Eltűntek az Andok gleccserei
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Igazából csak az utóbbi időben foglalkoznak velük - 15-18 éve vesznek belőlük mintákat -, de az Andok központi részén lévő, a világon legjelentősebbnek számító, 1970-ben még több mint 2000 négyzetkilométeres trópusi jégvilág több jégára már nem létezik.
Egyre rövidebb
Peruban a Broggi (4860 méter) már 2005-ben eltűnt, a Quilca (5250 méter) tavaly jutott erre a sorsra. A Pastoruri (5240 méter) már tömegének 40 százalékát elvesztette, és 10 éven belül végleg elolvadhat. Bolíviában 15 éve még síeltek a Chacaltaya gleccseren (5395) méter, ma napjai a szó szoros értelmében meg vannak számolva.
Az egyes országok külön-külön készítenek felméréseket, de Bernard Francou francia glaciológus szerint, aki a Peru, Bolívia, Ecuador és Kolumbia valamennyi jégfolyamának sorsát tanulmányozza, általánosságban elmondható, hogy az Andok gleccserei kiterjedésük 30-100 százalékát elvesztették.
A perui vízügyi hatóság jelentése szerint a gleccservidék központját alkotó perui Fehér Kordillerák, ahol mintegy harminc 6000 méter feletti csúcs található, 33 év alatt jégtömegük 27 százalékát vesztették el.
"A mérések azt mutatják, hogy az Andok gleccserei évi átlagban egy méterrel vékonyodnak" - fejtette ki Bernard Francou egy Limában rendezett tudományos tanácskozáson tíz ország szakértői előtt.
A tudósok szerint ez a térség a világ időjárásának egyik kulcsa, több okból is. Az első az, hogy fontos gátat képeznek az általában a Csendes-óceán nyugati részéről érkező légáramlatok útjában. Nem kevésbé jelentős azonban az, hogy magasságukat és elhelyezkedésüket tekintve egyedülálló jelzői az éghajlat és a felmelegedés alakulásának. Őrszemek a magasban, gyors elolvadásuk vészjelzés lehet - mondja Francou. Márpedig a mérések azt mutatják, hogy 4000 méter fölött erősebb lesz a felmelegedés.
Gátak kellenek
Ezeknek a magashegyi víztornyoknak az olvadása azonban nem jelenti azt, hogy mindenki számára és azonnali veszélyt jelentenek. A városok vízellátásában a gleccservíz szerepe különböző mértékű: Quito esetében például 5 százalék, La Paz esetében azonban már 15.
Georg Hoffman, a franciaországi Saclay-ben működő klímatudományi intézet tudósa ehhez hozzátette, hogy a térségben különböző csapadékmodellek - nedvesek és szárazabbak - érvényesülnek, továbbá a tropikus Andok hidrológiai változatosságát még nem teljesen tárták fel. További szempont, hogy a jégtartalék olvadása az első időben magasabb vízhozamot eredményez.
Az azonban biztos, hogy ezeket a gleccserek alkotta természetes víztartalékokat idővel pótolni kell mesterséges tárolókkal. Márpedig nagy gátakat építeni korántsem egyszerű feladat egy olyan hegyvidéken, amely évi 5-6 millimétert is nő. Ezzel ráadásul erős szeizmikus mozgások párosulnak. 1970-ben a Fehér Kordillerák egyik rettenetes földrengése a helyszínen 30 ezer ember életét követelte, összesen pedig 66 ezer áldozattal járt.
"Tudatában kell lennünk annak, hogy a gleccsereket nem lesz könnyű pótolni" - hangoztatta Francou a limai tanácskozáson.