Jácint
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Most is használják Veszprém titokzatos bunkerét, ahová a nyilasok a Szent Koronát rejtették

2019-07-08 09 30 13-Window.png
2019.07.13. 19:19 Módosítva: 2019.07.14. 11:48

A legtöbb ember, ha azt hallja, hogy "Szikla", akkor – életkortól függően – vagy az 1996-os Sean Connery-féle film jut az eszébe, vagy Dwayne Johnson, a pankrátorból lett hollywoodi szupersztár. Kivéve, ha veszprémi. Veszprémben ugyanis mindenki tudja, életkortól függetlenül, hogy a Szikla egy titokzatos katonai bunker a városban. Így hívják a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának központját: a veszprémi épületből figyelik az ország légterét, és ha gyanús mozgást észlelnek, innen riasztják a vadászgépeket.

A város Jókai utcáján végigsétálva az ember lehet, hogy nem is veszi észre, mi mellett halad el, az épület kívülről nem túl izgalmas. Pár méterről csak az tűnik fel, hogy egy magyar zászlót fúj a szél és kamera figyeli a bejáratot. Aki közelebb megy, már meglátja a bejáratnál lévő díszes, kovácsolt emléktáblát, rajta a felirattal:

Itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 4. és december 6. között.

A tábláról nem derül ki, de történelmi feljegyzésekből tudni lehet, hogy ugyanezekben a hónapokban nem csak a felbecsülhetetlen értékű koronázási kincseket, hanem az ország 30 tonnás aranykészletét is itt rejtették el.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

A Szikla kívülről csak ennyit mutat magából, de az igazán fontos dolgok nem is itt, hanem az utcaszint alatt történnek. 21 méter mélyen működik a három fő- és három keresztvágatból álló titkos, földalatti katonai bázis, aminek az alapjait még 1938-ban alakítottak ki, hogy ha a háborúban bombázni kezdik a várost, a Sziklában őrzött kincsek akkor se sérüljenek. Az óvóhely a Magyar Nemzeti Bank megbízásából épült fel, német mérnökök tervei alapján. A dolomitba vájt, kibetonozott pincerendszer polgári védelmi célokra is alkalmas volt, teljes lezárás alatt is egy hónapon át életben tudta tartani az embereket támadás esetén.

A második világháborúban kórházi részleget is kialakítottak benne, 1945 márciusában két hónapon át betegeket is ápoltak itt. Már ekkor az egyik legbiztonságosabb hely volt az országban a földalatti bunker, a nagyjából 6 ezer négyzetméteres bázisba, a Turajo.hu ismertetője szerint, akár 4 ezer ember is bemenekülhetett bombázások idején. De a különlegessége, hogy sok másik óvóhellyel ellentétben, a Sziklát a békekötés után sem hanyagolták el.

A hidegháború éveiben atombiztossá tették, a dolomit sziklába vájt épület a nyolcvanas évek óta már a nukleáris sugárzás ellen is védi a bentieket. Az azóta megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a légi irányítás akkor is zavartalanul folytatódna, ha az egész országban elmenne az áram.

Katonai légvédelmi egységként a hatvanas években kezdett működni, és ezt a funkciót látja el a mai napig.

Innen figyelik a teljes magyar légteret.

Az ellenőrzés és a magyar légierő gépeinek koordinálása mellett természetesen a NATO katonai szövetségének is része a Szikla, a légvédelmi rendszere összekötő szerepet tölt be más szövetséges országok között.

(Borítókép: amagyarhonvedseg / youtube)