Több mint ötven éve most először találtak egészben óriás tintahalat, a ritka élőlény általában óriáscetek gyomrából kerül elő. Legutóbb 1954-ben, a Mississippi deltájában bukkantak rá egy felszínen holtan lebegő példányra.
Egy kutatóhajó fenékhálója fogta ki a 46,7 kilogrammos tintahalat július 30-án, több mint 465 méter mélységben. A tudósok éppen az ámbráscetek (Physeter catodon) táplálkozását tanulmányozzák, és a kétéves program célja, hogy felmérjék a halak és tintahalak sokszínűségét és mennyiségét a térségben.
Az óriás tintahalat - amely a felszínre kerülve nem élte túl a hirtelen nyomásváltozást - tartósították, és további tanulmányozásra a Smithsonian Intézetbe küldték.
"Amikor a fenékháló kiemelkedett a vízből, már láttam, hogy valami nagyot fogtunk... valami igazán nagyot" - tudatta kollégáival közös nyilatkozatában Anthony Martinez, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Atmoszféra-hivatalának (NOAA) a kutatóhajón éppen tengeri emlősöket tanulmányozó szakértője.
Az óriás tintahal akár 12 méteresre is megnő, és ltalában mélyvízi halászat közben bukkannak rá Spanyolország vagy Új-Zéland vizeiben. Maradványait megtalálták már korábban is az Mexikói-öbölben, ragadozók gyomrában, így jelenlétével tisztában voltak a tudósok.