Lehel
17 °C
27 °C

Mindenféle koronavírus ellen védhet az új oltás

GettyImages-629412073
2021.07.11. 06:17
A HIV-víruson fejlesztett módszer megtalálja, mi az, ami mégsem mutálódhat, ha fertőzőképes vírusról van szó.

Azokat az alkatrészeket, amelyek alapján az immunrendszer felismer egy kórokozót, epitópoknak nevezzük. Egy-egy mutáció lenullázhatja a korábban felépült védettséget, és bár mindig minden változik, ha fertőzőképes vírusról van szó, szerencsére mégsem mutálódhat minden csak úgy kedvére.

A HIV-vírus az emberiség által ismert leggyorsabban mutálódó vírusok közé tartozik. Gaurav Gaiha, a Harvard, a MIT és a massachusettsi kórház közös HIV-kutató intézménye, a Ragon Intézet munkatársaként kifejlesztett egy strukturális hálózati analízist, amellyel olyan epitópokat tud azonosítani, amelyeket nem érinthetnek a mutációk, mert szerkezetileg megváltoztathatatlanok, változtatásuk szaporodásképtelenné tenné az adott vírust.

A világméretű koronavírus-járvány kirobbanásakor Gaiha látta, hogy kutatásaikat a Covid–19 kutatásának szolgálatába kell állítani. Csapatával úgy érveltek, hogy a vírus minden bizonnyal képes lesz mutációk útján megkerülni a természetes és mesterséges védettséget. Módszerüket bevetve azonosították azokat az változtatás ellen védett epitópokat, amelyeket a T-sejtek (fehérvérsejtek) felismerhetnek.

Ez az a ház, ahol áll az idő

A Cell hasábjain közölt eredményük szerint ez alapján lehetséges egy olyan vakcina létrehozása, amely a T-sejtek betanításával védettséget nyújt a SARS-CoV-2 ismert és még nem is létező változataival, sőt az összes SARS-jellegű koronavírussal szemben.

A SARS-CoV-2 fehérjestruktúrájának jelenleg durván 40 százaléka ismert, és azt is tudjuk, hogy azok élték túl legjobb eséllyel a fertőzést, akiknél robusztus CD8+ T-sejtes válasz alakult ki. Ez utóbbiak azok a gyilkos T-sejtek, amelyek a fertőzött sejtekkel végeznek.

Gaiha csoportja 311, magas hálózati jelentőségű epitópot azonosított.

Ezek a magas hálózati jelentőségű epitópok sok más vírusalkatrésszel kapcsolatban állnak, ezek adják a vírus stabilitását. Ezért a vírus nem tolerálja a strukturális változásokat ezeken a területeken

– magyarázza Anusha Nathan orvostanhallgató, a tanulmány egyik szerzője.

Nathan szerint úgy is elképzelhetjük a dolgot, mint egy házat. A ház mérete és formája változhat, az ajtók és ablakok mérete és helye szintén, de az alapok, teherhordó falak a vagy födém kihagyása vagy megváltoztatása nyomán összedőlhet az épület. A magasan behálózott epitópok is ilyen alapvető fontosságú alapelemek és azonosak nemcsak a különböző variánsokban, de az egész családban, ettől ideális célpontok oltóanyagok fejlesztéséhez.

Aki felépült, félig védett

A 311 epitópból kiválasztották azokat, amelyeket könnyedén azonosítani tud az emberi immunrendszer. Az így kapott 53 epitóp potenciális alapja lehet egy széles körű védettséget biztosító T-sejt-vakcinához.

Megállapításaik igazolásaképpen a kutatók megvizsgálták a Covid–19-ből felépült betegek T-sejtjeit, és úgy találták, hogy a gyógyultak felénél alakult ki védettség az általuk beazonosított, nem változó alkatrészekre.

Egy olyan T-sejt-vakcina, ami ezeket a magas hálózati jelentőségű epitópokat célozza, potenciálisan tartós védelmet nyújthat a SARS-CoV-2 több variánsa ellen, a jövőbeli variánsokat is beleértve

– mondta Elizabeth Rossin, a tanulmány másik szerzője.

A csapat 2021 februárjában megvizsgálta a legtöbb gondot okozó variánsokat, az alfát (B.1.1.7, brit), a bétát (B.1.351, dél-afrikai), a gammát (P1, brazil) és a deltát (B.1.617.2, indiai). A mutációk három esetben érintettek fontos epitópot az ismert több mint háromszázból.

Gaiha és csapatának megállapításai szerint a járvány nyomán leggyorsabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott mRNS-alapú vakcinák ugyan erős antitestválaszt idéznek elő, de kevésbé mozgósították a T-sejteket, mint a fertőzésen átesettek immunrendszere. Gaurav Gaiha szerint bár az oltások jelenleg kellően erős védelmet nyújtanak, kérdéses, hogy hosszabb távon ez elegendőnek bizonyul-e, míg az általuk fejlesztett védőoltás valószínűleg hosszú távra megoldaná a koronavírusok okozta problémát.

(MedicalXpress)

(Borítókép:  Nagy dinamikatartományú képalkotás /HDRI/ felhasználásával előállított kép transzmissziós elektronmikroszkóppal készített képből a koronavírusról. Fotó: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)