Május 25. óta tartanak a tüntetések és utcai zavargások az Egyesült Államokban. A rendszerszintű rasszizmus és elnyomás, a rendőri túlkapások elleni, jelenleg is tartó és nem csituló, sőt globálissá váló tiltakozáshullámot George Floyd meggyilkolása váltotta ki. A 46 éves minneapolisi férfi ellen azután intézkedtek, amikor egy boltos kihívta rendőröket azzal, hogy a férfi valószínűleg hamis húszdollárossal fizetett. Az előállítása közben földre került George Floyd nyakán Derek Chauvin rendőrtiszt 9 percig térdelt, miközben a gyanúsított folyamatosan az életéért könyörgött. George Floyd munkanélküli biztonsági őr, öt gyerek apja, a rendőri intézkedés következtében életét vesztette.
A Floyd halála után kirobbant, az összes amerikai államra kiterjedő tüntetéssorozatról és zavargásokról nem lehet azt mondani, hogy előzmény nélkül valók. Márciusban a 26 éves Breonna Taylort otthonában lőtték agyon, februárban pedig a 25 éves Ahmaud Arbery-vel végeztek rendőrök, George Floyd esetéhez hasonlóan rasszista színezetű túlkapás eredményeképpen. És ezek csak az idén nagy nyilvánosságot kapó esetek, szinte vég nélkül lehetne sorolni az előző évtizedből az USA színesbőrű lakossága ellen szisztematikusan elkövetett rendőri bűncselekményeket.
A társadalomkutatók, történészek a tiltakozáshullámmal kapcsolatban leginkább arra hívják fel a figyelmet, hogy hat évtizeddel ezelőtt volt utoljára ennyire robbanásig feszült a helyzet az Egyesült Államokban. Most sok szempontból még rosszabbnak is tűnik a helyzet, tekintettel a koronavírus-járványra és az abból kibontakozó mély gazdasági válságra – mivel mindkettő leginkább a színesbőrű lakosságot sújtja a legjobban.
Sokan azt érzik, hogy – hála a közösségi média szervező erejének – feltámadóban vannak a hatvanas évek fekete polgárjogi mozgalmai, vagy legalábbis azok örökségét felkaroló civil szerveződések. A Malcolm X, Martin Luther King, és a Fekete Párducok nevével fémjelzett korszak a II. világháború utáni gazdasági és társadalmi fellendülésből, fejlődésből szinte teljesen kimaradt fekete lakosság öntudatra ébredéséről, erőszaktól, gyakran fegyveres konfliktusoktól sem mentes politikai, hatalmi érdekérvényesítő mozgalmairól szólt; előtérbe helyezve a társadalmi elnyomás fő eszközét, a rendőri megfélemlítést és brutalitást.
A hatvanas, hetvenes évek fekete polgárjogi mozgalmainak múzeumokban, közgyűjteménykben máig fennmaradt lenyomatai a különféle szervezetek propagandaplakátjai. A műfajban a legegységesebb örökséget a Fekete Párducok, az 1966-ban Oaklandben alapított militáns önvédelmi szervezet hagyta hátra. A szervezetnek volt saját kulturális szárnya, amit Emory Douglas grafikus, aktivista képzőművész vezetett, jellegzetes alkotói stílusban megfogalmazott politikai plakátok tucatjaival elárasztva az amerikai nagyvárosokat, ahol a párducok irodákat nyitottak.
Az alábbiakban következő virtuális plakátkiállítás gerincét Emory keményen politizáló plakátjai alkotják, de helyet kaptak benne a korszak popkulturális jellegzetességeittükröző művészi poszterek is.
