Áron
-4 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Tudósokat csábít haza az akadémia

2009.06.02. 16:05 Módosítva: 2009.06.02. 16:05
A Lendület program keretében a Magyar Tudományos Akadémia hat új kutatóintézetet létesít Magyarországon, ezzel évek óta külföldön dolgozó fiatal kutatókat csábítanak haza. A program 240 millió forintját 28-an pályázták meg.

Az MTA idén januárban hirdette meg a Lendület programot és pályázatot, amelynek kifejezett célja volt a külföldön dolgozó fiatal magyar kutatók hazacsábítása. A programban 240 millió forintot különítettek el arra, hogy a nyertesek 4-6 új kutatócsoportot hozzanak létre. A pályázóknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük: a kutatócsoport vezetőjének korosztálya elismert, az elmúlt években szakterületén folyamatosan csúcson levő tudósnak kellett lennie. A pályázatban le kellett írni a kutatási témát is: nemzetközi érdeklődésre számot tartó, távlatokkal kecsegtető témákat kért az akadémia, és csak új vagy legfeljebb 5 éve művelt kutatási témával lehetett pályázni.

Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke kedd délelőtt sajtótájékoztatón hirdette ki a pályázat hat nyertesét. Az elnök elmondta, hogy szeretné, ha a kezdeményezés – amit a tervek szerint jövőre is meghirdetnek – követőkre találna. „Szeretném, ha elindulna egy nemes versengés azért, hogy briliáns kutatóinkat hazahívjuk vagy itthon tartsuk” – fogalmazott Pálinkás. A programhoz idén már csatlakozott a gazdasági élet négy szereplője 2-5 millió forintos felajánlásokkal: a Richter Gedeon, a Trigránit, az Aguincum Institute of Technology és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.

Az MTA felhívására 28 pályázat érkezett, Pálinkás szerint ezeknek kétharmada nagyon ígéretes kutatási programot fogalmazott meg. Végül ezek közül választottak hatot, ezek 35-60 millió forint támogatást kapnak a keretből. „Aligha van ma Magyarországon 240 millió jobban elköltött forint” – mondta Pálinkás.

Akiket hazahoznak…

A nyertesek között több tudományterület képviselőit megtaláljuk. Szabadics János például biológusként végzett 2001-ben a Szegedi Tudományegyetemen, az utóbbi években az amerikai Irvine-ban található Kaliforniai Egyetemen dolgozott. Szabadics az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapít kutatócsoportot, olyan vizsgálati módszert dolgoznak majd ki, ami újszerűen közelíti meg az idegsejtek vizsgálatát. A gyakorlatban ez az epilepszia kialakulásának jobb megértését szolgálja majd.

Tardos Gábor matematikus 1988-ban végzett az ELTE-n, fő kutatási területe a kriptológia, azon belül a digitális ujjlenyomatok tervezése. Az ujjlenyomatok beépítése a dokumentumok titkosításába problémás, többek között azért, mert csak hosszú kóddal lehet leírni ezeket. Tardos olyan eljárást dolgozott ki, ami rövidebb kódot eredményez. A matematikus jelenleg a kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozik, itthon a Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetben alapít majd kutatócsoportot, amelynek célja egy erős elméleti regionális központ létrehozása.

Kiss L. László 1996-ban végzett fizikusként az SZTE-n, az utóbbi hét évet a Sydneyi Egyetemen töltötte. Kutatási területe a csillagszerkezet és csillagfejlődés megértése, a majdan az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetben létrehozandó kutatócsoportja is e témában fog dolgozni, ötvözve a csillagrengések elemzését az exobolygókutatás módszereivel.

…és akiket itthon tartanak

Buday László orvos-biológus a SOTE-n végzett 1988-ban. Kutatásai témája a sejtnövekedési faktorok jelátviteli pályája, amit jelenleg a SOTE-n kutat (tehát Buday az egyik olyan nyertes, akit nem hazahozni, hanem itthon tartani szeretnének). A tudós az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetben verbuvál majd csapatot, amelynek tagjai azt kutatják majd, hogy miként szabályozódik a sejtek mozgása. „Nagyon keveset tudunk ugyanis erről, máig nem tudjuk például, hogy egy daganatból hogy jutnak el a sejtek az áttét helyére” – fogalmazott Buday köszönőbeszédében. Arra is kitért, hogy a támogatásból nemcsak ő, hanem az intézet is profitál: a tudós többek között egy speciális lézeres mikroszkópot vesz majd a pénzből, amit az intézetben bárki használhat.

A német Marcus Kracht matematikus-nyelvész, magyar felesége révén van szorosabb kapcsolata Magyarországgal. Kutatási területe a filozófiai logika, formális nyelvészet és a szemantika matematikai elméletei. A támogatást arra fordítja majd, hogy a jelentést annak kialakulási folyamatában vizsgálja és párbeszéd megértési mechanizmusát elemezze. Ezt a tudást az emberi beszédet megértő gépek létrehozásánál lehet majd alkalmazni. Kracht.

A hatodik nyertes, Papp Balázs biokémikus, a Debreceni Egyetemen végzett 2001-ben. Egy viszonylag új tudományterületen, a rendszerbiológiában végzett kutatásokat, eredményei a legrangosabb szakfolyóiratokban jelentek meg. Jelenleg az MTA Szegedi Biológiai Központjában dolgozik, ott is fog megalakítani a Biológiai Kutatóintézetben egy új csoportot, amivel tovább folytatja rendszerbiológiai kutatásait. Egyik projektje egy automatizált kutatóberendezés kifejlesztése, aminek segítségével új típusú gyógyszerhatóanyagokat lehetne felfedezni.