Másmilyenek vagyunk vagy ugyanolyanok?
További Tudomány cikkek
Számtalan pszichológiai kutatás hangsúlyozza a világ keleti és nyugati felén élő emberek általános attitűdjeinek különbözőségét. Ezek a keleti népek közösségiségével, holisztikus szemléletmódjával a nyugatiak individualisztikus, racionális szemléletmódját állítják szembe.
Különböző népek
Richard Nisbett, a Michigan Egyetem kutatója évtizedek óta a keleti és nyugati gondolkodás különbözőségeit vizsgálja. Szerinte a nyugati emberek a világot analitikus szemüvegen keresztül szemlélik, a történéseket logikus rendszerben értelmezik, míg a keletiek sokkal inkább a kontextusra figyelnek, és a tárgy vagy szereplő környezettel való kölcsönhatását elemzik. Nisbett szerint ennek történelmi magyarázata van. Az ősi Kína kötött társadalmi hierarchiarendszerét és mezőgazdaságát említi, amelyben elengedhetetlen volt a farmerek közötti együttműködés. „Figyelniük kellett arra, hogy más emberek hogyan cselekszenek, és szabályokat kellett követniük. Ezek a viselkedésre vonatkozó, erőteljes társadalmi megszorítások mindig is jellemezték a kelet-ázsiai életet" - fogalmazott.
A Geography of Thought (A gondolkodás földrajza) című könyvében többek között azzal a kutatási példával érvel, amelyet 2001-ben amerikai és japán diákok körében végzett. Arra kérte a kísérleti alanyokat, hogy víz alatti felvételekről készült videókat elemezzenek. Eredményei egybevágnak elméletével: az amerikai diákok főként a filmben szereplő állatokra koncentráltak, például színes, mozgó halakat említettek, míg az ázsiai diákok inkább a kontextusról, a környezetről, a kép egészéről beszéltek.
Tehén és csirke
Az évek során Nisbett és kollégái újabb és újabb vizsgálatokkal támasztották alá, hogy a keleti és nyugati emberek másként gondolkodnak a világról. Hangsúlyozták, a két nagy csoport kategorizációs törekvései is eltérnek: a nyugatiak inkább hasonló jellemzők, a keletiek inkább viszonyrendszerek alapján csoportosítanak. Az egyik vizsgálatban például, amikor a gyerekeknek egy képet mutattak, amin csirke, tehén és fű is volt, az amerikaiak a két állatot vették egy csoportba, míg a tajvani gyerekek a tehenet és táplálékát, a füvet, írja a New Scientist.
A legújabb kutatási eredmények azonban állítják, az individualisztikus nyugati és a kollektivista keleti ember viselkedési kettőssége korántsem olyan egyszerű különbség, mint ahogy Nisbett állítja.
Úgy tűnik, a helyi társadalmi tényezők például sokkal jobban befolyásolják az emberi gondolkodást, mint a földrajzi vagy történelmi meghatározottság. Azonos nyelvvel, etnikai háttérrel és lakóhellyel rendelkező társadalmon belül például jelentősen eltérhet a közösségiségre rákényszerített gazdálkodók és halászok, illetve a függetlenségre és mobilitásra kényszerített pásztorok gondolkodása.
A kiközösített nyugatiak sokkal inkább keletiek
A társas izoláció szintén jelentősen befolyásolja a viselkedést. Art Markman és Kyungil Kim, a University of Texas munkatársai ezt vizsgálva arra kértek amerikai diákokat, nézegessenek különböző háttér előtt álldogáló tehenekről készült képeket, majd próbálják meg kiválasztani ugyanazt az egyedet egy olyan képen, amely több tehenet ábrázol. Azt tapasztalták, hogy jobban teljesítenek azok a diákok, akiket társas közegük kizár. Ők jobban meg tudták figyelni a tehén és környezete kapcsolatát, amely képesség rendszerint a kelet-ázsiai emberekre jellemző.
Daphna Oyserman, szintén a Michigan Egyetemről, egy olyan kutatást idéz, amiben egészen egyszerű módszerekkel sikerült ázsiai tesztalanyokat a nyugatiakra jellemző individualisztikus gondolkodásra rábírni. Például azzal, hogy olyan kifejezéseket sulykoltak beléjük, mint „egyedi", „független" vagy „magányos".
Összességében úgy tűnik, az a kulturális kontextus, amelyben felnövünk, gyakorlatias tanácsokkal lát el bennünket arra vonatkozóan, hogyan gondolkodjunk a világról, azonban a holisztikus keleti és az analitikus nyugati gondolkodás egyáltalán nem olyan tiszta, és egyértelmű kettős rendszer, mint ahogy azt a sztereotípia láttatja. „Mindenki képes mindkét módon gondolkozni. A nagy átlagról elmondható, hogy valamelyik gondolkodási módot preferálja" - mondta Oyserman a New Scientistnek.