Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Már régen elhatároztam, hogy megölöm Lenint

2018.08.30. 22:56
Forradalmár vagy a forradalom árulója? Az „egzaltált esszer anarkistanő” biztonság kedvéért méregbe mártott golyói az utóbbi mellett foglaltak állást. A tizenéves kora óta konspiráló hivatásos merénylő Fanni Kaplan száz éve, 1918. augusztus 30-án lőtt rá Leninre, csontig hatoló és sírig tartó emlékeket adva neki.

Az első világháború az utolsó hónapjait rúgja, gróf Tisza István miniszterelnök hamarosan elismeri, hogy „ezt a háborút elvesztettük”, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlik. Szovjet-Oroszország, bolsevikiek, eszerek, Lenin – morzsák gurulnak időnként a forradalmi változásokról a magyar hírlapolvasónak is. Bár a távolság a Kaplan-merénylet esetében nem jelentett semmit: arról és a huszonéves elkövetőről az ottaniak sem tudtak sokkal többet. Nálunk az „ismert terroristanő”, az „egzaltált eszer anarkistanő” és orvosi egyetemet végzett, filozófiai kérdésekkel is foglalkozó „nagyműveltségű nő” skatulyáját kínálták a külföldi tudósítóktól származó hírek. A hétgyerekes zsidó családban felnőtt, Fenya, Fanni vagy Dora néven egyaránt emlegetett Kaplant a történészek többsége hivatásos forradalmárnak tartja, aki tizenévesen szakma helyett terrorizmust tanult. Az idők és a célpontok változtak: Fanni Kaplan listáján előbb a cári államapparátus, majd a bolsevikok szerepeltek.

Fanni Kaplan
Fanni Kaplan
Fotó: Wikipédia

1906-os, valószínűleg Kijev kormányzója ellen tervezett merénylete ugyan saját magára veszélyesebb volt, mint a célszemélyre (csaknem meghalt, amikor a pokolgép még a szobájában felrobbant), életfogytiglant kapott érte. Tizenegy évig volt szibériai munkatáborban, látását csaknem elvesztve szabadult az 1917-es forradalom után.

Ma rálőttem Leninre. Egyedül cselekedtem. Nem mondom meg, hogy kitől szereztem a revolverem, és nem közlök több részletet. Már régen elhatároztam, hogy megölöm Lenint, mert a forradalom árulójának tartom"

vallotta állítólag 1918. augusztus 30-án a Csekának, a KGB elődjének.

Győzött a parókás szalonspicces, de hiába a lövészárok

A cári rendszer 1917 márciusában megbukott, majd novemberben a bolsevikok és a parókás, jámbor részegnek hitt Lenin szerezte meg a hatalmat. 

Szovjet-Oroszország első embereként, vagyis a népbiztosok tanácsának elnökeként Lenin bakancslistájának tetején a teljhatalom szerepelt, az odavezető utat pedig kiélezett osztályharc, proletárdiktatúra és permanens forradalom szegélyezte. 1918 márciusában a maga részéről a breszt-litovszki békével befejezettnek tekintette az első világháborút és békét kötött a központi hatalmakkal. Jöhetett a belső ellenfelek való leszámolás: előbb a fehérekkel, a cár egykori híveivel, majd az eszerekkel. Ők, vagyis az egyetlen be nem tiltott párt, a forradalmi szocialisták követelték a diktatúra felszámolását és merényletekkel fenyegetőztek. A bolsevikok azonban folytatták az eszerek letartóztatását.

De egyidejűleg a népbiztosok tanácsa szigorú rendelkezéseket foganatosított különösen Lenin életének biztonsága érdekében. Attól fogva a Kremlbe csak igazolvánnyal lehetett bejutni, főleg az asszonyokat tartották szemmel, akik napszámban keresték fel Lenint, hogy az élelmezési bajokat elpanaszolják. A Kreml háromsoros lövészárokkal van körülvéve, amelyen át katonaőrök között visz az út, az utóbbi napokban finn és lett őrségeket rendeltek ki a kapuk őrzésére”

– tudósított 1918 szeptemberében Az Est.

Ekkor már Fanni Kaplan is Moszkvában volt, és csatlakozott egy antibolsevista terroristacsoporthoz. Meg sem kísérelt átjutni a Kreml jól őrzött védelmi vonalán, nem volt rá szüksége. Sokan tudták, hogy Lenin rendszeresen felkeresi a moszkvai gyárnegyedet, ahol maga köré gyűjti a munkásokat és előadást tart nekik a forradalom vívmányairól. A munkásgyűlésekre nem volt szokása magával vinni finn testőrségét sem, így férkőzhetett közel hozzá Fanni Kaplan is.

A három, a nagyobb hatás kedvéért előzőleg méregbe mártott golyóból kettő talált, és súlyosan megsebesítette Lenint. Kórházba kellett volna szállítani, de – újabb merénylettől tartva – nem akarta elhagyni a Kremlt, ott pedig az orvosai nem is próbálkoztak meg a golyók eltávolításával. Fanni Kaplan emlékei így Lenin 1924-es haláláig csontjai között maradtak – sőt, agyvérzéseiben is közrejátszhattak.

Lenin golyót kapott és sebezhetetlen lett

Fanni Kaplant rögtön elfogták, de a néhány vörösgárdista csak azért szabadította ki az ütésre lendülő munkásököl-vasököl-tengerből, hogy néhány nappal később, egy eredménytelen kihallgatás után lelőjék.

Ugyanakkor a merénylettel kapcsolatban sok a meg nem válaszolt kérdés. Magányosan követte el tettét vagy voltak bűntársai? Egyes történészek abban sem biztosak, hogy Fanni Kaplan lőtt, hiszen a kényszermunka-táborban eltöltött évtized miatt komoly látásproblémákkal küzdött. A harmincas évek szovjet klasszikusában, a Lenin 1918-ban című filmben így nézett ki a merénylet:

Akárhogy is, Leninnek úgy kellett a testébe eresztett golyó, mint a hadikommunizmus alatt éhező panaszos orosz asszonyoknak egy falat pótkenyér. A szovjet-orosz propagandagépezett olajozottan tette a dolgát: cikkek jelentek meg arról, hogy Lenin már dolgozik, az országért lélegzik, és sokan sebezhetetlen hőst láttak benne, akin a golyó sem fog. A bolsevikok ezzel bebetonozták uralmukat, Fanni Kaplan állítólagos vallomása után nem volt pardon a forradalmi szocialistáknak, az eszereknek sem.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?