Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Megtaláltak egy eddig csak leírásokból ismert ókori görög várost

2018.11.14. 09:00

Immár régészeti leletek is bizonyítják, hogy létezett az eddig csak ősi szövegekből ismert Tenea görög város, amelyet az ókori leírások szerint trójai hadifoglyok alapítottak az időszámításunk előtti 12. vagy 13. században – jelentette be kedden a görög kulturális minisztérium.

A tárca közleménye szerint a Peloponnészoszi-félszigeten, Khiliomodi falu közelében szeptember és október elején végzett ásatások felszínre hozták az első tárgyi bizonyítékokat a gazdag Tenea város létezésére, ráadásul azon a helyen, ahol a fekvését feltételezték – írja az MTI.

Pauszaniasz II. századi görög utazó és geográfus szerint Teneát a trójai háború túlélői alapíthatták, olyan trójai hadifoglyok, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul. Említést tesz a városról Sztrabón (i.e. 64 - i.sz. 23) ókori utazó, földrajzi író is.

Khilimodi mellett 2013 óta folynak ásatások, de a közelmúltig csak temetőkben ástak, a kora őszi ásatások során bukkantak magának a településnek a maradványaira, házfalakra, ajtónyílásokra, márvány padozatokra, kövezett utakra, cserépedényekre az i.e. 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból. Találtak 2000 ritka pénzérmét is, ami arra utal, hogy gazdag városról volt szó.

Gazdag város lehetett

A Teneát övező temetőkben eddig feltárt sírok bővelkednek kerámiákban, arany-, réz- és csontékszerekben. A leletek közt szerepel egy aranypénz, amelyet azért raktak a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Egy vasgyűrű pecsétje Szerápisz görög istent ábrázolja a trónon ülve, mellette Kerberosz, a háromfejű mitikus kutya, az alvilág őrzője látható. (A temetők egyikében sírrablók 2010-ben két fiatal férfi i.e. 6. századból származó pompás szobrát ásták ki, a leleteket 10 millió euróért akarták eladni.)

Az egyik épület alapjai között egy cserépedényben két magzat maradványaira bukkantak. Ez szokatlan, mert a régi görögök rendszerint a városfalakon kívül temetőkben földelték el halottaikat. Egy sírban egy nő és egy gyermek csontvázát találták meg.

Eleni Korka ásatásvezető szerint az elveszett város polgárai feltűnően jómódúak voltak, Tenea valószínűleg jól megélt a kereskedelemből, mert kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagy városok között, mint Korinthosz és Argosz.

A régész szerint a kelettel és a nyugattal egyaránt kapcsolatot ápoló Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak, és megvolt a saját gondolkodásmódja is, amely vélhetően tükröződött a politikáján is.

Tenea túlélte a szomszédos Korinthosz rómaiak általi lerombolását i.e. 146-ban, és prosperált a római uralom alatt. A késő 4. századi gót invázióban megrongálódhatott, két évszázaddal később, a szláv betörések alkalmával pedig teljesen elnéptelenedhetett.

A mitikus város és temetőinek feltárását az elkövetkező években is folytatják – mondta Eleni Korka.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!