A maradványokat egy 2007-es expedíció során találták meg, a bonni egyetem szerdán mutatta be az egyik példányt. Ulrich Joger, a 2007-ben a Nigerben kutató csoport vezetője szerint a leletek esetében nem egyszerűen új fajtáról, hanem egyenesen új fajról van szó.
A dinoszaurusz a sauropodák jellegzetességeit viselte magán: fejétől a farkáig tizenhárom méter hosszú volt, testéhez négy oszlopos láb, hosszú nyak és kis fej tartozott; farka végén elcsontosodott tüskék voltak, amelyek védekezésül szolgáltak. A sauropodák az úgynevezett hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik alrendágát alkotják. Ide tartoztak a nagytestű növényevők, ebben a csoportban találhatók a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok.
A sauropodák késői története már jól ismert, viszont korai fejlődésükről rendkívül kevés információ áll rendelkezésre - mondta Kristian Remes bonni őslénykutató. A mintegy 65 millió évvel ezelőtt véget ért Kréta korból maradtak fenn primitív sauropoda-leletek, a 200-170 millió évvel ezelőtti időkből viszont csak nagyon kevés fosszíliát találtak.
A német-spanyol paleontológuscsoport által talált lelet bepillantást enged az óriási őslények fejlődéstörténetébe. A spinophorosaurus az akkori őskontinens, a Gondwana északi részén, a mai Észak-Afrikában élt. A korábban talált sauropoda-leletek azonban mind a Gondwana déli részéről, a mai Dél-Amerika, India és Kína területéről származtak.
Remes szerint a felfedezés révén talán bizonyítani tudják az éghajlatnak az egyes fajok specializálódására kifejtett hatását. Az őskontinens északi és déli részét ugyanis eltérő időjárási és természeti viszonyok jellemezték: míg északon nedves, meleg levegő és buja növényzet uralkodott, addig az déli területekre a száraz nyarak voltak jellemzőek. Ezzel összefüggésben alakulhattak ki a különböző csoportok jellemző tulajdonságai is.
A két Spinophorosaurus nigerensis csontváz egyikét október 21-től a nagyközönség is megtekintheti, ugyanis kiállításon mutatják be.