Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Koronavírus: az öndiagnózis a legnagyobb marhaság

K  AP20200302231
2020.03.04. 23:19

A koronavírus-járvány globálissá dagadásával egyre több olyan cikkel, poszttal és kommenttel lehet találkozni az interneten, amelyek a koronavírusos fertőzés, az influenza és a nátha tüneteit gyűjtik csokorba, azt sugallva, hogy a panaszok alapján eldönthető, melyik betegségről van szó. Ezért fontos leszögezni, hogy ez nem igaz:

mivel a különféle vírusos légúti megbetegedések nagyon hasonló tünetekkel járnak, pusztán ezek alapján lehetetlen megkülönböztetni (pláne egy laikusnak), hogy influenzáról, koronavírus-fertőzésről vagy csak egy egyszerű nátháról van-e szó.

Ezért nem érdemes öndiagnózisba bocsátkozni, mert annak az lehet a vége, hogy egy koronavírusos fertőzött nem jut időben segítséghez, gyanútlanul és szabadon adja át a vírust a környezetében, hozzájárulva a járvány terjedéséhez.

Más-más vírusok, hasonló tünetek

A mostani, COVID-19 nevű járványt előidéző, hivatalosan SARS-CoV-2 nevű koronavírustörzs csak egy a hét ismert és emberre veszélyes változat közül. Valójában a légúti megbetegedések 15-30 százalékáért valamilyen koronavírus felelős, csak ezek általában kevésbé súlyos betegséget okoznak. (Egyébként ez az oka annak, hogy a most épp a világban terjedő vírusra gyakran új, vagy kínai koronavírusként szokás utalni, hogy megkülönböztessük a már ismert régiektől.)

Az új koronavírus-fertőzés leggyakoribb tüneteit mostanra már valószínűleg a legtöbb olvasó kívülről fújja. A JAMA orvosi szaklap múlt pénteken közzétett áttekintő tanulmánya szerint a kórházba került fertőzöttek 83-98 százalékánál jelentkezik láz, 76-82 százalékánál száraz köhögés, 11-44 százaléknál pedig fáradtság vagy izomfájdalom. Ritkábban, de előfordulhatnak olyan további tünetek, mint a fejfájás, a torokfájás, a hasi fájdalom vagy a hasmenés.

Az influenzát háromféle vírus, az influenza-A, B és C okozhatja. A C leginkább gyerekek között terjed, és enyhe lefolyású, a B pedig inkább kisebb járványokat okoz. A legveszélyesebb az influenzavírus-A, a legnagyobb influenzajárványokért és a legsúlyosabb esetekért ez a felelős. A manapság leginkább elterjedt két altípusa a H1N1 és a H3N2. Az amerikai járványügyi központ tájékoztatója szerint az influenzás megbetegedések jellemző tünetei között szintén megtalálható a láz, a köhögés, a torokfájás, az izomfájdalom, a fejfájás, a fáradtság, és néha a hasmenés is. A náthát is többféle (kb. 200) vírus okozhatja, leggyakrabban a rhinovírus, de szintén gyakori előidézői bizonyos koronavírustörzsek, elsősorban a HCoV-229E és a HCoV-OC43. A tünetek lényegében itt is ugyanolyanok, csak enyhébbek.

Valóban nagyon hasonló a tünetegyüttes, és olyan tünet, ami alapján ezek a fertőzések érdemben elkülöníthetők lennének, egyáltalán nem létezik. Mind a koronavírus-fertőzés, mind az influenza okozhat akár alsó, akár felső légúti panaszt is, és nagyon sok esetben egyénfüggő, hogy melyik dominál, illetve immunrendszerfüggő is, ami pedig aktuális állapot kérdése

– mondta az Indexnek Papp Magor háziorvos, a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának vezetője, az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője.

Na de akkor mi a helyzet az olyan állításokkal, mint hogy a koronavírus száraz köhögéssel jár, ezért orrfolyás esetén más biztosan más bajunk van, illetve hogy a torokfájás is egyértelműen influenzára utal? Nemcsak a Facebookon terjedő lánclevelekben vagy éppen a Magyar Gyógyszerészi Kamara budapesti szervezetének tájékoztatójában lehet ilyesmit olvasni, hanem a nemzetközi sajtóban is.

Marhaság. Nagyon fontos, hogy a koronavírus, hasonlóan a többi légúti vírusos fertőzéshez, változatos panaszokat okozhat, ennek lehet része – akár önállóan is – a láz, az orrfolyás, a torokfájás, illetve a köhögés is. Egyénfüggő, hogy kinek milyen formában jelentkeznek a légúti panaszai. Arról nem is beszélve, hogy önmagában attól még, hogy valakinek van egy influenzafertőzése, azzal párhuzamosan összeszedhette a másik fertőzést is

– mondta Papp Magor.

Bízza az orvosra, de ne személyesen

Nem azért nem tanácsos tehát az öndiagnózisra hagyatkoznunk, mert nem vagyunk elég képzettek ehhez, hanem mert még az orvosok se tudnák pusztán a tünetek alapján megmondani, hogy koronavírusos fertőzésről vagy más légúti betegségről van-e szó. Ha valahol ennek ellenkezőjét olvassa, nyugodtan zárja is be az oldalt.

Továbbra is az a legjobb indikátora annak, hogy valaki koronavírusos lehet-e, hogy

  • vannak-e olyan tünetei, amelyek akár erre is utalhatnak, ÉS
  • járt-e a közelmúltban olyan helyen, illetve érintkezett-e olyanokkal, akik jártak olyan helyen, ahol már megjelent a járvány.

Ha ez a két tényező együttesen fennáll, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Persze nem személyesen, hanem telefonon, nehogy az esetleg valóban fennálló fertőzés esetén az orvostól a többi várakozó páciensig mindenkinek továbbadjuk a vírust.

Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott protokoll is így írja elő. Ebben – a háziorvosok kérésére – pontosították az alapellátás szerepét a múlt hét keddi eljárásrendhez képest. A korábbi iránymutatás alapján a háziorvosoknak a betegek otthonában kellett volna vizsgálatot végezniük, ami Papp Magor szerint az alapellátásból hiányzó speciális védőfelszerelés és a fölösleges plusz orvos-beteg találkozás miatt a járvány továbbterjedésének a kockázatát növelte volna. Az új protokoll szerint már csak a mentőszolgálat speciális egysége találkozik a beteggel. Papp Magor szerint ilyenkor minden indokolatlan kontaktus kerülendő, aminek a szükségességét jól szemlélteti az, hogy a sajtóbeszámolók alapján úgy tűnik, Észak-Olaszországban is a váróteremben fertőzött meg többeket az ország első koronavírusos betege.

Arról, hogy a megelőzés érdekében milyen alapvető óvintézkedéseket érdemes megtenni most és a későbbiekben, az Index múlt heti élő adásában szintén Papp Magor beszélt:

Mik a legegyszerűbb lépések, ha meg akarja előzni a koronavírus-fertőzést?

Nem csak a halálozás miatt veszélyes

Gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyre nagyobb figyelmet kapó koronavírus-járvány egyáltalán van-e olyan veszélyes, mint a közönséges influenza. Ennek egyik legnépszerűbb mérőszáma a halálozási arány. A szezonális influenzajárványok átlagosan a fertőzöttek 0,1 százalékánál halálosak. (Mivel átlagról van szó, az egyes típusok és járványok között nagy a szórás, az 1918-as spanyolnátha halálozási aránya például 2 százalékos volt.)