"Minden szükséges eszközzel" – az 1965-ben meggyilkolt Malcolm X (El-Hajj Malik El-Shabazz) szállóigévé vált szavai kitűzőkön, egy harlemi utcai vásáron, a kilencvenes években. Az ellentmondásos megítélésű omahai muszlim pap a fajgyűlölet, a rasszizmus, a társadalmi elnyomás harcosan radikális ellensége, a feketék polgárjogi mozgalmának első igazán népszerű és befolyásos alakja volt. Frantz Fanon martinique-i francia filozófus valamint Jean-Paul Sartre társadalmi egyenlőtlenségekkel és politikai erőszakkal foglalkozó szövegeiben feltűnt szavakat élete utolsó évében használta föl egy beszédében Malcolm X: "Kijelentjük, hogy jogunkban áll ezen a földön élni, jogunkban áll embernek lenni, hogy tiszteletet érdemlünk, mint minden emberi lény, hogy megilletnek minket is az emberi létezés jogai ebben a társadalomban, itt ezen a földön, itt ezen a napon, és ezt ki fogjuk harcolni minden szükséges eszközzel." (Fotó:
Mark Peterson/Corbis / Getty Images Hungary)
"Haladj tovább, különben mi haladunk át rajtad" – ezen a nagyjából 1966-ban megjelent plakáton tűnt fel először a Fekete Párducok (Black Panther Party) radikális polgárjogi mozgalom jelképe, a támadásba lendülő éjfekete leopárd. A plakát azonban nem a feketék szabadságjogaiért küzdő mozgalomhoz kötődik – a Lowndes Megyei Szabadságjogi Szervezet (Lowndes County Freedom Organization) adta ki, hogy a többségében feketék lakta megyében szavazói regisztrációra buzdítsa az afroamerikai közösség tagjait. A ragadozó alakját nem sokkal később választotta saját szimbólumává az 1966-ban Oaklandben alapított Fekete Párducok. (Fotó:
Lowndes County Freedom Organization / HERITAGE AUCTIONS)
Emory Douglas egyik leghíresebb plakátja. A szlogen: "Afroamerikai szolidaritás a világ elnyomott népeivel", az 1969-es alkotás a korszak pszichedelikus popkulturális jegyeit mutatja, a fő alak, egy vállra vetett puskával a szemlélő fölé magasodó, lándzsát szegező harcos nő, mintha rokona lenne az ebben az időszakban debütáló Fekete Párduc Marvel-képregények ádáz wakandai amazonjainak. (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
A feketék jogaiért küzdők mozdulata ennek a plakátnak a fő motívuma: fáklyát tartó kéz helyett magasba emelt, ökölbe szorított keze van a New York-i Szabadság-szobornak. A plakát 15 követelést sorol, köztük másodikként az 1969-ben rendőrőrsök elleni terrortámadás előkészítésével megvádolt 21 Fekete Párducok tag szabadon engedését. A januárban letartóztatott polgárjogi aktivistákat májusban engedték szabadon, a nyolc hónapig húzódó per végül a felmentésükkel zárult, mind a 156 koholt vádpontot ejtették. A plakát hetedik pontja a Fekete Párducok társalapítójának, az 1968-ban összeesküvés vádjával letartóztatott és bebörtönzött, 1969-ben törvénnyel való szembeszegülés miatt 4 évre elítélt Bobby Seale-nek a szabadon engedését követeli. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
Egy 1967-es Emory Douglas plakát, rajta egy láthatóan szegénységben élő anya és játék puskát tartó kisfia. A Fekete Párducok politikai üzeneteiket gyakran ehhez hasonló, jelszavak, explicit követelések nélküli, csupán a legmélyebb érzelmekre ható képekkel közvetítették. (Fotó:
Emory Douglas/Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
"Most" – az 1960-ban alakult egyetemi polgárjogi szervezet, a Hallgatók Erőszakmentes Koordinációs Bizottsága (Student Nonviolent Coordinating Committee, SNCC) 1964-es plakátja. A plakát alapjául szolgáló Danny Lyon-fotó a híres 1963-as washingtoni tömeggyűlésen készült, amin Martin Luther King a világhírű "Van egy álmom" beszédét elmondta. (Fotó:
