Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Óriásvulkán miatt bukott el Napóleon Waterloonál?

Battle of Waterloo 1815-Wiki.png
2018.09.05. 17:46

Az angol lovasság, a harci szellem, a porosz csapatok megérkezése: elég sok elmélet született az elmúlt két évszázadban, hogy miért szenvedett vereséget Napóleon Waterloonál, olyan is volt, mely szerint egy rossz térkép okozta a vesztét. A legújabb teória a modern történelem egyik legnagyobb természeti katasztrófájával hozza összefüggésbe a francia csapatok vereségét: eszerint közvetve a 13 ezer kilométerre lévő indonéziai Tambora vulkán kitörése fele Waterlooért.

Az előtte hosszú időn keresztül szunnyadó, már szunnyadónak gondolt Tambora 1815. április 5-ei kitörése az írott történelem legnagyobb ismert vulkáni katasztrófája. Az addig 4300 méter fölötti hegycsúcs közel 1500 méterrel lett alacsonyabb a vulkáni robbanás után. 150 köbkilométer vulkáni hamu került a levegőbe – a környéken minden élet elpusztult; a régészek 3 méter hamu alatt találtak elpusztult falvakat.

A Tambora kitörésének globális hatásai is jól ismertek. A hatalmas mennyiségű hamu és a sztratoszférába kerülő közel 200 millió tonna kéndioxid olyan aeroszol felhőket képzett, amelyek éveken keresztül verték vissza a napsugarak jelentős részét – ezért beszélnek 1816-ról úgy, mint a nyár nélküli évről: a globális átlaghőmérséklet egyetlen esztendő alatt három fokot zuhant ekkor, aminek a legkülönbözőbb tovagyűrűző hatásai voltak a vadnyugat meghódításától az európai éhínségig.

A legújabb, pontosabban idáig nem ismert következmény pedig Napóleon Waterloo-i veresége. Az 1815 júniusi, tehát a vulkánkitörésnél alig két hónappal későbbi összecsapás kimenetelét idáig nem hozták összefüggésbe a távoli katasztrófával. Bár az jól ismert teória, hogy Napóleon csapatainak kudarcában meghatározó szerepet játszott a csapadákos időjárás és a mocsok nagy sár, ami miatt a francia csapatok nem tudtak idejében támadni, de idáig azt gondolták, hogy a Tombora súlyos klimatikus következményei csak a rá következő évben érhették el Európát.

Az 1815 nyarán Tambora hegy kitörése miatt jellemző sárga égbolt nagy hatással volt a J.M.W. Turner festményeire.
Az 1815 nyarán Tambora hegy kitörése miatt jellemző sárga égbolt nagy hatással volt a J.M.W. Turner festményeire.
Fotó: William Turner / Wikipedia

Ez az, amit most cáfolni igyekszik egy új kutatás. Matthew Genge, az Imperial College London geológusa szerint a kitörés nagyon gyorsan „rövidre zárta” az atmoszférát, megváltoztatva a földi időjárást. Elmélete és modellezése szerint a rendkívül nagy erejű kitöréseknél olyan elektromos energia keletkezik, mely a kitörésből származó részecskéket a szokásosnál sokkal magasabbra, egészen az ionoszféráig repíti fel. Az elektromos töltés aztán a felhőképződést is meghatározta, különlegesen csapadékos nyarat hozva Európára is, még jóval azelőtt, hogy a vulkáni hamutól elsötétedett volna a Föld felett az ég.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?