Páratlan felfedezés segíthet jobban megismerni Afrika történelmét

Afrika történetének ismeretlen fejezetét tárhatja fel a gaboni őserdőben feltárt ritka, 14. századi barlangi temetkezési hely, amelyre francia régészek bukkantak 2018 végén – írja az MTI az AFP francia hírügynökség nyomán.

A közép-afrikai ország délkeleti részén talált barlang mélyén több száz korabeli tárgyra és néhány emberi maradványra bukkant a francia régészcsoport. A szakemberek által Iroungounak elnevezett lelőhely az egyetlen barlangi temetkezési hely, amelyet Afrikában találtak.

Ez egy páratlan felfedezés Afrikában, mivel a régészek szinte alig találkoznak régi emberi maradványokkal. Ez a barlang lehetővé teszi számunkra, hogy többet tudjunk meg ezen közép-afrikai emberekről

– magyarázta Richard Oslisly, a nemzeti parkok gaboni ügynöksége által támogatott régészeti expedíció vezetője.

A barlang három szintjén 30 csontvázra bukkantak, illetve több mint 500 fénytárgyra, amelyek főként vasból készültek, közöttük vannak kések, fejszék, nyílhegyek. A régészek találtak 39 kilyukasztott hiéna és párducfogat.

"A Szaharától délre fekvő térségekben a talaj nagyon savas, ezért minden emberi és állati eredetű maradvány nagyon gyorsan lebomlik. Igen kivételes ilyen maradványokra bukkanni" – mondta Geoffroy de Saulieu, az IRD francia kutatóintézet régésze.

A szénizotópos kormeghatározás szerint a csontvázak 14. századiak lehetnek. Ebből a korból szinte alig maradt fenn bármilyen emlék, az első írásos szövegek Gabonról 15. század végiek, az Atlanti-óceán partvidékén megjelent európai utazóktól maradtak fenn. Az őserdőkbe csupán a 19. században merészkedtek be a felfedezők. Amikor a régészek kikérdezték a térségről a közeli falvak öregjeit, senki nem tudott a barlang létezéséről.

A holttestekből kiemelt őrlő fogakat a kutatók Franciaországba küldték DNS-vizsgálatra. Oslisly azt reméli, hogy a kapott eredmények és a közép-afrikai emberekről gyűjtött DNS-adatbázis összehasonlításával esetleg megtalálhatják a 14. századi emberek leszármazottjait.