A jelenleg elfogadott becslés szerint, amely a tüdőgyulladással diagnosztizált fertőzöttek számán alapul, a koronavírus-járvány halálozási aránya 2 százalék körülire tehető. A New England Journal of Medicine egy frissebb felmérése, amely laboratóriumban igazolt koronavírusos fertőzötteket vett alapul, ennél alacsonyabb, 1,4 százalékos rátát határozott meg. Ha elfogadjuk azt az igen valószínű eshetőséget, hogy a fertőzöttek valódi száma a tünetmentes és az enyhe lefolyású betegek miatt jóval magasabb, mint a hivatalosan fertőzöttként elkönyvelteké, akkor a valós halálozási arány minden bizonnyal jóval 1 százalék alatti lehet. Ez sokkal inkább az influenzajárványokhoz közelíti a koronavírus-járvány klinikai súlyosságát, mint a 9-10, illetve 36 százalékos halálozású SARS- és MERS-járványhoz.

Két dolgot azonban fontos tisztázni, ha már internetszerte mindenki a különféle járványok súlyosságának összehasonlítgatásába bonyolódik.

Egyrészt attól még, hogy egy másik járványban – vagy akár autóbalesetben – többen halnak meg, nyilván mindenki azt szeretné elérni, hogy minél kevesebb legyen a koronavírus halálos áldozatainak száma. Ráadásul a leginkább veszélyeztetett idősebb korosztályban, illetve krónikus betegek és gyenge immunrendszerűen körében jóval magasabb maga a halálozási arány is. Az influenzát pedig már jól ismerjük, míg az új koronavírusról még mindig viszonylag keveset tudunk, ezért kiszámíthatatlanabb is.

Másrészt – és ez a fontosabb – elsősorban nem is azért aggályos a mostani járvány, mert annyira sokkal halálosabb lenne, mint az influenza, hanem mert sokkal hatékonyabban fertőz, ezért gyorsabban terjed, és egyelőre vakcina sincs ellene. (A fertőzési arány a jelenlegi állás szerint az új koronavírusnál 2,2, az influenzáknál átlagosan 1,3, azaz egy-egy beteg ennyi tovább embert fertőz meg.) Így ha a COVID-19 elszabadul, és még jobban megugrik a kezelésre szoruló fertőzöttek száma, akkor – attól függetlenül, hogy közülük hányan halnak meg – túlterhelheti, szélsőséges esetben meg is béníthatja az egészségügyi ellátórendszert. Ha ez megtörténne, előállhatna egy olyan helyzet, amelyben se a koronavírusos, se a másban szenvedő betegek, sérültek nem jutnának megfelelő ellátáshoz, és olyan dominóhatás alakulhatna ki, amelyet most minden ország nagy erőkkel igyekszik elkerülni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ez meg fog-e történni, de kizárni nem lehet – az ellenszerre és a védőoltásra még várni kell, és olyan sok az ismeretlen tényező, hogy most még abban is csak reménykedhetünk, hogy a tavasz beköszönte megfékezheti majd a járványt.

Azért nagyon fontos komolyan venni ezt a helyzetet, mert a következő hónapok eseményeit nagyban befolyásolja, hogy ha megjelenik a fertőzés, sikerül-e izoláltan tartani vagy sem. Ebben jelentős szerep hárul a döntéshozók és az egészségügy mellett a páciensekre is. Kulcskérdés, hogy mindenki, aki potenciálisan fertőzött, az maradjon otthon, telefonon vegye fel a kapcsolatot orvosával és ne menjen közösségbe, ne menjen rendelőbe. Minden jel arra mutat, hogy egyelőre megúsztuk a fertőzést, de ez egyik pillanatról a másikra hirtelen megváltozhat

– tette hozzá Papp Magor.

Azt, hogy a helyzet valóban egyik pillanatról a másikra változik, szemlélteti, hogy cikkünk elkészülte után Orbán Viktor személyesen jelentette be, hogy két koronavírusos beteget azonosítottak Magyarországon.

(Borítókép: Egy hongkongi idősek otthonának lakója egy robot segítségével beszél családtagjaival 2020. február 14-én. Fotó: MTI/AP/Kin Cseung)