Laura, Alida
15 °C
32 °C

Spórolva menthetjük meg a Földet

2009.09.24. 12:00 Módosítva: 2009.09.24. 12:08
Törökbálinton építette fel új székházát a Pannon. Az épület Magyarországon példaértékűnek számít, mert sokkal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint a legtöbb irodaháznak. Mondjuk sem a morál, sem a jogi környezet nem kedvez az ilyen épületeknek Magyarországon, pedig már középtávon is hasznot hozhatnak.

Kedden átadták a Pannon új székházát, ami önmagában nem kéne, hogy érdekeljen minket, ha nem az ország egyik legizgalmasabb épületéről lenne szó. Kívülről alig látszik valami: a Zoboki-Demeter iroda épületének formaterve letisztult, mondhatni egyszerű, van mesterséges tó, hatalmas zöldterület, meg vörös szőnyeg a norvég koronahercegnek és vonzó feleségének. Nem mintha a világ összes irodaházának az átadásán részt vennének, de a Pannon tulajdonosa, a Telenor norvég, és mégiscsak jelentős beruházásról van szó.

Valamivel drágább

Hogy mekkoráról, arról nincsenek pontos adatok, de az biztos, hogy a visszafogott külső alatt csúcstechnikás eszközök bújnak meg. Ezek miatt meg körülbelül 10-20 százalékkal többe került az iroda építése, mintha hagyományos módszerekkel húzták volna fel, a különbséget azonban rövidesen behozza alacsony fenntartási költségeivel. Sőt, a tervek szerint középtávon már nyer is a vállalat a különleges építészeti megoldásokkal.

Például mert a Pannoné Magyarország legnagyobb hőszivattyús rendszere, ez szabályozza a ház hőmérsékletét: télen olcsón fűti, nyáron olcsón hűti az épületet, amiben egyébként nem a belvárosi irodaházakra jellemző hűvös, hanem egy sokkal természetesebb 22-23 Celsius fokos hőmérséklet volt a megnyitón.

Az ház melegvízellátásáról sem gázkazánokkal gondoskodnak, hetven százalékban az épületre szerelt, 168 négyzetméternyi napkollektorral oldják meg a melegítést, csak ezekkel 120-160 tonnával csökkenti a vállalat az éves szén-dioxid-kibocsátását. Ráadásul szinte mindent hasznosítanak: az épületben szelektív hulladékgyűjtők vannak, a felhasznált papír nagyrészt újra feldolgozott, és még a szerverszobában keletkező hő sem vész kárba: azzal fűtik a kerti tavat.

Spéci az épület árnyékolástechnikája is, az automatika az időjárásnak megfelelően mozgatja a paneleket, hogy minél kevesebb légkondicionálásra legyen szükség, a lámpák meg mozgásérzékenyek, ezért csak akkor égnek, ha van kinek. Figyeltek a környezetre is: az előírások szerint a telek harminc százalékát lehetne beépíteni, ehhez képest a székház csak nyolc százalékot foglal el a dimbes-dombos törökbálinti területből, az Égett völgyből.

Kevesebb hely, mint dolgozó

Összességében a Pannon ötszáz háztartás károsanyag-kibocsátását spórolja meg nekünk, magának meg sokmilliós üzemeltetési költséget havonta. A világot ennyivel nem sikerül megváltani, de ha a Föld összes vállalata hasonló lépésre szánná el magát, sokkal közelebb kerülnénk a globális felmelegedés megállításához.

A környezetbarát működés ellenére a székház közel sem élhetetlen: nagy, világos közösségi terek vannak mindenfele, van konditerem, lehet jógázni, ráadásul támogatják a neonomádkodást is: bárhol neki lehet állni a munkának, de nemcsak a házban, hanem azon kívül is. Az épületben ugyanis kevesebb hely van, mint ahány dolgozó, tehát vagy arra számít a Pannon, hogy a munkatársak tizede folyamatosan beteg lesz, vagy hogy akad majd, aki távolról dolgozik. Egyébként ez utóbbiról van szó, a mobilszolgáltató hatékonysági és környezettudatossági megfontolásból is támogatja a digitális nomád életmódot. Azonban a számos előny és szinte biztos anyagi megtérülés ellenére sem várható, hogy a magyar cégek többsége holnaptól hasonló irodák építésébe kezd.

