Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

150 éves az első magyar tudományos kutatóintézet

039 Margitsziget
2019.09.22. 10:17

Idén ünnepli 150 éves fennállását a Földtani Intézet, Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A bányászati, geológiai kutatások fontosságát átlátó I. Ferenc József 1869. június 18-án írta alá az alapító okiratot, és nem sokkal később ki is nevezte az első igazgatót, Hantken Miksát, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium földtani osztályának addigi vezetőjét a Magyar Királyi Földtani Intézet élére, ami ezzel hivatalosan is megkezdhette működését.

A fővárosiak talán a Stefánia úti palotájáról ismerik leginkább a Magyar Állami Földtani Intézetet, de egy frissen megjelent kiadvány segíthet sokkal többet is megtudni a hazai földtan történetéről: a másfél évszázados évfordulóra a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pazar kötetet adott ki a magyar geológia megünneplésére.

Noha az intézet önállósága 2012-ben megszűnt (előbb az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel olvadt egybe, létrehozva a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, majd 2017-ben ez utóbbit összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal is, megalkotva a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot), a 150 éves a Földtani Intézet című kötet méltó módon foglalja össze és mutatja be azt a munkát, amit az intézet neves geológusai, bányamérnökei, térképészei, hidrogeológusai, vegyészei, geofizikusai, geográfusai 1869 óta végeztek és végeznek Magyarország földtanának megrajzolása, ásványkincseinek megismerése és megismertetése érdekében.

Valószínűleg kevesen tudják álmukból fölkeltve elsorolni a földtani intézet feladatait, ezért most eláruljuk, hogy azok a 150 év alatt viszonylag keveset változtakami az alapításkor lefektetett elvek korszerűségét is jól mutatja). Az alapító okirat kikötötte, hogy elsősorban részletes földtani felvételt kell készíteni az országról és ennek eredményeit meg is kell ismertetni a tudomány, a földművelés és az ipar igényeinek megfelelően. Másodsorban el kell készíteni és kiadni az ország (avagy a monarchián belül a "magyar államterület") általános és részletes földtani térképei­t. Harmadsorban olyan kőzet- és őslénytani gyűjteményt kell létrehozni, ami bemutatja hazánk földtani képződményeit, azok jellegét, történetét. Végezetül meg kell teremteni a hazai mezőgazdaság, a bányászat és az ipar igényeit kielégítő talaj-, ásvány- és kőzet-vegyelemzés feltételeit.

Ezek a 150 éves alapelvek tulajdonképp ma is fennállnak: a földtani intézet fő feladatai ma is a térképezés, a földtani kutatás, a gyűjtemények gyarapítása és kezelése, a hiteles szakértői laboratóriumi vizsgálatok végzése és nem utolsó sorban az ismeretterjesztés.

Bár ez alapján úgy tűnik, hogy a földtani intézet maga lehetne a sziklaszilárd állandóság jelképe, a 150 év története nem mentes a történelem viharai által korbácsolt hullámhegyektől, -völgyektől. A 19. század második felében élt virágkor után a rá következő világháborúk viszontagságai, az egymást váltó föllendülések és visszaesések, politikai és gazdasági fordulatok mind rányomták jegyüket az intézetben dolgozó kutatók munkájára. A kötet egyik fő erénye, hogy ezeket a lehető legszínesebben és legélvezetesebben mutatja be, az alapító okirat alapelveit követve, hét tematikus blokkba rendezve az intézet gazdag és izgalmas történelmét: nemcsak a hazai földtan intézményesülésének történetét ismerhetjük meg, de például a térképészetét is (a gyönyörű, kézzel rajzolt és színezett térképektől napjaink digitális adatbázisaiig), ahogy az ásvány- és kőzettanét is, bemutatja a laboratóriumi munka fejlődését is – és nem utolsó sorban a Stefánia úti palotát is, kedvet csinálva annak felkereséséhez.

Az alábbi nagyképes válogatást a kötet páratlanul gazdag képanyaga alapján állítottuk össze, és nem készülhetett volna el a szerző, Babinszki Edit segítsége nélkül. A könyv a Földtani Intézetben szerezhető be.

(Borítókép: Új fúrás a Margitsziget bejáratánál, 1936. augusztus 14., délután 5 óra. A képen dr. Papp Károly és Józsa altiszt látható. Fotó: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat)