"A hívőknek a vallás egy keretet jelent, amelyen keresztül szemlélik a világot. Segít nekik abban, hogy egy-egy helyzetben hogyan, mikor és mit cselekedjenek" - mondta a New Scientistnek Michael Inzlicht, a Toronto Egyetem neurológusa. Szerinte a vallás - és feltehetően más, erős hiten alapuló rendszerek - egyszerűsítik a döntéshozást.
Vallásos csapat
Inzlicht kutatócsoportja ötven, különböző vallású és szociokulturális hátterű egyetemistát tesztelt. Keresztény diák volt a legtöbb közülük, de muszlimok, hinduk, buddhisták, sőt ateisták is szerepeltek a kísérletben. A kísérleti alanyok agyát, egészen pontosan az anterior cinguláris kortex (ACC) nevű agyi területüket vizsgálták az aktivitást jelző EEG-vel, ugyanis ez a terület az aggodalomközpont az agyban.
A diákok vallásosságukkal kapcsolatos kérdőívet is kitöltöttek, amelyben olyan állításokkal kellett egyetértésüket kifejezni, mint „Az én vallásom több, mint másoké." vagy „Támogatnék egy háborút, ha a vallásom támogatná."
Az erősen vallásos diákok ACC-aktivitása sokkal kisebb volt, mint a többieké. Az istenhit erőssége és az agyi aktivitás között is sikerült kimutatni az összefüggést, sőt, Inzlicht arra jutott, a vallásos elköteleződés előrejelzi az ACC-aktivitást.
Genetikus a vallásosság?
A kutatók szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy a genetikailag csekélyebb ACC-aktivitással rendelkezők lesznek vallásosok. „Előfordulhat, hogy arról van szó, hogy egyfajta aggyal születünk, ami fogékonnyá tesz a vallásra" - mondta Inzlicht. Ugyanakkor ő inkább azt feltételezi, hogy az összefüggés fordított, és a vallásos hit az összefüggés alapja.
A kutató további vizsgálatokat tervez az ACC-aktivitás megértésére. Az biztos, hogy valami történik az agynak ezen a területén, egy korábbi vizsgálat például kimutatta, hogy a politikailag konzervatív amerikaiak csekélyebb ACC-aktivitást produkálnak, mint a liberálisok.