Erik, Alexandra
8 °C
18 °C

Tudósok vizsgálják az észak-koreai atomrobbantást

2009.05.26. 11:43
Tudósok szerint több napba is beletelik, mire meg lehet erősíteni, hogy Észak-Korea valóban normális nukleáris robbantást hajtott-e végre vagy a kísérlet sikertelen volt, esetleg csak egy hagyományos robbantás történt, amelynek az ellenség megtévesztése volt a célja.

A szakembereknek több eszköz is áll a rendelkezésükre annak meghatározására, hogy mikor, hol történt robbantás, és az mekkora volt. De csupán egyetlen módszerrel lehet egyértelműen eldönteni azt, hogy nukleáris eredetű volt-e a robbantás: azoknak a nukleáris részecskéknek vagy nemesgázoknak a kimutatásával, amelyek a robbantáskor a föld mélyéből a légkörbe jutnak.

A bizonyítás az időjárástól függ: attól, hogy mikorra fújják a szelek a részecskéket az Átfogó Atomcsendszerződés szervezetének (CTBTO) megfigyelő állomásaihoz. "Legalább két napba telik, mire a részecskék elérik a legközelebbi állomást" - jelentette ki hétfőn Tóth Tibor, a CTBTO vezetője.

A megfigyelés legfontosabb eleme egy szeizmológiai érzékelő, amely hasonlít a földrengésérzékelőkhöz. Ezek a műszerek az elmúlt két évtizedben egyre érzékenyebbé váltak, és sűrű hálózat épült ki belőlük. Ezzel együtt sem tévedhetetlenek, ami bebizonyosodott éppen Észak-Korea első atomrobbantásakor, 2006-ban.

A 2006-os észak-koreai robbantás után egy észak-kínai megfigyelő állomás 5 órán belül pontosan meghatározta az esemény helyét, föld alatti mélységét és szeizmikus erősségét. De hogy földrengés történt-e vagy robbantás, és főleg hogy a robbantás nukleáris volt-e, azt már nehezebb megmondani.

A robbantást azért meg lehet különböztetni a földrengéstől, mert a szeizmográfok más görbéket rajzolnak a két esetben. Viszont a robbantás erejét illetően már nagyon nagy volt a szakértők becslései között az eltérés. Oroszország a 2006-os észak-koreai robbantás erejét először 5 és 15 kilotonna TNT egyenérték közé tette. Eszerint a bomba nagyjából akkora lett volna, mint a legelső amerikai atombomba volt, amely 1945 augusztusában elpusztította a japán Hirosima várost. De más szakértők nagyon gyorsan 1 kilotonnás becslésekkel álltak elő.

Kis erejű robbantások esetében a szeizmográfokkal nehéz meghatározni a bomba típusát. A 2006-os észak-koreai robbantáskor annyira nagy volt a bizonytalanság, hogy napokon át sok szakember még abban is kételkedett, hogy egyáltalán nukleáris volt-e az eszköz. Felvetődött, hogy Phenjan esetleg csak nagy mennyiségű hagyományos robbanóanyagot robbantott fel a világ megtévesztése céljából. Ezt a változatot azonban elvetették, mert ekkora hagyományos robbantáshoz olyan nagy méretű alagutat kellett volna ásni és olyan sok teherautónyi robbanóanyagot beleszállítani, hogy azt észrevették volna a kémműholdak.

Néhány nappal később azonban a radioaktív izotópok érzékelői egyértelműen kimutatták, hogy nukleáris volt a robbantás. Arról viszont máig folyik a vita, hogy a koreaiak csak egy szerény nukleáris eszközt robbantottak fel vagy egy nagyot, amely azonban nem lépett rendesen működésbe.