- Tech-Tudomány
- Történelem
- koreai háború
- nagykép
- évforduló
- propaganda
- plakát
- kndk
- dprk
- egyesült államok
Plakátokon, képregények lapjain is folyt a gyilkos harc Koreában
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Történelem cikkek
Hetven évvel ezelőtt, 1950. június 25-én tört ki a második világháborút követő első nagy ázsiai konfliktus, ami egyenes következménye volt az 1948-as, első szabad koreai választások kudarcát követő szakításnak az ország északi, kommunista és déli, nyugatbarát része között. A Dél-Korea oldalán az Egyesült Államok közvetlen katonai részvételével, a kommunista észak közvetett illetve álcázott szovjet és kínai támogatásával zajló koreai háború több mint egymillió áldozattal járt, eredménye egy máig végletekig megosztott nép: északon a világ egyik legbrutálisabb elnyomó rezsimjét nyögő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK), délen a jóléti ázsiai kapitalizmus egyik mintaországa, a Koreai Köztársaság. Ahogy a háború lezárásnak 60 éves évfordulóján írtuk, a két állam együtt a világpolitika egyik legérzékenyebb feszültséggócát alkotja ma is.
A koreai nép belső konfliktusa igazából a második világháborúból épp csak magához tért világ két vezető nagyhatalmának közvetve megvívott harca, azaz proxyháborúja volt. Az 1953. július 27-én felfüggesztett harcok során először vetett be az amerikai hadsereg széles körben napalmot, ekkor próbálták ki a biológiai hadviselés új eszközeit (fertőző betegségek terjesztésével gyengíteni a civil hátországot) és jutott el a konfliktus a nyílt nukleáris fenyegetésig – szerencsére a tömegpusztító fegyverek leghatákonyabbját ezúttal nem vetették be. Szovjet és kínai részről többek között az önkénteseknek álcázott sorkatonák, a gerillahadviselés és a sugárhajtású vadászgépek bevetése írható a közvetett konfliktus számlájára.
A két Korea határán létrehozott demilitarizált övezetben aláírt tűzszünetet nem követte békeszerződés, tehát hivatalosan a koreai háború a mai napig nem ért véget. Észak-Korea identitásának, atomhatalmi törekvéseinek, világpolitikában elfoglalt helyének máig központi eleme az Amerika-ellenesség, amit elsősorban a koreai háború során megélt szenvedés, az abból származó harag és bosszúvágy táplál.
A vietnámi háború előképeként a koreai konfliktus volt az első háború, amit médiaeseményként kezdett el közvetíteni a világsajtó, minden addiginál közelebb hozva a háború borzalmait az átlagemberhez, ráadásul mindkét harcoló fél, a KNDK és az USA is élénk propagandatevékenységet is folytatott, elég sokféle médiumon kereszteül. A három évig tartó, a Koreai-félszigetet kettészakító proxyháborút az alábbi nagyképes válogatásban a propagandán keresztül mutatjuk be.
Egy 1950-es amerikai "dokumentumfilm" arról, hogy mi vezetett a háborúhoz, miért van szükség amerikai katonák bevetésére az ázsiai országban. A földgömbre taposó, szuronyt belevágó arctalan katona a világot fenyegető kommunizmus szimbóluma. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Halott gyermekét tartó nő a fő alakja ennek az észak-koreai propagandaplakátnak 1950-ből: "A néphadsereg tisztjeinek és katonáinak bosszúja lesújt ellenségeinkre!" (Fotó:
Sovfoto/Universal Images Group / Getty Images Hungary)
"Gyerünk, most vegyük mindannyian kötvényt". Garry Orr 1950-es plakátja nem tűnik nagyon vérmes háborús propagandának, de az Egyesült Államok kincstára a második világháború vége után öt évvel meglehetősen üresen kongott, az államadósság is az egekben volt még (legalábbis a békeidőkhöz képest mindenképp), így az új háborús konfliktus miatt muszáj volt hazafias üzenetekkel a lakosságot állampapírok vásárlására ösztönözni, hogy a költségvetés egyensúlyban maradhasson. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Visszaverjük az amerikai behatolókat" – 1951-es kínai propagandaplakát, aminek főhősei a második világháborúban a német és japán nácikat, majd a kínai polgárháborúban a Kuomintangot is legyőző kínai és szovjet katonák, akik Észak-Korea oldalán vállt vállnak vetve harcolnak, és megállítják a tömegpusztító fegyverekkel és pénzzel fenyegetőző gaz imperialistákat is. (Fotó:
