Felrobbanó szupernóvákról és pörögve összeolvadó fekete lyukakról nyújtanak majd információt a gravitációs hullámok, ha végre kimutatják őket, mondta Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE egyetemi docense. A tudós résztvevője egy Budapesten folyó nemzetközi konferenciának, amelyen az úgynevezett gravitációs hullámdektorokkal végzett kísérletek eredményeit összegzik. A csütörtökön záruló tanácskozás munkájában körülbelül 200 szakember vesz részt húsz országból.
"Minden erősen gyorsuló nagy tömeg kivált gravitációs hullámot. Az einsteini gravitációs elmélet szerint a tömegek görbítik a teret, de, ha gyorsulva mozognak, akkor hullámokat is keltenek. Minden, ami gyorsuló tömeget tartalmaz, kelthet gravitációs hullámokat" - magyarázta Frei Zsolt. Einstein már 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok létét, de azokat közvetlenül még nem sikerült kimutatni.
Gyors volt a magyar siker
Frei Zsolt elmondta, hogy a gravitációs hullámokat keresi az amerikai kormányzat félmilliárd dolláros támogatásával megépített LIGO obszervatórium, és az adatok kiértékelésében több tucat nemzetközi kutatócsoport vesz részt, közel 700 szakemberrel. E kutatócsoportok egyike az ELTE-n alapított Eötvös Gravity Research Group Frei Zsolttal az élen.
A magyar csoport 2007 márciusában alakult, és nagyon korán, két és fél év után rendezhette meg a tanácskozást, ami a hazai kutatók munkájának elismerését jelzi.
Láthatatlan jelenségek nyomában
"A konferencia azzal foglalkozik, hogy a detektor, ami arra épült, hogy végre felfedezze már a gravitációs hullámokat, hogyan működik, milyen teendők vannak, hogyan folytatjuk a méréseket, miként végezzük az adatkiértékelést, és milyen cikkeket írunk" - magyarázta az asztrofizikus.
Alapvető fizikai kérdés, hogy vannak-e gravitációs hullámok vagy sem, ez az általános relativitáselmélet közvetlen bizonyítéka lenne. Másrészt a gravitációs hullámok sokat elárulnak a világegyetem korai szakaszáról, arról, hogy hogyan milyen lehetett az univerzum a születését követő legkorábbi időpillanatokban. De gravitációs hullámot kelt egy felrobbanó szupernóva, vagy amikor két fekete lyuk egymás körül pörögve összeolvad.
Frei Zsolt szerint 3-5 éven belül megtörténik a felfedezés, és 5-10 év múlva már rendszeres lesz a gravitációs hullámok megfigyelése, amelyek újfajta asztrofizikai információt adnak a csillagokról és galaxisokról.
"Vannak olyan asztrofizikai jelenségek, amelyek nem biztos, hogy fényt bocsátanak ki. Lehet, hogy csak a gravitációs hullámok alapján lehet majd kimutatni ezeket. Nagyon fontos kérdés, hogy az univerzum kicsit korábbi szakaszában milyen gyakorisággal olvadtak össze a fekete lyukak. A gravitációs jelekből, amelyek a fény sebességével érkeznek, ha megszámoljuk, meg tudjuk mondani" - emelte ki Frei Zsolt.