Az automata kisbolygókereső programok, mint például a LINEAR, a LONEOS, vagy a Catalina Sky Survey, immár több mint egy évtizede minden hónapban többször átvizsgálják a teljes égboltot, 18-20 magnitúdós fényességig. Munkájuk forradalmasította a kisbolygók és az üstökösök kutatását, de nem szabadna megfeledkezni arról, hogy a képeken a teljes égbolt rajta van, egészen 20 magnitúdóig.
Mára kiderült, hogy a képek átvizsgálása - mondjuk szupernóvák felfedezése céljából - elsősorban pénz, és az abból következő szakemberhiány miatt nem valósult meg. Ilyen mennyiségű adatnak már a kezelése sem volt egyszerű egy évtizeddel ezelőtt. A Sloan Digital Sky Survey volt az első olyan program, amely hatalmas - sokszor külsős - kutatógárdát foglalkoztatva sokféle kutatási téma szempontjából értékelte ki a képeket, de ez a munka is több évet vett igénybe.
Mára már kidolgozták a nem mozgó tranziens jelenségek, zömével szupernóvák és kataklizmikus változók online azonosítását. A Palomar Transient Factory viszont nem foglalkozik a képeken nyilván nagy számban előforduló kisbolygókkal, tehát megint jelentős információk maradnak benne a képekben. Az University of Arizona által 2005 óta működtetett Catalina Sky Survey (CSS) vezetői azonban két évvel ezelőtt elhatározták, hogy kisbolygók keresése céljából felvett képeiken szeretnék online azonosítani a szupernóvákat, és minden egyéb hirtelen felfényesedő égitestet.
A feladat megoldására a Caltech szakembereit kérték fel, akik pár hónap alatt kifejlesztették a megfelelő rendszereket. Végül a három távcsövet is üzemeltető CSS legrégebbi műszerével, egy 68 cm-es Schmidt-teleszkóppal kezdték el az online tranziens-keresést, ami minden derült éjszaka 20 gigabájtnyi kép feldolgozását jelenti.
A most megjelent első összefoglalójuk szerint az elmúlt másfél évben hétszáznál is több tranziens jelenséget fedeztek fel a képeken, köztük olyanokat is, melyek pontos természetét máig homály fedi. Vannak, amelyek néhány perc alatt, mások egy év alatt változtatták meg fényességüket. Összesen 177 szupernóva, 185 kataklizmikus változó (ez több, mint a Sloan teljes hat éve alatt felfedezett ilyen típusú csillag), 32 aktív galaxismag, két tucatnyi flercsillag és vagy száz egyéb objektum, köztük nagy sajátmozgású csillagok szerepelnek a felfedezett égitestek között.
A jelöltek természetének megállapításához nélkülözhetetlen spektroszkópiai megfigyeléseket olyan nagyágyúkkal végezték, mint az 5 méteres Palomar-hegyi távcső, a Keck-távcsövek, vagy a 8 méteres Déli Gemini-teleszkóp. Mindezek ellenére sok olyan jelölt maradt, melyet nem sikerült pontosan megvizsgálni, és számtalan olyan lehet, melyet nem is vettek még észre a szoftverek.
A probléma megoldását a képek teljesen szabad elérhetőségében látták a program vezetői, hiszen több szem többet lát. Egyszerűen nem tudnak annyi alkalmazottat fizetni, akik minden információt ki tudnának nyerni a képekből. Ott van viszont a műkedvelő csillagászok hada, akiknek összességében nagyságrenddel több az idejük és számítógépes kapacitásuk, mint a kutatóintézeteknek. Persze már a lehetőség megteremtése is nagyon sok pénzt kíván, így a CSS vezetői a Nemzeti Tudományos Alaphoz nyújtottak be egy pályázatot, amely kedvező elbírálásban részesült.
A 890 ezer dolláros támogatásnak köszönhetően a Catalina Real-Time Transient Survey (CRTS) lesz az első valóban nyilvános, online, teljes égboltot felmérő program. A hamarosan elkészülő honlapon az elmúlt öt év 10 terabájtnyi felvétele megtalálható lesz, a frissen készülő képek pedig valós időben felkerülnek a honlapra.
Ez azt jelenti, hogy bármelyikünk háztartásában megtalálható lesz az égbolt 20 magnitúdós határfényességig. Sőt, mivel a pénz arra is elegendő, hogy a program 1,5 m-es távcsövének adatait is feltegyék a netre, egy része 22-23 magnitúdóig, valamint a Siding Spring Survey miatt a déli égbolt 19 magnitúdóig is beköltözhet a konyhába.