Heritage Auctions / HERITAGE AUCTIONS)
Az amerikai háborús információs gépezet viszonylag kevés klasszikus plakátot termelt ki a koreai háborúval kapcsolatban, annál több volt viszont a közvetett propaganda, aminek legjobb példái az olcsó, nagy példányszámban eladott képregények és ponyvaregények. Például az Entertaining Comics (EC) "Kétöklű történetek" című, katonai tárgyú tízcentes füzetei ebben a pár évben nagyon gyakran merítettek a koreai háború valós csatáiból. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Előre a győzelemért! Saját hazánk uraivá válunk!" – észak-koreai propaganda 1950 szeptemberéből, a kommunista Korea győzedelmes tankjaival, vadászgépeivel, a néphadsereg előrenyomulását ünneplő földművesekkel és füstölve zuhanó amerikai nehézbombázóval (B-29 Superfortress). (Fotó:
Sovfoto/Universal Images Group / Getty Images Hungary)
A képregények mellett természetesen az egész estés mozifilmek is folyamatosan közvetítették az amerikai hivatalos propagandát. A 20th Century Fox 1951-es háborús kalandfilmje, a Samuel Fuller rendezte "Szuronyt szegezz" is a koreai háború eseményeit dolgozta föl, a fő hangsúlyt természetesen a dicsőséges (ALL-GLORY!) amerikai (ALL-AMERICAN) katonák acélos helytállására helyezve. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Segítsetek rajtunk, néphadsereg katonái" – könyörög a brutális, szörnyetegszerű amerikai katona korbácsütései elől menekülő észak-koreai nő. A horrorisztikus propagandaplakáton a háttérben a felperzselt ázsiai ország és akasztott koreai férfiak nyomatékosítják az agresszor USA bűneit. (Fotó:
National Archives)
Az EC Comics egy másik korabeli sorozata, a "Bevetés a fronton" két borítója, amik mintha az otthoni közhangulat változásáról mesélnének. A bal oldali 1951-ből lendületes amerikai előretörést mutat be, míg a jobb oldali, 1953-as kiadvány észak-koreai romok közt bóklászó amerikai katonákat ábrázol, akik szenvtelenül menetelnek tovább, miközben nem messze tőlük egy elárvult koreai kisgyerek hangosan sír. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Ez az 1950-es észak-koreai propagandaplakát még azt mondja, hogy "Éljen az egyesült koreai nép! Dicsőség a hősies néphadseregnek!" A rongyos ruhájú idős nép és a fiatal katona kettősének hátterében a harckocsizókat virággal köszöntő koreaiak csoportja ünnepel, mintha már vége lenne a háborúnak. (Fotó:
Sovfoto/Universal Images Group / Getty Images Hungary)
A United Artists 1953-as háborús drámája a koreai háború ádáz légi csatáiról szól. A koreai konfliktus egyik fontos része volt a "MiG-átjáró" (MiG Alley) néven emlegetett, kínai határ közelében lévő terület fölött vívott légiharc, aminek során az F-86 Sabre vadászgépekkel repülő amerikai pilóták észak-koreai felségjelű, de kínai és szovjet pilóták által vezetett MiG-15-ös vadászépekkel csaptak össze. Ez volt a 20. század első olyan nagyszabású légi hadviselése, ahol sugárhajtású vadászgépek harcoltak egymás ellen. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Harcba, mindenki, a hazáért!" – üzenik az eltökélt, tiszta tekintetű, dobtáras gépfegyvert markoló katonák ezen az észak-koreai plakáton, 1950 szeptemberéből. (Fotó:
Sovfoto/Universal Images Group / Getty Images Hungary)
Az Avon és a Standard Comics címlapjai 1952-ből arról tanúskodnak, hogy a kézitusa legalább olyan fontos volt a koreai ütközetekben, mint a vadászgépek és harckocsiosztályok bevetése. Mindemellett figyeljük meg a bal oldali rajzon a tipikus háborús rasszizmust, hogy a mindenre elszánt amerikai desszantosok sztereotipikusan sárga bőrű koreaikat – a "sárga veszedelem" katonáit – ölnek halomra. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
"Mindent a csatatérre! Mindent a győzelemért! – észak-koreai plakát szuggesztív gyári munkással, aki a mögötte előrenyomuló néphadseregre mutat teátrálisan. (Fotó:
Sovfoto/Universal Images Group / Getty Images Hungary)
