Piroska
-11 °C
-2 °C

Mit tudunk a fontosabb koronavírus-variánsokról?

CovidVariansok CLgrafika
2021.01.10. 07:59
Az egyik a nyércekkel végez, a másik a szaglással. A legtöbb ellen véd az oltás. Ha mégsem, mennyi idő alatt készül el egy új oltás? Kicsoda WIV04/2019?

A vírusok változékony és mutálódásra hajlamos dolgok. A mutációk többsége véletlenszerű, így a vírusra nézve káros vagy semleges, az esetek kis hányadában azonban olyan változásokat eredményez, amitől a vírus súlyosabb betegséget okoz, vagy még fertőzőbbé válik.

A SARS-CoV-2 vírusnak több ezer variánsa létezik, amelyeket különböző, kládnak nevezett rokoni csoportokba sorolnak. Három különböző kutatás alapján öt vagy hét csoportot különböztetnek meg, ami konkurens és zűrzavaros jelölési rendszereket eredményezett.

A 2020 decemberében a Nature Microbiologyban megjelent, Rambaut és tsai által alkotott osztályozás valamivel elterjedtebb a többinél, ez A és B ágra osztja a járványt okozó koronavírusokat. Az A csoportban hat alváltozatot, míg a B csoportban három további alcsoportot alkottak, ebből a B.1 alatt további öt csoportra osztották az ismert variánsokat.

Oltások

A koronavírusok ellen kifejlesztett oltások a tüskefehérjét célozva tanítják védekezésre az immunrendszert, és általában a vírus ismert változatai ellen széleskörűen hatásosak. A Nagy-Britanniában felbukkant változat, mint kiderült, az ismert oltásokkal megfékezhető.

A dél-afikai koronavírus ugyanakkor többszörös mutációi miatt nem reagál a járványt okozó vírus elleni antitestekre, így – bár jelenleg nincs erről konkrét ismeretünk – nem lenne meglepő, ha az oltás alól is kibújna. A Pfizer/BioNTech magyarországi képviselőitől tudjuk, hogy ilyen esetben mindössze hat hét alatt lefejleszthető a bővített hatású oltóanyag – de az új vakcinának is át kell mennie az engedélyeztetésen. 

Jeles koronák

WIV04/2019: A 2019 decembere óta „hCoV-19/Wuhan/WIV04/2019” néven szereplő tétel a GISAID globális genetikai adatbázisban; ő az eredeti vuhani koronavírus, és mint ilyen, általános referenciapont

D614G: A tüskefehérjében különböző SARS-CoV-2-változat. A Kínából indult G változat Olaszországon keresztül terjedt el a világon a második és harmadik hullámban, valamivel erősebb fertőzőképessége miatt kiszorítva a D változatot. Ahol a G változat elterjedt, többen jelentették a szaglóérzék eltűnését mint tünetet – ezt valószínűleg az okozza, hogy ez a változat sokkal hatékonyabban kötődik az ACE2-receptorokban gazdag orrhámsejtekhez.

B.1.1.207: Augusztusban Nigériában azonosított változat, amely hordozza a brit variáns P681H mutációját, más mutációkban viszont különbözik. Egy koronavírus-variánsokban gazdag helyen felfedezett korai válfaj, amely az esetek 1 százalékát okozza.

Cluster 5: Dániában, az Észak-jütlandi régióban felfedezett variáns, amelyet 2020 novemberében fedeztek fel a helyi nyércpopulációban. A WHO jelentése szerint a Cluster 5 „mérsékelten érzékeny az antitestekre”. A dán hatóságok mintegy 11 millió nyércet ölettek le, és ezt követően a Cluster 5-öt kihaltnak nyilvánították.

VOC-202012/01 (B.1.1.7): A Nagy-Britanniában 2020 októberében azonosított változat, amelyben a mutáció a tüskefehérje N501Y nevű részét érinti. Egy fertőzőbb válfaj, amely az esetek számának megugrásához és az egész szigetországot érintő nemzetközi karanténhoz vezetett. A lezárások, ahogy eddig is, keveset értek: a ragály megjelent Németországban, Amerikában és Kínában is.

501.V2 (B.1.351): Ezt a variánst 2020. december 18-án azonosították a Dél-afrikai Köztársaságban, de később Nagy-Britanniában is kimutatták. Mutációi miatt másmilyenek a felszínét borító fehérjék, ezért ellenáll a korábbi koronavírusra termelt antitesteknek. Fertőzőbbnek gondolják, mint az elterjedtebb rokont, de csak pár hete találták meg, így alig tudunk valamit róla.