Danny Lyon / HERITAGE AUCTIONS)
"Fekete Párducnő" – 1972-es pop-pol plakát. Ifjabb George Stowe grafikus alkotása nem nevezi meg, de minden kétséget kizáróan az idén 76 évét betöltő Angela Davis-t ábrázolja, aki fiatal újbaloldali filozófusként többek között a Fekete Párducok egyik emblematikus aktivistája is volt. (Fotó:
George Stowe Jr./John Kisch Archive / Getty Images Hungary)
"Hűséget fogadok az Amerikai Egyesült Államok zászlajának és a köztársaságnak, amelyet jelképez, egyöntetűen, szabadságot és igazságosságot szolgáltatva mindannyiónknak" – 1970-es években készült politikai plakát. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
Egy monokróm Emory Douglas-plakát 1969-ből, amin három fegyveres férfi látható és a szlogen: "Egyik fő célunk az északon és délen élő nővéreink és fivéreink egyesítése." A jelszó a Fekete Párducok egyik fontos célkitűzését, a déli államokban élő, vidéki afroamerikai közösségek és az északi nagyvárosok gettóiban lakó urbánus feketék közt húzódó ellentétek feloldását, közös platformra segítését hangoztatja. (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Fekete nő vagyok" – az Angela Davis-t ábrázoló, 1971-es plakáton Richard McCrary verse olvasható, a plakátot is Richard McCrary tervezte. A UCLA professzora ekkortájt került vizsgálati fogságba a Marin megyei bíróság elleni fegyveres támadásban betöltött állítólagos szerepe miatt, ugyanis a négy halálos áldozatot követelő lövöldözés során használt fegyver Davis nevén volt regisztrálva. A politikai aktivistát végül egy év múlva engedték ki az előzetes letartóztatásból, miután felmentették a terroizmussal, gyilkosság előpkészületével kapcsolatos vádak alól. (Fotó:
Richard McCrary / HERITAGE AUCTIONS)
"Az amerikai fasizmus politikai foglyai" – Bobby Seale és Huey P. Newton, a Fekete Párducok két alapító tagja, akik a hatvanas évek végén kerültek börtönbe. Huey P. Newton oaklandi rendőrökkel keveredett fegyveres összetűzésbe, aminek során egy rendőr meghalt, Bobby Seale-t pedig egy rendőrspiclinek tartott Fekete Párducok-tag halála miatt börtönözték be. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
"Minden szükséges eszközzel" – Emory Douglas Malcolm-X szavait idéző plakátja a hetvenes évek elejéről. A plakát tetején a szöveg: "Az összes fegyvert, amit egymás ellen használtunk, most az elnyomók ellen fordítjuk." A kenyérvágó késsel és húsvágó bárddal fölfegyverzett afroamerikai nő kitűzőjén a felirat: "Halál a fasiszta disznókra!" (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Küzdelem az egészségért, élelemért, lakhatásért, iskolázottságért" – Young Lords Party poszter 1971 tájékáról. A Puerto Rico-i fiatalok által a hatvanas évek elején alapított chicago-i antifasiszta, antikapitalista, antirasszista, emberi és civil jogi mozgalom a Fekete Párducokhoz hasonlóan a rendőrségi túlkapások, a rendszerszintű elnyomás ellen küzdött, tagjai önvédelmi elveken alapuló fegyveres akciókban vettek részt. Az országossá növő latin-amerikai szervezet alapítóját, a huszonéves Jose Cha Cha Jimenez-t 1974-ben egy év szabadságvesztésre ítélték, a szervezet a nyolcvanas évekre lassan vesztett jelentőségéből, erejéből. (Fotó:
Latino Initiatives Pool / Smithsonian National Museum of African American History and Culture)
1969-es Huey P. Newton születésnapi plakát, a korszak pszichedelikus stílusában – Bill Olive brit képzőművész alkotása. (Fotó:
Bill Olive / HERITAGE AUCTIONS)
