Jolán
2 °C
4 °C

Lemészárolták a muszlim lakosságot a Nándorfehérvárt 330 éve visszafoglaló keresztény hadak

2018.09.04. 11:06
Háromszázharminc éve, 1688. szeptember 6-án vették vissza a keresztény hadak a török által 1521-ben elfoglalt Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot. A stratégiai fontosságú vár a következő évszázadban többször is gazdát cserélt, majd 1791-ben, az utolsó törökök elleni háború után kötött béke értelmében az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. Falairól csak 1867-ben került le végleg a félholdas lobogó.

A balkáni oszmán török terjeszkedés miatt a 15. század elejétől Magyarország védelmének kulcsa, majd Hunyadi János diadala után a szimbóluma Nándorfehérvár lett. I. Szulejmán aztán 1521-ben foglalta el a Duna és a Száva összefolyásánál emelet várat. A török uralom alatt Belgrádot szandzsák székhelyévé tették meg, a város népessége és gazdagsága gyarapodott, mecsetek és fürdők épültek, százezernél több lakosával Konstantinápoly után az Oszmán Birodalom második legnagyobb európai városa lett.

I. Szulejmán
I. Szulejmán

Miután az új erőre kapó Oszmán Birodalomnak  1683-bansem sikerült elfoglalnia Bécset, a váratlan győzelmen felbuzdult Habsburgok, valamint Velence és Lengyelország a pápa kezdeményezésére létrehozták a törökellenes Szent Ligát. A Liga seregei 1686-ban felszabadították Budát, a következő évben Nagyharsánynál, „a második mohácsi csatában” diadalmaskodtak, és elfoglalták a déli határon fekvő Eszéket.

A 30 ezer fős keresztény had 1688 júliusának végén vette ostrom alá Nándorfehérvárt, melynek helyőrsége tízezer embert számlált. Miután sikerült a várat körülzárni, ágyúzni kezdték az erősséget, s egy hónap múlva, augusztus végére már hatalmas rések tátongtak a vár felsővárosi falában. Miután a várat védő Ibrahim pasa nem volt hajlandó megadni magát, Miksa Emánuel szeptember 6-án elrendelte a döntő támadást. Az öldöklő küzdelem után Ibrahim pasa reménytelen helyzetében kitűzte a fehér zászlót: Nándorfehérvár 167 év után felszabadult a török uralom alól.

Az ostrom során a keresztény hadak mintegy négyezer embert vesztettek, a hétezer védőből ötezer esett el, harcképes csak 250 maradt. A fővezér a várost szabad prédául engedte át katonáinak, akik szörnyű vérengzést vittek végbe a muszlimok között, Belgrád lakosságának száma jelentősen lecsökkent. A diadal demoralizáló hatással volt a törökökre, akik Szendrő és Galambóc várából is elmenekültek, ezek az erősségek kardcsapás nélkül jutottak a szövetséges hadak kezére.

A stratégiai fontosságú vár azonban csak két évig volt keresztény kézen: 1690-ben Köprülü Musztafa hatvanezres serege visszafoglalta, és az 1699. évi karlócai béke török kézen hagyta, és az 1791-es béke is visszajuttatta az oszmánoknak. Ezek alatt az évtizedek alatt több tízezer szerb család vándorolt ki a Habsburg Birodalomba, nagy részük a Vajdaságban, Szlavóniában és Szentendre környékén telepedett le. A 19. század eleji felkelések után 1841-ben Mihajlo Obenovic fejedelem Belgrádot nyilvánította Szerbia fővárosának, de a félhold véglegesen csak 1867-ben tűnt el a fellegvár falairól, amikor kivonult a török helyőrség.

(MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?