Botond, Mózes
11 °C
21 °C

Koronavírus: mit tudunk a mutációkról?

GettyImages-1231080730
2021.04.16. 19:26
Honnan jönnek a világjárványt okozó vírus mutációi? Mik az ismert veszélyes mutációk, és mennyi lehet belőlük? Szájbarágó.

A vírus a fertőzött sejtet saját másolatainak gyártására állítja át, de a gyártási folyamatba becsúszhatnak hibák, amikor egyes pontokon elírások kerülnek a DNS-be. A dolog véletlenszerűsége azzal jár, hogy az esetek túlnyomó többségében működésképtelen vírus az eredmény – nagyon ritkán viszont épp hogy életerősebb változat jön létre. 

Szintén gyakori, amikor a különböző vírusok ugyanabba a sejtbe jutva rekombinálódnak, különböző génekből.

Több kutatás is arra jutott, hogy a legyengült immunrendszerű betegek szervezetében, ahol szabadon garázdálkodhat a vírus, egy vérplazmakezelés szelekciós nyomást okoz, magyarul olyan kiválasztódást indít el, amely kiemeli az ellenállóbb, fertőzőbb variánsokat. A B.1.1.7, vagyis a brit variáns utáni kutatás során írtak le egy olyan esetet, amikor egy limfómás beteg, akinél blokkolták az immunrendszerben fontos szerepet betöltő B-limfocitáikat, a halála előtt több mint száz napig szenvedett a vírustól, amelyből a különböző vírusellenes gyógyszerek és plazmakezelés sem tudta kigyógyítani.

A végtelenségig mutálódik a SARS-COV-2?

Vaughn Cooper mikrobiológus professzor Scientific Americanben megjelent cikke szerint a mutánsok jönnek-mennek, de a járványt okozó koronavírus változékonyságának megvannak a korlátai.

A Cooper és kutatótársai által vizsgált kísérleti evolúciós folyamatban tanulmányozzák a járványt okozó koronavírusokat. A hét családban – amelyeket egyébként madarakról neveztek el vörösbegynek vagy pelikánnak – ugyanazok, a változás genetikai helyéről elnevezett mutációk vannak jelen. A 18, 69–70, 417, 452, 501, 681 mutációk például jelen vannak az összes veszélyes, úgynevezett pandémiás válfajnál. Különösen veszélyes az E484K, amellyel a dél-afrikai mutáns kikerüli a többiek ellen hatásos antitesteket. 

Ugyanúgy, mint a tetriszben, a korlátozott számú alkatrészek irtó sok módon illeszthetők össze, de lényegesen kevesebb olyan kombináció van, ami működik is. Ez evolúciós konvergenciához vezet, ami annyit jelent, hogy kevés nyerő út van, ezért egymástól függetlenül is újra ugyanazok mutációk jelennek meg és élnek túl.

Mennyi koronavírus változat létezik?

Erre nem tudjuk a választ, mivel a világ nagy részén nemhogy oltás, tesztelés vagy génszekvenálás nincs, de sokszor az ivóvíz és egyéb alapvető civilizációs vívmányok sem elérhetőek. Az biztos nem téves állítás, hogy egy globális kutatás több változatot találna, mint amennyiről jelenleg tudunk.

Lehet magyar mutáns, főleg, hogy aktívan kutatják az itthon megjelenő Covid-változatokat, ha újat találunk, az a miénk, ami dicsőség is, meg nem is – lásd a fenti választ arról, hogy ugyanakkora eséllyel bukkannak fel új változatok a világ kevésbé szerencsés helyein, ahol senki sem fedezi fel őket.

Mik a veszélyes mutációk?

N501Y – a brit variáns (B.1.1.7) mutációja, ami fertőzőbbé teszi a vírust. Megtalálható a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (P.1) változatban is.

E484Q – jelen van a dél-afrikai (B.1.351), a brazil (P.1 és P.2) és New York-i (B.1.526) változatban, ez teszi képessé a vírust, hogy a vuhani változaton átesetteket és beoltottakat is fertőzze.

L452R – a kaliforniai variáns (B.1.427 és B.1.429) mutációja, ami nemcsak a korábbi védettséget kerüli meg, de jóval fertőzőbbé is teszi a vírust.

Mi az a dupla mutáns?

AZ Indiában kimutatott B.1.617 változatot nevezik „dupla mutánsnak”, mert két veszélyes mutációt, az L452R-t és az E484Q-t is tartalmazza. Miközben Indiában napi több százezer új fertőzöttet találnak, rövid időn belül Nagy-Britanniában is megjelent, és potenciális pandémiás változatnak tekintik.

(BBCHorizon, Sciencemag, Scientific American, Wikipedia)

(Borítókép: Laboratóriumban koronavírustesztek Johannesburgban, a Dél-afrikai Köztársaságban, 2021. február 10-én. Fotó: Waldo Swiegers / Bloomberg / Getty Images)