Lil' Bobby emlékplakát. Robert James Hutton a Fekete Párducok pénztárnoka volt, akit 18 éves korában lőttek agyon, miután a Fekete Párducok néhány tagja másfél óráig tartó tűzharcba keveredett rendőrökkel egy nyugat-oaklandi magánháznál, két nappal a Martin Luther King elleni merényletet követően. Hutton a lövöldözés végén megadta magát, fegyvertelenül, félmeztelenre vetkőzve, föltartott kézzel jött ki a könnygázzal elárasztott házból, ekkor tucatnyi lövéssel végeztek vele. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
Hatalmat a feketéknek. Black Power-plakát a hetvenes évekből, immár diszkóstílusban. (Fotó:
The Lisbet Tellefsen Collection / SFMOMA)
Politikai plakát a Fekete Párducok kiadásában, a hatvanas évekből. Legalul a kisbetűs szöveg: "Követeljük a rasszista kutya rendőrök kivonását közösségeinkből, hogy vessenek véget a féktelen gyilkolásnak és brutalitásnak." (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
"Léleknővér" – Újabb plakát, ami stílusában a hetvenes évek zenei hatásait szemlélteti. (Fotó:
The Lisbet Tellefsen Collection / SFMOMA)
"Miért kénytelenek a feketék a börtön rácsain át nézni egymásra? Hol a mi szabadságunk?" – Emory Douglas 1971-es plakátja. (Fotó:
Emory Douglas / Oakland Museum of California)
Egy korai Emory Douglas plakát 1967-ből. A Kalasnyikov gépkarabéllyal ábrázolt afroamerikai fiatal mellett egy Che Guevera-idézet: "Bárhol lepjen meg a halál, üdvözölve lesz, mert tudjuk, csatakiáltásunk eljut más fülekbe, és lesz másik kinyújtott kéz, ami fegyvert ragad, és másik ember, aki rohamra indul, hogy gyászindulónkra gépfegyverek zakatolásával és új győzelmi csatakiáltással feleljen." (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
Egy újabb Emory-klasszikus 1970-ből: fiatal fegyveres rikkancs Roy Lichtensteint idéző raszteres stílusban. "Minden hatalmat a népnek" – áll a Fekete Párducok újságjának címlapján. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
Két szöveges üzenet nélküli, monokróm Emory Douglas plakát, fegyveres feketékkel, a mozgalom kezdeti időszakából. Figyelemreméltó, hogy a bal oldali plakáton ezúttal nem szovjet Kalasnyikov, hanem az amerikai hadseregben rendszeresített M-16-os gépkarabély látható. (Fotó:
Library Of Congress / HERITAGE AUCTIONS)
1969-es Emory Douglas plakát. Balra alul egy korai, 1905-ös Sztálin-idézet "Csak az elnyomók csontaira lehet építeni a nép szabadságát. Csak az elnyomók vére képes megtermékenyíteni a talajt az emberek önrendelkezéséhez." (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
Az egyik legrégebbi amerikai polgárjogi szervezet, a Nemzeti Szövetség a Színesbőrű Emberek Fölemelkedéséért (National Association for the Advancement of Colored People, NAACP) plakátja a hetvenes évekből, ami az elnökválasztásban való részvételre buzdít, azzal, hogy "a szavazófülkékben minden ember egyenlő". (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
"A forradalmat nem lehet börtönbe zárni" – 1968-as plakát Chicago-ból, ahol nyolc Fekete Párducok tagot tartóztattak le azzal, hogy részt vettek a demokrata konvenció idejére időzített zavargások szervezésében. (Fotó:
Oakland Museum of California)
"A fekete gyönyörű" – 1969-es pop-pol plakát. (Fotó:
Morris-Greene / Oakland Museum of California)
"Mivé lesz a félresiklott álom?"" - 1969-es manhattani plakát, rajta Langston Hughes jazzköltő verse: "Mivé lesz a félresiklott álom? // Tán összeaszalódik / Mint napon a szőlőszem? / Vagy mint seb üszkösödik / Miből kifakad a genny? / Bűzlik mint a rothadó hús? / Vagy kikristályosodik–– / mint valami édes szirup / Vagy csupán mar / Mint a vegyszer, / Vagy fölrobban egyszer?" (Fotó:
