Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Mondjad neki, hogy Mátyás!

Rákosi elvtárs keresztapaként is túlteljesítette a tervet Zalában

FMAFI19472290021
2019.03.07. 13:14
Hogyan lehetett a kommunista Rákosi Mátyásnak keresztgyereke? Ráadásul nem is egy, hanem több száz? Az úgynevezett ötvenes évek egyik bizarr jelenségét kutattuk Zalában, amelynek Rákosi 1945 és 1953 között az országgyűlési képviselője volt.

Mit adott Zala Rákosinak? Egy makacsul reakciós választókerületet, egy emblematikus fotót a búzakalászok között és több dajkálni való keresztgyereket. Pedig a bácskai Adán (ma Szerbia) született Rákosinak nem volt zalai kötődése. A mindig is jobboldali, paraszti és vallásos megyének számító Zala 1945-ben valószínűleg azért lett a választókerülete, hogy húzónévként bázist teremtsen és szavazatokat hozzon ott, ahol a gyári munkásság, klasszikus munkásosztály szinte teljesen hiányzott. Hiába látogatta meg 1953-ig (ekkor Budapest országgyűlési képviselője lett) Zalát évente kétszer, az 1947-es kékcédulás választásokon is csak éppen annyi szavazatot tudott gyűjteni, hogy megszerezze a mandátumot – mesélte Káli Csaba levéltáros-történész. (A sztorinak a Mi Vidékünk projekt keretében jártunk utána.)

Azért már 1946-ban is volt olyan család Zalában, amely képzelni sem tudott Rákosinál gondoskodóbb és bőkezűbb keresztapát. De rajtuk kívül is rengeteg, általában sokgyerekes, nehéz szociális helyzetben lévő család hívta komaságba országszerte.

Ahogy a Kő András és Nagy J. Lambert a Levelek Rákosihoz című, 2002-ben megjelent könyvben írta:

a negyvenes években a Rákosi-píárba jól illeszkedett a keresztapaság, az ötvenes évek megváltozott légkörében viszont egyre kellemetlenebbé vált.

Ekkor a legtöbb esetben már nemcsak visszautasította a felkéréseket, hanem a titkársága még az erre vonatkozó értesítéseket is visszakérte, hogy ne maradjon nyomuk.

A korszak abszurd kettősségét jelzi, hogy Rákosi makulátlan kommunista lelkiismerettel asszisztálhatott egy keresztény szertartásban, miközben 1948, vagyis a fordulat éve után a kommunista államhatalom egyre keményebben lépett fel az idejétmúlt intézménynek tekintett egyházak ellen, és nem tartott igényt konkurenciára az emberek feletti befolyásolásban sem. Az ötvenes években a békepapmozgalomba torkollt megosztás és gyengítés jelei ott voltak 1948-ban is.  Úgy volt, ahogy a Délmagyarország egy Csongrád megyei paraszt nyolcadik gyerekének mozgalmi keresztelőjéről írta:

A pap a kereszteléskor Isten áldását kérte a szülőkre, a gyermekre és a keresztapára [Rákosira]  is.

Politikailag jól használt zalai gyerekek

A Zala Megyei Levéltárban fennmaradt iratokból rekonstruálható Rákosi keresztszülővé válásának menete. (A levelezés teljesen egészében itt olvasható.) A tótszentmártoni Czapáriné sokadik gyermeke az 1949-es választás napján, május 15-én született. Talán éppen ez adta az ötletet, hogy Rákosit kérje keresztapának. Mindenesetre a szülés után hamar megírhatta a levelet, mert május 17-én Rákosi titkárnője, Fehér Márta már a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Zala Megyei Bizottságától kér mielőbbi részletes információkat.

Czapári Istvánné kisgyermeke keresztapjául kérte fel Rákosi elvtársat. Tekintettel arra, hogy Rákosi elvtárs csak kivételes esetekben vállal keresztapaságot, kérjük, írják meg, hogy nevezett megérdemli-e ezt a kitüntetést. Becsületes, szorgalmas, politikailag megbízható-e. Azt is vegyék figyelembe, hogy a keresztapaság esetleges vállalásának milyen hatása lesz a faluban.

A letenyei járási titkár és káderos válasza pár nap múlva megérkezett.

Nevezett 2 katasztrális hold földbirtokkal rendelkezik, általában napszámos munkával keresi meg családja megélhetését. Ez a 13-ik gyermeke, 11 él közülük. Igen nagy szegénységben élnek, úgyhogy a helyi MNDSZ [Magyar Nők Demokratikus Szövetsége] látta el, úgy, ahogy gyermekkelengyével. Demokráciaellenesen sohasem viselkedett, a választási munkában aktívan részt vett most is és az előbbeni választások folyamán is pártunk javára. Teljesen becsületes és szorgalmas. Politikailag megbízható. A községben a keresztapaság vállalása igen jó hatást váltana ki. Jelenleg az egész község figyelemmel kíséri az eseményeket és várják, hogy Rákosi elvtárs elvállalja-e azt. Politikailag jól ki lehetne használni.

