Szilvia
5 °C
16 °C

Porban gazdag az intergalaktikus tér

2009.04.02. 11:50 Módosítva: 2009-04-02 11:51:31
Százezer távoli kvazár fényének vizsgálata alapján nemcsak a galaxisokban, hanem a közöttük lévő térségekben is nagy mennyiségben találhatóak kozmikus porszemcsék.

Régóta ismert tény, hogy a távoli égi objektumok fényét a csillagközi térben lévő porszemcsék miatt halványabbnak és vörösebbnek látjuk (utóbbi oka, hogy a porszemeken lejátszódó szóródási jelenségek erősebben jelentkeznek a sugárzás rövidebb hullámhosszú, azaz kékebb komponenseinél), írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala . Jelenlegi ismereteink alapján a kozmikus por jelentős része nagy méretűre fúvódott vörös óriáscsillagok anyagkidobódási folyamatai, illetve szupernóva-robbanások során keletkezik.

További elméletek és megfigyelések alapján az úgynevezett aktív galaxismagok (amikből a központi, szupernehéz fekete lyuk környezetében lejátszódó jelenségek hatására nagyon erős elektromágneses sugárzást észlelünk) szintén hozzájárulhatnak a pormennyiség növekedéséhez. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a portermelő folyamatok hatásai csak egy adott galaxisra korlátozódnak, így a galaxisok közötti tér nem kapott kiemelt figyelmet ebből a szempontból.

B. Menard és munkatársai vizsgálatai alapján a galaxisok többségéből jelentős mennyiségű por juthat ki az intergalaktikus térbe; a távoli kvazárok fényének vörösödését vizsgálva ez az élükről látszó spirálgalaxisok (mint a képen látható NGC 4565) esetében figyelhető meg legjobban (Sloan Digital Sky Survey).
B. Menard és munkatársai vizsgálatai alapján a galaxisok többségéből jelentős mennyiségű por juthat ki az intergalaktikus térbe; a távoli kvazárok fényének vörösödését vizsgálva ez az élükről látszó spirálgalaxisok (mint a képen látható NGC 4565) esetében figyelhető meg legjobban (Sloan Digital Sky Survey).

B. Menard (Canadian Institute for Theoretical Astrophysics) és munkatársai elvégezték a második Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS-II) adatbázisában szereplő százezer kvazár sugárzásának átfogó elemzését. A kvazárok olyan aktív galaxismagok, amiknek az első képviselőit néhány évtizede fedezték fel erős rádiósugárzásuk révén. Ezek az intenzíven sugárzó galaxisok az univerzum ma ismert, legtávolabbi objektumai - a róluk érkező fény több galaxison és a köztük lévő téren is áthalad, míg elér a Földre.

A vizsgált kvazárok fényének vörösödését, valamint az adott irányokban lévő galaxiseloszlást összevetve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb galaxis látszó határán túl, körülbelül 5-10 galaxissugár távolságig is jelentős mennyiségű pornak kell lennie. Menard és kollégái feltételezése alapján a porszemcsék a szupernóva-robbanások során létrejövő lökéshullámok, esetleg a galaxisok külső tartományaiban lévő csillagok csillagszele révén juthatnak ki az intergalaktikus térbe.

Az, hogy a galaxisközi térben lévő porszemcsék hatásával is számolni kell, befolyásolhatja többek között a távoli szupernóvák távolságmérési eredményeit is - így olyan kérdések vizsgálatára is hatással lehet, mint az univerzum gyorsuló tágulása, illetve ezzel összefüggésben a titokzatos sötét anyag és sötét energia léte. Menard véleménye szerint az intergalaktikus porszemcsék hatását mindenképpen figyelembe kell venni a kozmológiai megfigyelések precíz kiértékelése érdekében, ugyanakkor ez a jelenlegi modellekben valószínűleg nem okoz majd alapvető változásokat.

A kanadai kutatócsoport szakcikke a közeljövőben jelenik majd meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?