Árpád
-5 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Nem a semmiből nő vissza az axolotl lába

2009.07.02. 16:10 Módosítva: 2009.07.02. 16:14
Egy különös mexikói szalamandrafaj, az axolotl simán visszanöveszti a levágott lábait, német és amerikai kutatók azt is megfejtették, hogy miként képes rá.

Mindegyik élőlény vissza tudja növeszteni teste kisebb-nagyobb részeit, de a regenerálódási toplistát egyértelműen a szalamandra vezeti. Míg az emberhez hasonló emlősök csupán a bőrüket és csontjaikat képesek helyreállítani, az axolotl teljes lábat növeszt néhány hét alatt az elvesztett helyett, kijavítja gerincsérülését, sőt még hiányzó agydarabkákat is pótolhat.

A szalamandrák azért tudnak jól regenerálódni, mert a sérülés közelében lévő bőr-, csont-, izom- és idegsejtek visszaalakulnak egyfajta őssejté, amit blasztémának neveznek. Ezekből a sejtekből pedig az osztódásuk során olyan sejtek jönnek létre, amilyenekre az új végtag létrehozásához szükség van.

Egy lehetséges magyarázat, hogy a még nem specializálódott, egyforma blasztéma sejtek pluripotensek, ezért különféle sejttípussá alakulhatnak át. Azt viszont senki sem tudta, hogy a felnőtt szövet sejtjei miként programozódnak át, és hogy a blasztémákból miként alakulnak ki a szükséges szövetek.

A munkában résztvevő kutatók a fluoreszkáló jelzőanyag segítéségével követték a sejtek mozgását, így kiderült, hogy például az izomsejtekből lett blasztémákból nem jött létre semmilyen másfajta sejttípus, míg ás szövettípusok rugalmasabbak. A bőrsejtek például porccá is alakultak, ezekből viszont nem jött létre izomsejt, írta a Nature.

A kutatóknak meg kell ismerniük a blasztémákat irányító molekuláris jeleket, ha a szalamandra trükkje alapján gyógyterápiákat akarnak kifejleszteni. Nagyon fontos lenne megtudni, hogy a sérülés melletti szövetek miként értesülnek a levágott szomszédos sejtek tragédiájáról, és hogy mi indítja el a regenerációs folyamatot.