Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
1 °C
5 °C

A világ legkorábbi ékszere idősebb, mint eddig hitték

2009.07.07. 20:25 Módosítva: 2009.07.07. 20:26
Az eddig feltételezettnél jóval idősebb a világ legkorábbi ékszere - az a kagylóból készült nyaklánc, amelynek szemeit egy nemzetközi régészcsapat fedezte fel Marokkó keleti részén egy mészkőbarlangban. Korábban 82 ezer évesre becsülték a leletet, ám most hasonló kagylókat az üledék mélyebb rétegeiben is felfedezték.

A Nassarius kraussianus puhatestű körömnyi nagyságú kagylóját átfúrták, s okkerrel színezték a kőkorszaki ékszerkészítők. Az archeológusok összesen 47 ilyen gyöngyszemre bukkantak a Galambok barlangjában, Taforalt közelében - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján.

A kagylók a modernkori emberi szokások kialakulása körül kibontakozott vita középpontjába kerültek. A régészek közül sokan ugyanis a kagylóból fűzött gyöngysorokban annak a bizonyítékát látják, hogy a modern ember kifinomult szimbolikus tárgyi kultúrát fejlesztett ki. Eddig a gyöngyfűzési versenyben a dél-afrikai Blombos barlang vezetett, ahol 41 darab Nassarius kraussianus kagylót találták - az ékszer korát 72 ezer évesre becsülték.

A régészek azért tartják különösen értékesnek a marokkói leletet, mivel hasonló kagylóékszereket készítettek földrajzilag egymástól oly távol eső térségek lakói. Mint a kutatást irányító Nick Barton, az Oxfordi Egyetem régészprofesszora rámutatott, a leletek azt bizonyítják, hogy a gyöngykészítés egymástól függetlenül fejlődött ki különböző kultúrákban. A felfedezés tanúsága szerint a modern ember fejlődésének igen korai szakaszában, 110 ezer évvel ezelőtt alakult ki a szimbólumok iránti fogékonysága. A régészek szerint Európában az ember mindössze 40 ezer évvel ezelőtt kezdett szimbolikus tárgyakat készíteni.

A Taforalt közelében folyó ásatások során egy temetőt is felfedeztek, amelynek korát 12 500 évesre becsülik. A feltárások során egyaránt találtak felnőtt- és gyermektemetkezéseket. Az utóbbiak sírjai új adalékokkal gazdagították a korai temetkezési szokásokról alkotott nézeteket: a kicsik közül sokakat olyan kő alá helyezték végső nyugalomra, amelynek oldalait vörös okkerrel színezték, a felnőttek sírját viszont kosszarvakkal jelölték meg. Nick Barton professzor szerint a két felfedezés arra enged következtetni, hogy a Taforalt melleti barlang évezredeken át szolgált menedékül a térség lakosságának, legfőbb vonzerejét valószínűleg a közelben lévő patak jelentette - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján.