A gekkó farka gyakran 30 percen át él külön életet, és ez már száz éve foglalkoztatja a biológusokat. Anthony Russel, a kanadai Calgary-i Egyetem professzora és Timothy Higham, a dél-karolinai Clemsoni Egyetem kutatója azt tanulmányozta, mitől és hogyan mozog a levágott farok.
A tudósok elektromiográffal (EMG) és nagy sebességű videofelvétellel vizsgálták a gekkó farkát a leválás pillanatától kezdve. Az EMG az izomsejtek által keltett elektromos potenciált méri.
Sok olyan állat van, amelynek valamelyik testrésze agyi irányítás nélkül is tud mozogni. De a gekkó farka abban különbözik, hogy nem csupán szabályos ütemes rángásra képes, hanem nagyon összetett, akrobatikus mozgásokra.
A két tudós szerint a leginkább elképzelhető magyarázat az, hogy a gekkó farkának felszínén egy sor érzékelősejt van, amelyek reagálnak a környezet behatásaira. A farok - bár látszólag önállóan mozog - mindig egy bizonyos mozgással reagált, ha a vége hozzáért a kísérleti ketrec falához. A tudósok szerint a farok végében lehet egy ingerület-feldolgozó központ, amely csak akkor aktiválódik, amikor a farok elválik a testtől és benne az agytól. A tudományos beszámoló a brit tudományos akadémia Biology Letters című folyóiratában jelent meg.