Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Forradalmat akart a Vatikánban, 33 nap múlva halott volt

GettyImages-508726374
2018.09.28. 22:01 Módosítva: 2018-09-28 22:13:48
1978-ban megválasztottak egy pápát, akiről utólag sokan úgy tartják, forradalmat csinált volna a Vatikánban. 33 nap múlva halott volt. Tények és konteók I. János Pálról halála 40. évfordulóján.

Nem jött még ki? Hogyhogy?

Vincenza nővér az érintetlen kávéscsészét látva bekopogott a pápa szobájába, majd újra zörgetett, de hiába. A szélesebb körben viszonylag ismeretlen velencei pátriárkát, Albino Lucianit alig egy hónappal korábban választotta meg a konklávé. A zsinati elődeire, a reformista pápákra utalva az I. János Pál nevet választó egyházfőnek nem sok idő adatott, hogy megszokja új életét a Vatikánban, de a hajnali rutinja megvolt: mindennap negyed hatkor a szobájával szomszédos sekrestyében itta a napindító kávéját, az első imája előtt.

1978. szeptember 29-én azonban nem jött válasz a kopogásra.

Szentatyám, ne viccelődjön velem!

– mondta Vincenza nővér, amikor végül csak benyitott a pápai lakosztályba. Őszentségét az apáca ágyban találta: szemüvege az orrán, kezében papírok, szeme félig lehunyva, arcán is talán halvány mosoly. A keze azonban már hideg volt. „Épp úgy nézett ki, mint aki olvasás közben elalszik” – mondta később a nővér; a „mosolygós pápa” azonban soha nem ébredt fel.

A média által megválasztása után gyorsan ráaggatott mosolygós jelző halála után is rajta maradt I. János Pálon. Váratlan halála – alig 33 napot ült Szent Péter trónján – azóta is a legkülönbözőbb összeesküvés-elméletek tárgya.

66 évével nem számított idősnek, amikor az esélyes bíborosokat megelőzve, a nagy erőcsoportok közötti kompromisszumként megválasztották a 15 évig regnáló VI. Pál utódjául.

Isten bocsássa meg nektek, amit velem tettetek

– mondta állítólag megválasztása után a meglepően gyorsan a személye mellett döntő bíborosoknak. Egyszerű, kifejezetten szegény családból származott egy, a Dolomitok lábánál fekvő kis faluból, püspöki jelszava is a „humilitas”, az alázatosság volt, és többek szerint már a bíborosi rang is kényelmetlen volt neki.

„Minden pápa egyfajta intézményesített magányosságban él. Luciani pápa talán a legkeservesebben tapasztalta meg ezt. Ő mindenkor a nép körében élt. A Vatikánban két, számára ismeretlen titkárt talált és néhány kedvesnővért, akik a pápa jelenlétében fölpillantani sem mertek” – mondta róla a vele ellentétben az élete javát a Vatikánban leélő főpap, Confalonieri bíboros. Tisztsége szerint ő állapította meg a pápa halálát, ami után a konklávé alig egy hónap után ismét összeült, hogy megválassza utódjának a krakkói érseket: 456 év után az első nem olasz egyházfőt, aki elődje iránti tiszteletből a II. János Pál nevet vette fel.

I. János Pál halála azóta is élénken foglalkoztatja az egyházi és a világi közvéleményt. Bár a felső egyházi körök mindvégig azt kommunikálták, hogy a pápa természetes halállal halt meg, szívproblémák miatt, gyorsan elterjedt, hogy valójában gyilkosság történt, amit a legmagasabb szinten próbálnak eltussolni. Az indítékkal és az elkövetők személyével kapcsolatban a legkülönbözőbb konteók terjedtek, ezekről Tiborunál is olvashatnak szokásosan remek összefoglalót.