Így Rákosiból keresztapa lett, bár olyan, aki valószínűleg sohasem találkozott keresztfiával. Gondoskodó keze a helybeli pártszervezet egyik tagja volt: ő tartotta keresztvíz alá, és adta át az ajándék négyszáz forintot. (Próbáltunk nyomára akadni az egykori keresztgyereknek, de úgy tudjuk, már nem él.)

Rajta kívül két zalai keresztgyerek azonosítható a korabeli lapok híradásaiból. Az 1946-os születésű sümegi Éry Károlykát, egy „próbarendőr ötödik ikergyermekét” a Szabad Föld szerint Rákosi egyik zalai körútján meg is látogatta. A szepetnek-bánfapusztai Büki István ötvenhárom éves újgazda tizenötödik gyerekéről azonban nem csak a Zala 1948-as száma az egyetlen forrás. Büki, aki a „múltban urak szolgája, de a felszabadulás óta saját maga ura” lett, szintén a járási titkáron keresztül érezhette Rákosi államminiszter törődését. A Szepetnek történetét kutató Sóstainé Márfi Ibolya azonban többet is mesélt az Indexnek, hiszen a férje együtt nőtt fel a Büki gyerekekkel.

Bánfa-pusztán lakott a Büki család és férjem családja is, ráadásul egy közös konyhás cselédlakásban. Büki Margit, akinek keresztszülője Rákosi Mátyás volt, 1948 július közepe táján született. A családok újgazdák voltak, korábban a bánfai uradalmi majorságban dolgoztak. Büki Margit és a férjem is az életük első két évét a bánfai cselédházban és környékén töltötték. Azt, hogy Margit keresztszülője ki volt, csak gyermeki ésszel sejtették: valami nagy ember. Inkább a gyerekek egymás közti csúfolódó biztatására emlékszik: Mondjad neki, hogy Mátyás! Az éle ennek inkább az volt, hogy a lánynak fiúnév megszólítása volt. Később már nem nagyon csúfolódtak.

Az ötvenes évek elején a bánfapusztai cselédlakásokból Szepetnekre költöztették a családokat, a sokgyerekes Bükiék végre külön házat kaptak. A helytörténész szerint a ki- és áttelepítések, összeköltöztetések miatt különben az is gyakori volt, hogy egy házban lakott a német nemzetiségű falubeli, a Rozsnyó környékéről idetelepített szlovákiai magyar és a Bánfapusztáról a faluba költöztetett család.

Büki Margit az általános iskolai tanulmányokat a szepetneki iskolában végezte. „Férjem osztálytársa volt, 1963-ban ballagtak. A Büki család fiúgyermekei közül többen traktorosok voltak, némelyik jól sportolt. Az egyik fiú 1956-ban Svédországba  disszidált, de hamar megjött, s ekkor Margit az iskolába is bevitte megmutatni a kis svéd-magyar szótárfüzetet, amit bátyja odakint kapott.” A Büki család legtöbb tagja elköltözött a faluból. Margitról úgy tudjuk, hogy Nagykanizsán dolgozott és élt pár évvel ezelőttig.

Kérték Rákosit, dajkálja nagyra ezt az apróságot

A keresztapaügy valójában megmártózás a második világháború utáni korszak elképesztő abszurditásában. Például a pesterzsébeti Biritz József, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél (WM, Csepel Művek) gyári segédmunkás 1945-ben született tizedik gyerekének Rákosi lett a keresztapja – de anyatársa sem akárki. Ratkó Anna, a későbbi első női miniszter pár év múlva már nemcsak a kis Biritz gyerek, hanem abortuszt tiltó törvényével egy korszak keresztanyja lett. A Szabad Népből mindent megtudunk indítékokról, Rákosi keresztpapa ölelő karjairól és a csodát hozó választásról.

