Ugráló földrengés okozta a cunamit
A rengés a vártnál nagyobb szökőárat indított el, ami 52 ember életét követelte és jelentős károkat okozott egy térségben, ahol ritka volt korábban a szeizmikus aktivitás.
A földrengések gyakran akkor történnek, amikor a Föld kérgét alkotó tektonikus lemezek elmozdulnak egymáson, az egyik lemez a másik kéregdarab alá csúszik. A most közzétett tanulmány szerint a Salamon-szigeteknél lezajlott rengésben a kéreg három szelete játszott szerepet, melyek közül kettő különböző arányban és szögben becsúszott a harmadik alá.
Az Ausztrál tektonikus lemez évente körülbelül 13 centiméterrel nyomul be a Csendes-óceáni kőzetlemez alá, míg a szomszédos Salamon-lemez 10 centimétert mozdul el évente - állapította meg a Kevin P. Furlong geológus által vezetett kutatócsoport a Pennsylvaniai Állami Egyetemen. Az Ausztrál- és a Salamon-lemez kissé eltérő irányban mozog. Szerintük a rengés az Ausztrál és a Csendes-óceáni kőzetlemez határán pattant ki, majd hirtelen átugrott a Salamon- és a Csendes-óceáni-lemez határára.
"Normál esetben a földrengéseknek meg kellene állniuk a kéreglemezek találkozásánál. Amikor itt az egyik lemezről a másikra lépett át a rengés, hirtelen irányt is változtatott" - mondta Furlong, hozzátéve, hogy korábban egyetlen más helyen sem figyeltek meg földrengés közben ilyen viselkedést, ám itt valószínűleg történt már ilyen.
A kutatók szerint a mozgások kombinációja okozta, hogy a Csendes-óceáni-lemez pár métert felgyűrődött, és ez a megemelkedés a legvalószínűbb oka a váratlanul magas hullámokkal járó cunami keletkezésének. A térségben gyakori korallszigetek kialakulását is a földkéreg hasonló felgyűrődései okozhatták - mondta Furlong.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!