra, hogy fertőzöttek, hiszen ha egy hosszú repülőút alatt valami más panaszuk van, és bevesznek rá egy fájdalomcsillapítót, az egyúttal lázcsillapítóként is hat, és adott esetben az illető maga se tud róla, hogy egyébként lázas lenne.

Ráadásul a hőméréshez használt, infravörös szenzorral felszerelt lázmérő pisztolyok a New York Timesnak nyilatkozó szakértők szerint a gyakorlatban meglehetősen megbízhatatlannak bizonyulnak. Nem feltétlenül azért, mert ne lennének elég érzékenyek, inkább azért, mert nagyon nem mindegy, hol és hogyan használják őket. Mivel a bőrfelszín hőmérsékletét mérik, ha az ideálisnál kicsit közelebb vagy távolabb tartják őket a vizsgált homloktól, már pontatlan lehet az eredmény. Ugyanígy a nem megfelelő környezet is befolyásolhatja a mérést (ez inkább közúti határátkelőkön jelenthet problémát), nem is beszélve a már említett lázcsillapítóról.

Kevesebb mint az esetek felét csípi el

A CNN néhány napja utánajárt, milyen hatékonysággal használják az Egyesült Államokban a reptéri hőmérsékletmérést. Arra jutottak, hogy a módszert alkalmazó 11 reptéren több mint 30 ezer embert vizsgáltak így meg, de egyetlen Amerikában azonosított koronavírusos esetet sem így csíptek el: tíz olyan esetről tudni, amikor fertőzöttek repülővel érkeztek az országba, és később fertőzöttként azonosították is őket. Közülük négyről lehet biztosan tudni, hogy átestek reptéri testhővizsgálaton – és gond nélkül át is mentek rajta.

Épp ezért nem is mindenhol használják a módszert. Izrael korábban az ebola, a SARS és a H1N1-influenza ellen is bevetette a reptéri hőszűrést, de annyira nem voltak megelégedve a hatékonyságával, hogy úgy döntöttek, ezúttal nem is próbálkoznak vele. Itamar Grotto, az izraeli egészségügyi minisztérium főigazgató-helyettese a CNN-nek azt mondta, a módszer egyszerűen „nem hatásos és nem hatékony”, a normális testhőmérséklet pedig hamis biztonságérzetet nyújt, miközben nem zárja ki biztosan a fertőzést. A lapnak több szakértő is azt mondta, semmiféle megbízható adat nincs arra vonatkozóan, hogy a módszer akár csak lassítaná a fertőzések terjedését.

Egy február elején közzétett brit tanulmány is ezt támasztja alá: a kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a reptéri hőmérés az esetek közel felében, 46 százalékban nem tudja kiszúrni a koronavírust-fertőzést.

Valószínűtlen, hogy a repülőtéri szűrés elégséges arányban azonosítaná a 2019-nCoV-val fertőzött utasokat a fertőzött utasok belépésének elkerülése érdekében

– írták a fertőző betegségek megfigyelésére szakosodott Eurosurveillance szaklapban megjelent tanulmány szerzői.

Ami a CNN nyomozása szerint valóban hatásosnak bizonyult, az meglepő módon a tájékoztatás. Az amerikai reptereken a szűrés mellett minden utas kis információs kártyát is kap a tudnivalókkal, hogy mire érdemes figyelni a landolás utáni két hétben. A lap több olyan esetet is talált, amelyben az utasok a reptéren még tünetmentesek voltak, de később megjelentek náluk a koronavírus tünetei, és a reptéren kapott információ alapján jelentkeztek orvosnál. Többnyelvű tájékoztató táblákat egyébként Ferihegyen is kihelyeztek.

Éberség, elvtársak!

Ettől persze még nem fölösleges a határokon és a reptereken szűrni az utasokat, hiszen még ha nem is minden fertőzöttet sikerül azonosítani, minél többet igen, annál jobb.

Korábban néhány esetben Ferihegyen is felmerült a vizsgálat alapján a fertőzöttség gyanúja. Február 1-jén egy több átszállással, de Vuhanból érkező egyetemista férfit különítettek el, de később kiderült, hogy nem fertőzött. Szintén február elején egy nőt lázzal szállítottak kórházba a reptérről, majd izolálták, de a vizsgálatok szerint ő sem betegedett meg. Magyarországon továbbra sem tudnak a hatóságok koronavírusos fertőzöttről – noha egy magyar fertőzött már van külföldön –, bár ez alighanem csak idő kérdése.

A fertőzés elkerülésében valamennyit segíthet a szokásos maszk, de a rendszeres és alapos kézmosás sokkal hatékonyabb preventív eszköz. Emellett érdemes kerülni a nagy tömeget, és a beszélgetőpartnereinktől is álljunk lehetőség szerint egy méter távolságra. És persze érdemes odafigyelni a tünetekre is: a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint izomfájdalomra, lázra, vagyis influenzaszerű tünetekre érdemes koncentrálni, hiszen eleinte úgysem lehet attól megkülönböztetni a hivatalosan COVID-19-nek nevezett betegséget. Aki pedig ilyet tapasztal, beszéljen a háziorvosával, lehetőleg telefon, ne személyesen, a továbbiakról majd ő ad tájékoztatást.

(Borítókép: Budapest Airport és a hatóságok által életbe léptetett hőkamerás és hőmérős ellenőrzés bemutatója a Liszt Ferenc repülőtéren / Fotó: Balogh Zoltán / MTI)