A KGB-től a Moszadon és a CIA-n át a szicíliai maffiáig nagyjából mindenkiről van elmélet, hogy miért egyértelmű a felelőssége, de leginkább azért az egyházon belüli leszámolás verziója tartja magát. Ezekből önmagában is sokféle van. Vannak, akik szerint az új pápa túl liberális volt a konzervatívoknak, az ultrakonzervatívnak számító tradicionalisták között meg éppen az terjedt, hogy I. János Pál vissza akarta állítani a régi latin nyelvű tridenti miserendet, ezért kellett az életével fizetnie. Egy évvel a pápasága előtt Luciani Fatimában járt, és beszélt a híres Mária-jelenések egyik szemtanújával. Bár nem tudjuk, mi volt az, családja szerint az ott hallottak erősen foglalkoztatták – halála után az is elterjedt, hogy a „fatimai titkot” akarta nyilvánosságra hozni, ezért ölték meg.

A messze legelterjedtebb nézet az, amit átdolgozva a Keresztapa III. is megörökített. A filmben a Lambertónak nevezett, de nem titkoltan Lucianiról mintázott pápát azért mérgezik meg (teával), mert borítani akarja a maffiával szorosan összefonódó Vatikáni Bank bizniszeit. Coppola filmjének az egyházi szála lényegében I. János Pál „rejtélyes halálát” a négy évvel később, 1982-ben kirobbanó hatalmas botránnyal, a vatikáni bank súlyos üzleti machinációinak kibukásával kapcsolja össze.

A pápa meggyilkolásának ezt a teóriáját egy angol bűnügyi szerző, David Yallop propagálta akkora sikerrel, hogy az erről szóló, Isten nevében? című könyve 1984-ben 15 hétig vezette a New York-i bestseller listákat. Az ő verziója szerint a pápát azért mérgezték meg, mert I. János Pál fel akarta robbantani az egyházi állam bankjának mindent behálózó korrupt rendszerét.

Bár soha nem került elő olyan bizonyíték, amely azt támasztotta volna alá, hogy az új pápának lett volna bármi hasonló szándéka és ehhez szükséges háttérismerete, a politikai kontextus valóban elég súlyos volt ekkor Rómában. Fél évvel korábban, 1978 tavaszán rabolták el és gyilkolták meg szélsőbalos terroristák Aldo Morót, a kereszténydemokrata olasz miniszterelnököt, és a gyanú szerint halálában az állami szervek is érdekeltek voltak, nem beszélve a P2 nevű titkos szabadkőműves páholyról.

Az elmélet szerint a P2 állt a pápa halála mögött is, miután Luciani le akarta leplezni a titkos kapcsolatokat, a korrupciós pénzeket, és meg akart szabadulni a vatikáni Kúria befolyásos tagjaitól, akik mindenről tudomással bírtak. A vonatkozó konteó szerint azok a gépelt papírlapok is, amiket a halott pápa kezében találtak, az Ambrosiano Bank (a Vatikáni Bank egyik fő érdekeltsége) pénzügyi jelentését tartalmazták. Ezt a katolikus egyház ugyanúgy tagadta (valójában a másnapi szentbeszéde volt a pápánál az utolsó éjszakáján a Vatikán szerint), ahogy Yallop egész könyvét is légből kapott összeesküvés-elméletnek minősítették.

Sokak mellett egy szalézi szerzetes is közölt a pápa haláláról egy, a hivatalostól radikálisan eltérő verziót. „Bár a Vatikán ezt tagadja, I. János Pált felboncolták, és tudni lehetett, hogy halálát egy nagy adag értágító okozta, amely kifejezetten ellenjavalt az alacsony vérnyomásúak számára: ilyet sohasem írt fel neki az orvosa, ezért azt vagy beinjekciózták neki, vagy kényszerítették, hogy lenyelje” – írta Jesus Lopez Saez. Erre az elmúlt 40 évben ugyanúgy nem került elő érdemi bizonyíték, mint a többi népszerű konteóra sem.