 Minthogy ez a tizedik gyerek és olyan szép és fiú lett, a szülőknek az volt a kívánságuk, hogy Rákosi Mátyás elvtárs legyen a keresztapa. A Kommunista Párt vezére szívesen el is vállalta a komaságot és most keresztapai minőségében szeretettel karjába veszi a szőke csöppséget. Kicsi Mátyás kék pólyájából, nagy kék szemeivel nyugodt bölcsességgel nézi a nagy sürgés-forgást. Majd a 11 hónapos kis Jenővel játszik Rákosi keresztpapa.  Jenőke otthonosan befészkeli magát ölelő karjaiba és ragyogó szemmel kapkod a gomblyukba tűzött MKP-jelvény után. 'Jól van fiam, nagyon helyes. Te már nem vagy elveszett ember! Mi is tizenkettőn voltunk testvérek'– biztatja Rákosi elvtárs. Biricz József vasas-elvtárs nyolc éve dolgozik a WM-ben. Nehezen élünk, mondja, de bizakodunk. Választás után ezeknek is jobb lesz!

A Rákosi-bébi cukrot, kondenzált tejet meg babaholmit kapott a keresztapjától, az újságírótól persze csak szavakat.

Kicsi Mátyás! Mit adhat ma ajándékba egy kommunista újságíró egy újszülött kis proletárnak? Csak szívből jövő jókívánságot: Légy igaz ember, légy jó kommunista, mint a keresztapád!

De Biriczék kommunista keresztszülő-gyűjtési mániája 1947 áprilisában új áldozatot szedett, a család tizenegyedik gyerekét Rajk László belügyminiszter tartotta keresztvíz alá a Soroksáron tartott keresztelőn.

Az igazi keresztapa-halmozó azonban az angyalföldi Tomori-telepen lakó tizenegy gyerekes telefonközpontos A. Pál volt, akit a Levelek Rákosihoz című könyv említ.  A. Pál nem félt minden ideológia irányzatban megkeresni a legmagasabb szintű gondoskodást, és egyszerre volt komája Horthy, Szálasi és Rákosi. A róla szóló jelentés 1948-ból származik.

Megállapítást nyert […], hogy a Horthy-rezsimben születendő [született] gyermekének Horthy volt a keresztapja, a nyilasok hatalomra jutásával születendő [született] gyermekének Szálasi volt, míg a felszabadulás után Rákosi elvtársat kérték fel a keresztapaság elvállalására. A Rákosi elvtárstól kapott csomagot megkritizálja, és azt a kijelentést teszi, hogy többet is kaphatott volna.

Tudunk egy országhatárokon átívelő keresztség-történetről is, amelyben két vezér akkor még felhőtlen barátsága sejlett fel. „Titó volt a keresztapja és Mátyásra keresztelték egy torontáli gazda gyermekét Torontálvásárhelyen”– írta meg a Makói Népujság 1947-ben. A név szerint nem említett jugoszláviai kis magyar

a keresztségben a Mátyás nevet kapta, emlékezésül a szabadságszerető magyar dolgozó nép harcosára, Rákosi Mátyásra.

Rákosi azonban mégis választókerületében kapta a legbizarrabb keresztgyereket, és ezt a kistolmácsiaknak köszönhetjük. 1947-ben ugyanis a zalai körúton lévő Rákosinak

egy pólyásbabának ábrázolt ’hároméves tervikét’ hoztak. Kérték Rákosit, dajkálja nagyra ezt az apróságot

– számolt be a minden képzeletet felülmúló ajándékról a Szabad Nép.

Nincs több kis Mátyás

1948-ban még a Mátyáskák és társaik, Rákosi nagyszámú keresztfia és keresztlánya versenyzett abban, hogy keresztapjának hosszú életet és jó egészséget kívánjon név- és születésnapján. De a keresztapakorszaknak az ötvenes évek elején vége lett. 1951-ben Csordás József kaposvári erdész szerette volna, ha a négyes ikrei közül az elsőnek született Lacikának Rákosi lesz a keresztapja. Rákosi a neki küldött levélre jegyzi a kérdést:

Szoktunk mi még keresztapaságot vállalni? Úgy tudom, nem. Ajándékot kellene küldeni.

A nehéz szociális helyzetben lévő család négyes ikrei végül híres keresztapa nélkül, egy budapesti gyermekotthonban nevelkedtek hároméves korukig. 1955-ös hazatérésükről a filmhíradó is forgatott.

1956. júliusi bukása után Rákosi már csak a szovjet kényszeremigrációban gondolhatott keresztgyerekeire, akik szerinte a magyar néppel együtt visszavárták.

Köszönet Káli Csaba levéltáros-történésznek a háttérbeszélgetésért.

(Borítókép:  Zalaegerszeg, 1947. március 30. Rákosi Mátyás (b), a Magyar Kommunista Párt (MKP) főtitkára Zalaegerszegen meglátogat egy kisgyermekes családot. Fotó: Rév Miklós / MTI.)

Mindeddig nem sikerült azonosítanunk a gyerekeket a képeken. Felismer valakit a zalai keresztgyerekek közül, vagy hallott róluk?
Küldje el nekünk!
Önnek is van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!
Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.