Sorozatos meghibásodások miatt csak novemberben indul újra a Large Hadron Collider (LHC), és eközben az évtizedek óta működő kisebb riválisa elhappolhatja előle a szenzációs tudományos felfedezéseket. A Chicago közelében lévő Tevatronnak például elég nagy az esélye arra, hogy a világon elsőként mutassa ki a Higgs-bozont.
Isteni részecske
A Higgs-bozon egy semleges töltésű elemi részecske, aminek a létezését először a skót Peter Higgs jósolta meg még 1964-ben. Higgs arra keresett magyarázatot, hogy hová tűnik el a tömeg, amikor az anyag egyre kisebb atomon belüli részecskékké törik szét. Úgy gondolta, hogy az ősrobbanás pillanatában súlytalan volt az anyag, és a Higgs-bozon ad tömeget a többi részecskének.
Az LHC-t kimondottan azért építették, hogy megtalálják a Higgs-bozont, ezért elég kellemetlen lenne, ha máshol akadnának rá. A Tevatronnal dolgozó tudósok azonban múlt héten egy tudományos konferencián éppen arról beszéltek, hogy már 2011 elején elég adatuk lesz a Higgs kimutatásához, vagy ahhoz, hogy cáfolják annak létezését.
Európában az LHC-val dolgozó tudósoknak nagyon össze kell kapniuk magukat, ami nem lesz könnyű, mondta a michigani egyetemen dolgozó Gordon Kane. Bár a nagyobb energiájú LHC több Higgs-részecskét tud létrehozni, a Higgst utánozó részecskékből is többet tud előállítani. Ahhoz, hogy a tudósok pontosan tudják mondani, hogy melyik részecske micsoda, nagyon jól meg kell ismerniük az LHC érzékelőinek a működését, amihez idő kell.
Sötétben tapogatóznak
Ugyanakkor az LHC-nek még mindig megmarad az esélye arra, hogy elsőként találjon sötét anyagot, amire a Tevatron kevésbé alkalmas. A sötét anyag semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsájt ki és nem is nyel el, csak a gravitációjából következtethetünk a jelenlétére.