Oakland Museum of California)
"Rap" - 1970-es pop-pol plakát, a fekete kultúra jellegezets műfajáról, a ritmusos költészetről. A lap alján a kisbetűs szöveg: "I need tuh rap but who will LISTEN... mom's split and dad's never been / didn' have no brothas no sistuhs jus growed-UP alone / hang-ups go unspoken but they always 'round ready tuh rip mah soul apart / good times podner's rap...'man, I'd listen tuh yuh but not rat nah' / we rap of understandin' bein'... THE GREATEST THANG in the WORLD who listens? do you?" (Fotó:
Charisma Chain Inc / Oakland Museum of California)
A feketék politikai aktivitását célzó plakát 1970-ből. A fölemelt ököl tollat tart, amivel arra utal a plakát, hogy vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe a szavazásra jogosult afroamerikaiak, hogy beleszólhassanak a nemzet ügyeibe. (Fotó:
Coalition for a Black Count / Oakland Museum of California)
"A kéz mely gyapotot szed, most köztisztviselőket választ" – ez az 1970-es plakát is a választásokon való aktív részvételre buzdít. (Fotó:
Voter Education Project Inc / Oakland Museum of California)
A Fekete Párducok Kiáltványa (Emory Douglas, 1970) – plakát a Fekete Közösségi Hírszolgálat újságjának címlapjából, amin a négy év börtönre ítélt, később újra bíróság elé állított Bobby Seale, Fekete Párducok társalapító látható: "A fasiszták már előre eldöntötték, hogy villamosszékben kivégzik Bobby Seale elnököt". (Fotó:
Oakland Museum of California)
Ben Caldwell költő-képzőművész 1970-es művészi plakátja. (Fotó:
Ben Caldwell / Oakland Museum of California)
"Rendőrnek lenni több mint jó móka. A detroiti rendőrség vár a soraiba" – 1971-es plakát a detroiti rendőrség túlkapásaira hívja fel a figyelmet. (Fotó:
Fifth Estate Newspapers Inc / Oakland Museum of California)
"Engedjék szabadon a politikai foglyokat! – 1971-es plakát, rajta Angela Davis. (Fotó:
Rupert Garcia / Oakland Museum of California)
Fekete Mágia – művészi pop-pol poszter 1971-ből. (Fotó:
Star City / Oakland Museum of California)
"Most! Szabadítsd fel a tudatomat" – lángoktól ölelt, bilincseit széttörő, öklét magasba emelő fekete férfi. George Goode művészi plakátja, 1971. (Fotó:
George Goode / Oakland Museum of California)
"A testvériség léghajója" – Richard Frickmann művészi plakátja, 1971. (Fotó:
Richard Frickmann / Oakland Museum of California)
1971-es művészi plakát. (Fotó:
Zash MJB / Oakland Museum of California)
Fekete ABC (1971-es művészi plakát) (Fotó:
Oakland Museum of California)
"Le a fehérséggel" – Rupert Gracia művészi plakátja a San Francisco-i egyetem diáktüntetéseihez készült. (Fotó:
Rupert Garcia / Oakland Museum of California)
Az amerikai kommunista párt antirasszista plakátja. (Fotó:
Hugo Gellert/Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
"Győzni fogunk" – Martin Luther King életére és halálára emlékező gyászzászló, 1968-ból, az Amerikai Néger Közvélemény Szolgálat (American Negro Public Opinion Service) kiadásában. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Zúzd össze a rasszizmust" – 1970-ben, egy bostoni diáktüntetés alkalmából készült plakát. Ebben az évben egymást érték a demonstrációk, az egyetemi sztrájkok, a különféle egyetemi szerveződések mind saját tervezésű plakáttal készültek a tiltakozó megmozdulásokra. Az ehhez hasonló, táblákra kerülő szitanyomásos poszterek az eseményekben aktívan részt vállaló bostoni szépművészeti múzeumban készültek, alacsony példányszámban. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Börtönbe vetheted a forradalmárt, de nem börtönzheted be a forradalmat. Üldözheted a szabadságharcost az egész országban, de nem futamíthatod meg a szabadságért folytatott harcot. Meggyilkolhatod a fölszabadítót, de nem ölheted meg a felszabadulást." Fred Hampton emlékplakát, 1969-70 körülről. A hatásos szónoklatai révén hamar közismertté váló Hampton volt talán a Fekete Párducok egyik legkarizmatikusabb alakja. 21 éves korában, lakásában ölték meg a chicago-i rendőrök – "fasiszta disznók", ahogy a plakát fogalmaz – 1969. február 4-én. (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Egy ember, egy szavazat" – a Hallgatók Erőszakmentes Koordinációs Bizottságának (Student Nonviolent Coordinating Committee, SNCC) 1964-es atlantai plakátja, ami az elnökválasztásban való részvételre buzdít. (Fotó:
Danny Lyon / HERITAGE AUCTIONS)
"A forradalomban vagy győzöl, vagy meghalsz" – Emory Douglas 1969-es szuggesztív plakátja. (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Elrabolták" – Bobby Seale 1969-es letartóztatása után készült plakát. A Fekete Párducok társalapítójának autóját 1969. augusztus 19-én, társa, Ray "Masai" Hewitt esküvőjéról jövet vette körbe jó pár jelöletlen rendőrségi autó. Helyben letartóztatták, a San Francisco-i városi börtönbe vitték, és vádat emeltek ellene az 1968-as chicago-i zavargások megszervezése miatt. Hewitt folyamatosan ellenszegült a bírósági eljárásnak, volt hogy megkötözve, bekötött szájjal kellett ülnie a tárgyalóteremben. Végül emiatt, az igazságszolgáltatás 16 rendbeli akadályozása miatt ítélték el négy év börtönre. (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"A fekete tömegek csak a fegyverek erejével tudják megállítani a fegyveres rasszista hatalmi struktúra terrorját és brutalitását; és ugyanígy csak a fegyver erejével lehet az egész világot átalakítani a földi paradicsommá, amelyről az emberek az ősidők óta álmodtak" – a Fekete párducok egyik híres mottója. Emory Douglas 1969-es nagy hatású plakátja a saját lakása padlóján, fegyverrel kezében kúszó afroamerikai emberről. Sapkáján kitűző: "Önvédelem". (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Malcolm örökösei fegyvert ragadtak és most milliók néznek farkasszemet a rasszista disznó elnyomókkal" – 1970-es Emory Douglas-plakát. A pisztollyal, puskával fölfegyverkezett, eltökélt fekete pár kitűzőin a szöveg: "Minden hatalmat a népnek" és "Engedjenek szabadon minden politikai foglyot". (Fotó:
Emory Douglas / HERITAGE AUCTIONS)
"Hatalmat a népnek" – az 1969-ben terrortámadás előkészítésével megvádolt 21 New York-i Fekete Párducok tag szabadon engedését követelő plakát. (Fotó:
Yanker poster collection / Library of Congress Prints and Photographs Division)
A Hallgatók Erőszakmentes Koordinációs Bizottságának (Student Nonviolent Coordinating Committee, SNCC) szöveges üzenet nélküli plakátja, egy lányát karjában tartó fekete férfiről. Earl Newman képzőművész alkotását leginkább adománygyűjtő alkalmakkor lehetett látni a hatvanas évek elején. (Fotó:
Earl Newman / HERITAGE AUCTIONS)
"Osztálytestvérek" – Emory Douglas Adolf Hitlert és Richar Nixon amerikai elnököt párhuzamba állító plakátja 1973-ból. (Fotó:
Emory Douglas / Oakland Museum of California)
(Borítókép: a Fekete Párducok denveri irodája előtti utca, 1969. június 12-én. Fotó: Bob Jackson/The Denver Post via Getty Images Hungary)
5 könyv Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!