Ez alapján az egész csak a szokásos összeesküvés-elméleti szárnyalásnak tűnik, de kezdetben valójában az egyházi vezetésnek is komoly kétségei voltak. Miközben kifelé végig azt mondták, hogy a természetes halálhoz semmi kétség nem férhet, ma már tudni, hogy több ponton hamis állításokat tettek. Valamiért azt állították például, hogy a pápa titkárai találták meg a holttestet; mint a cikk elején láttuk, valójában két apáca volt ott a rendnek megfelelően azon a hajnalon. Az ilyen „tévedések” érthetően tovább erősítették az alternatív magyarázatokat.

Egy tavaly megjelent könyvből, melyet a vatikáni körökben jól értesült Stefania Falasca írt, az is kiderül, hogy mielőtt II. János Pált megválasztották volna, a bíborosoknak is voltak kétségeik. A konklávé előtt egy levélben a Luciani holttestét balzsamozó orvosokhoz fordultak, hogy arról tudakozódjanak, nem találtak-e a doktorok külső sérülést a testen, biztosan hirtelen és természetes halált halt-e a néhány héttel korábban általuk megválasztott, akkor még egészségesnek látszó pátriárka.

Falasca könyvéből (ebből idéztük a halott pápára rátaláló Vincenza nővér szavait is) azonban az is kiderül, hogy Luciani mégsem volt annyira egészséges: három évvel korábban is volt egy kisebb trombózisa. Az újságírónő hozzáférést kapott a vatikáni levéltárnak azokhoz az 1978-as dokumentumaihoz is, melyek közvetlenül a pápa halála után keletkeztek. Bár a konteóhívőknek semmi okuk, hogy higgyenek neki, de az elmondása szerint ezek ugyanúgy természetes halálról tanúskodnak, mint az első orvosi beszámolók is.

Ő publikálta a pápa halálának másnapján datált titkosított  dokumentumokat is. Ezekből az derül ki, hogy I. János Pálnak már előző este fél nyolc körül volt egy erős mellkasi fájdalommal járó rosszulléte. A pápa azonban nem akart orvost – orvosa, Renato Buzzonetti is csak másnap, a halottas ágynál szerzett erről tudomást. Legyünk precízek: halottszemléje szerint a pápa iszkémiás szívbetegségben szenvedett, ez vezetett a miokardiális infarktus okozta hirtelen halálhoz.

Azt, hogy milyen pápa lett volna I. János Pál, igazából csak találgatni lehet. Annyi idő sem állt a rendelkezésére, hogy kiadjon egy enciklikát – tulajdonképpen fogalmunk sincs, hogy tényleg akkora reformer lett volna bőlele, mint utólag sokan gondolják. Azt sem, hogy egyáltalán alkalmas lehetett volna ilyesmire.

Többen Ferenc elődjének képzelik: Bergoglio maga is azt írta, hogy a pápák közül a nagyon rövid ideig uralkodó Luciani gyakorolta rá az egyik legnagyobb hatást. Bíborosként az egyház vagyonából segítette a szegényeket, és nem lehetetlen, hogy ő is a látványos gesztusok pápája lett volna: megválasztása után a hagyományos fejedelmi többest egyszerű „én”-re változtatta, és elutasította a közel kétezer éves, tiarás megkoronázási szertartást. De I. János Pál másoknak is példája: Wojtyla még a nevét is tőle örökölte, Ratzinger pedig azt mondta, „meg vagyok győződve róla, hogy szent volt”. Néhány éven belül valószínűleg hivatalosan is az lesz: az összeesküvés-elméletek gyengülésével a boldoggá avatása már pillanatokon belül befejeződhet. Bár csak 33 napig lehetett Krisztus földi helytartója, attól még még lehet jelentős hatású pápa – akkor is, ha a halála nem rejtélyesebb, mint másoké. 

Borítókép: Keystone / Getty Images Hungary.