Illés
16 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Riboszómakutatók kapták a kémiai Nobelt

2009.10.07. 12:30
Egy indiai, egy amerikai és egy izraeli tudós kapta a 2009-es kémiai Nobel-díjat. A kutatók a riboszómák felépítésének és működésének leírásáért kapták a legrangosabb tudományos elismerést.

Gunnar Öquist, a svéd tudományakadémia titkára magyar idő szerint szerda délelőtt 11 óra 45 perckor jelentette be az idei kémiai Nobel-díjasok nevét. Három tudós kapta egyenlő mértékben megosztva az elismerést: az indiai születésű, de Nagy-Britanniában dolgozó Venkatraman Ramakrishnan (MRC Laboratory of Molecular Biology, Cambridge), az amerikai Thomas A. Steitz (Yale Egyetem, Howard Hughes Medical Institute) és az izraeli Ada E. Jonat (Weizmann Institute of Science). A hivatalos indoklás szerint a három tudós a riboszóma szerkezetét és funkcióját leíró tanulmányaikért kapta a Nobel-díjat.

A riboszóma a sejteket kitöltő citoplazmában elhelyezkedő, RNS-ből és fehérjékből álló sejtszervecske. Ez fordítja le a DNS-molekulában kódolt információkat, ez az élet egyik legalapvetőbb eljárása. A riboszómák állítják elő a fehérjéket, melyek az élő szervezetekben a kémiai folyamatokat ellenőrzik. Mivel a riboszómák létfontosságúak, ezért az új antibiotikumok kutatásánál is az egyik fő célpontot jelentik. Számos napjainkban alkalmazott antibiotikum úgy működik, hogy megakadályozza a baktériumok riboszómáinak működését, amit a kórokozó nem él túl.

Thomas Steitz
Thomas Steitz

A riboszómák minden élőlény sejtjeiben megtalálhatók, de apró méretük miatt csak elektronmikroszkóppal láthatók. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise, az rRNS (riboszómális RNS) által kódolt genetikai információ alapján – ezt a folyamatot transzlációnak nevezik. A hírvivő RNS, az mRNS a ribonukleotid-sorrendjében kódolt genetikai információt szállítja a kromoszómáktól a riboszómákhoz. A riboszóma és a tRNS (szállító RNS) molekulák ezt a kódot hármasával lefordítva állítják elő a fehérjéket, minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel meg.

Az idei kémiai Nobel-díjasok megalkották a riboszóma atomi szintű, háromdimenziós modelljét. Valamennyien röntgendiffrakciós eljárással térképezték fel a riboszómát alkotó több százezer atom egymáshoz viszonyított elhelyezkedését. Ma is ezeket a modelleket használják a kutatók az új antibiotikumok fejlesztése során. Ada Jonat 1964 óta az első nő, akinek odaítélik a díjat. A kémiai Nobel-díjat eddig háromszor kapta meg nő: Marie Curie 1911-ben, miután 1903-ban már fizikai Nobel-díjat is kapott, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben és utoljára 45 éve Dorothy Crowfoot Hodgkin.

000T TRPar2821008

Reklámautót vezet a tavalyi díj ihletője

Tavaly három, Amerikában élő tudós kapta a kémiai Nobelt Simomura Osamu, Martin Chalfie és Roger Y. Tsien a zöld fluoreszcens protein (green fluorescent protein, GFP) felfedezéséért, illetve gyakorlati felhasználásáért kapta az elismerést. A GFP-t először egy medúzafajtában, az Aequorea victoriában mutatták ki 1962-ben. Azóta a világító protein a modern biokémia egyik legfontosabb eszköze, segítségével a kutatók korábban láthatatlan folyamatokat tudnak nyomon követni, így megfigyelhetik az idegsejtek kialakulását vagy a rák terjedését.

A tavalyi díj odaítélése után az ABC hírportálja megírta, hogy a GFP-kutatások elindítója Douglas Prasher volt, akit nem díjaztak. Szakértők szerint Phraser volt az első, aki 1987-ben felismerte a jelzőproteinben rejlő lehetőségeket. A tudós a nyolcvanas években a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézetben klónozta a proteint, de aztán elfogyott a kutatásra szánt pénz. Amikor évek múlva találkozott Chalfie-vel és Tsiennel, örömmel megosztotta velük az eredményt. Prasher azonban nem tudott tovább dolgozni biokémikusként, a tudós ugyanis családi okok miatt kénytelen volt az alabamai Huntsville-ben maradni. Kutatói állást nem kapott a kisvárosban, és hogy számláit fizethesse, egy helyi Toyota-kereskedő reklámautójával furikázott a városban, óránként tízdolláros bérért. Prasher a lapnak nyilatkozva azt mondta, örül kollégái Nobel-díjának. A három díjazott egyébként saját költségre meghívta Prashert és feleségét a díjátadóra, és beszédükben mindhárman köszönetet mondtak Prashernek.

Nem ez volt az egyetlen furcsaság a tavalyi díj körül, kiderült ugyanis, hogy az orvosi, fizikai és kémiai Nobel-díjakat odaítélő bizottságok egyes tagjait a kínai kormány utaztatta. A svéd ügyészség vizsgálatot indított, hogy kiderítse, történhetett-e korrupció. A bizottsági tagok a pekingi kormány meghívására mentek Kínába, hogy tájékoztassák a helyi vezetőket arról, mire van szükség a Nobel-díjak elnyeréséhez. Ketten 2006-ban, hárman pedig tavaly jártak az ázsiai országban, a kínai hatóságok fedezték utazási, szállodai és étkezési költségeiket is. Idén augusztusban a tagokat tisztázták a vádak alól, és megszüntették a vizsgálatot. Mivel az egyik idei fizikai Nobel-díjas kínai születésű, ezek a vádak újra előkerülhetnek.

Öten voltak magyarok

Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat, akkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért. Herskó a díjat megosztva kapta izraeli kollégájával, Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal. Tíz évvel korábban, 1994-ben az Amerikában élő Oláh György kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért ­ kutatásai révén új típusú, magas oktánszámú üzemanyagokat, illetve gazdaságos ólommentes benzint lehet előállítani. 1986-ban a torontóban élő Polányi János megosztva, 1943-ban Hevesy György önállóan kapott kémiai Nobel-díjat. Az első magyar származású – egyébként osztrák-német – kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, aki 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak.

Az idei első Nobel-bejelentés hétfőn volt, akkor az orvosi-fiziológiai díj nyerteseit közölték. Az elismerést az ausztrál származású Elizabeth H. Blackburn és két brit születésű amerikai, Carol W. Greider és Jack W. Szostak kapták a kromoszómákat védő telomerek, illetve a telomeráz enzim felfedezéséért és működésének megértéséért. Kedden a fizikai Nobel-díjazottakat nevezték meg: a kínai születésű Charles Kuan Kao a díj felét kapta az optikai szálakon történő kommunikáció kutatásában elért eredményeiért, egy-egy negyed pedig az amerikai Willard S. Boyle-nak és George E. Smithnek jutott. Ők a digitális fényképezőkben is használt képalkotó félvezető áramkör, a CCD feltalálásáért kapták a díjat. Csütörtökön az irodalmi díj, pénteken a békedíj nyertesét nevezik meg, jövő hétfőn pedig azt hirdetik ki, kihez kerül idén a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj.

A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 265 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.