A Famous Funnies nevű, eredetileg könnyed szórakozással szolgáló képregénykiadó is csatasorba állt a Heroic Comics című, tízcentes, propagandacélú kiadványaival. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
1950 körül készült ez az észak-koreai propagandaplakát, amit dél-koreai harcok során gyűjtöttek be amerikai tengerészgyalogosok. A kép magáért beszél, a töpörödött imperialistákat elsöprő gyalogos és páncélos rohammal a Koreai-félszigetről a tengerbe szorító néphadsereg győzelme magától értetődő. (Fotó:
U.S. Marine Corps)
1953: az amerikai propagandagépezet által terjesztett koreai nyelvű szórólap, amin bal oldalon egy éhező koreai anya és gyermeke látható, vele kontrasztban pedig a tokás, jól táplált Kim Ir Szen, Észak-Korea mindenható szellemi ura. A szövegben többek között az áll, hogy "Segítsd a kommunista párt elleni gerillaharcot!" (Fotó:
US Air Force/PhotoQuest/ / Getty Images Hungary)
A Lippert Pictures 1951-es filmje, az Acélsisak azon ritka kivételek közé tartozott, amik nem feltétlenül a hivatalos amerikai propaganda szája íze szerint tálalták a koreai háború eseményeit. Samuel Fuller alacsony költségvetésű háborúellenes filmje egyes kritikusok szerint sikeresen túllépett a romantikus közhelyeken, és be tudta mutatni a koreai konfliktus igazi borzalmait, ezért a valaha készült egyik legjobb háborús mozinak tekinthető. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Az észak-koreai civilekkel szemben elkövetett állítólagos amerikai kegyetlenkedéseket szemléltető plakát 1950 körülről.
A Monogram Pictures 1952-es filmje, az Anyahajó a haditengerészet háborús hősiességét mutatta be, érdemei elismeréseképp a filmakadémia a legjobb vágás díjra jelölte. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Egy szokatlanul erőteljes és hatásos észak-koreai plakátkompozíció 1950 augusztusából, ami arra szólít fel minden koreait, hogy tegyen meg mindent a végső győzelemért. Visszatérő elem itt is a tengerbe beleűzött aprócska amerikaiak serege. "Öld meg az összes ellenséget, kíméletlenül!", "Emeld az egekbe győzedelmes lobogónkat, és előre!" áll többek között a plakáton. (Fotó:
National Archives)
A Harvey Comics 1951-es képregénysorozata, a Warfront a háború borzalmait és izgalmait egyszerre tárta az amerikai ifjúság szeme elé. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Egy másik, "Segítsetek rajtunk, néphadsereg katonái" szövegű plakát, a véres amerikai szuronnyal fenyegetett, gyermekét óvó koreai anya alakjával, a háttérben a nyugati irányban támadó észak-koreai néphadsereggel. (Fotó:
National Archives)
A legkisebbek sem maradtak ki az amerikai háborús propagandából. A Topps az egyik legismertebb márka a gyerekeknek gyártott, gyűjthető kártyák világában. A cég 1950-es szettje a "Szabadságharc" cím alatt mutatja be a koreai háború egyes mozzanatait, az amerikai fegyvereket, katonákat. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
A "Bevetés a fronton" képregénysorozat két borítója. A bal oldali, 1951-es nyári szám a tengerészgyalogság ütközeteibe nyújt bepillantást; a jobb oldali, 1952-es őszi szám a fentebb már említett MiG-folyosó légi párharcait mutatja be. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Észak-koreai propagandaplakát. A dobtáras gépfegyvert tartó jóvágású koreai katona egy elkorcsosult, gyilkos amerikai katonát készül bal kezével összeroppantani. Az amerikai gnóm érdekes módon kísértetiesen hasonlít a Motörhead 2015-ben meghalt énekesére, Lemmy Kilmisterre. (Fotó:
LiveAuctioneers)
"A honvédelem a te feladatod is!" – ez az 1951-es amerikai plakát további háborús kötvények vásárlására szólít fel. (Fotó:
HERITAGE AUCTIONS)
Így jött létre a demilitarizált övezet (DMZ). A háború végét lezáró fegyvernyugvási egyezmény panmindzsoni aláírását ábrázoló amerikai festmény, 1953-ból. Az alkotó Ed Vebell. (Fotó:
Ed Vebell / Getty Images Hungary)
(Borítókép: Szovjet és koreai propagandaplakátok mellett sétáló koreaiak 1950. novemberében. Fotó: Howard Sochurek/The LIFE Picture Collection via Getty Images Hungary.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