A székháznyitó alkalmából rendezett konferencián ugyanis Reith András rámutatott arra, hogy az esetek többségében nincs érdekközösség a felek között. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke elmondta, hogy bár egy alternatív energiákkal működtetett épület csak 10-20 százalékos pluszköltséget jelent, ami az üzemeltetés során többszörösen megtérül, máshol csapódik le a kiadás és máshol a megtakarítás. Az építés költségei ugyanis az építtetőt terhelik, a kivitelező és tervező ezért megpróbálja minél alacsonyabbra szorítani az árat. Az meg, hogy a bérlőnek mekkorák a havi költségei, az építés pillanatában senkit sem érdekel.

A Pannon székház esetében szerencsés volt a szereposztás, hiszen ugyanaz állta az építés költségeit, aki aztán használatba vette a házat. Reith András szerint ugyanakkor fontos lenne minden esetben érdekeltté tenni a beruházót, amit a jogszabályi környezet megváltoztatásával lehetne elérni. „ÁFA-kedvezményt lehetne adni az építtetőnek, ha zöld irodát húz fel, vagy lehetővé kéne tenni, hogy egy adott telekből nagyobb területet építhessenek be” – mondta el a szakember, aki szerint a Pannon székháza igazi mintaberuházás. „Ezek után ha a másik két szolgáltató épít új irodát, kénytelen lesz legalább ilyen tiszta üzemű házba költözni.” - mondta.

Másra készülnek

Környezetkímélő épületet felhúzni viszont a legkevésbé sem egyszerű meló. Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa elmondta, hogy Magyarországon a jelenlegi szabályozás mintha direkt akadályozná az energiatakarékos épületek engedélyeztetését. A jogszabályok ugyanis főként a hagyományos épületekre vannak felkészítve, így amikor egy vállalkozó energiatakarékos irodát akar építeni, akkor a legtöbb űrlap csak zavartan pislog.

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Éghajlat és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója meg arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való időnk: 10-15 éven belül tetőznie kéne a szén-dioxid-kibocsátásnak, ha az évszázad közepére nem lesz mérhető a kibocsátás visszaesése, az katasztrofális hatásokkal járhat. A szakember szerint ideális esetben 2100-ra a jelenlegi szint öt százalékára eshet vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami Ürge-Vorsatz szerint is optimista megközelítés annak fényében, hogy még a Kiotói jegyzőkönyvben vállalt öt-tízszázalékos visszaszorításnak sem sikerült érvényt szerezni.

Pedig úgy tűnik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével mindenki csak nyerhetne. Úgy értem, tényleg mindenki, nincs az egyenletnek olyan eleme, amit veszteségként kéne elkönyvelni. Egyrészt a zöldebb környezet a bolygónak biztosan nem árt. Másrészt munkahelyeket is teremthetnénk: a hazai lakások korszerűsítése körülbelül 13 milliárd euróba kerülne, az átalakítások lökést adhatnának a gyengélkedő gazdaságnak. És miután megmentettük a bolygót, meg még munkát is adtunk, spórolhatunk is: 2025-ig 19 milliárd eurót takaríthatnánk meg az okosan felújított lakásokkal, ennyivel csökkenthető az épületek energiafelhasználása, összességében tehát hatmilliárd eurós pluszban is zárhatnák a beruházásokat a családok.

A probléma főleg a megtérülési idővel van: mivel a politikusok csak négyéves ciklusokban gondolkoznak, de még a családok is nehezen látnak előre, nehéz belevágni egy tíz-húsz éves megtérülési idővel járó beruházásba.

Azért akadnak példaértékű kezdeményezések. Ürge-Vorsatz Diána ismertette azt a dunaújvárosi panelfelújítást, aminek eredményeképpen 84 százalékkal csökkent az épület szén-dioxid-kibocsátása, szemben a panelprogramban szokásos húsz-harminc százalékos megtakarítással. Az épületre a megszokottnál vastagabb szigetelőréteget raktak, az ablakok hőáteresztő-képessége is kiemelkedően alacsony volt, a páraelszívó-rendszeren keresztül visszanyerik a felhalmozódott hőmennyiséget, és még napkollektorok is kerültek a tetőre – mindezeknek hála a ház egy négyzetméterre eső fűtési energiafelhasználása 200-ról 20 kWh-ra csökkent.