Depressziós gyerekekből könnyen lesznek netfüggők

2009.10.08. 16:55
Kínában félkatonai jellegű nevelőtáborokban igyekeznek leszoktatni a netfüggőket a netről, míg a pszichológusok egy része szerint a net egyszerűen társas média, így nem is okozhat függőséget. Egy tajvani kutatócsoport most kiderítette, hogy a különböző személyiségzavarokban szenvedő gyerekek kamaszkorukra könnyebben válnak netfüggővé, mint egészséges társaik. Már ha létezik netfüggőség.

A depressziós, figyelemzavaros, hiperaktív, szociofóbiás és mások iránt ellenséges érzelmeket tápláló gyermekek könnyebben válnak netfüggővé, mint azok a társaik, akik nem küzdenek hasonló zavarokkal, derül ki egy tanulmányból, amelyet a tajvani Kaohsiung orvosi egyetemének kórházában végeztek el. A kutatók 2300, 12 év átlagéletkorú gyerek nethasználati szokásait vizsgálták önbevalláson alapuló kérdőívekkel, amelyeket a gyerekek félévente töltöttek ki, két éven át, egészen kamaszkorukig. A kísérletben részt vevők 11 százalékánál mutatkoztak a netfüggőség tünetei, jelentették a kutatók tanulmányukban, amely az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című amerikai gyermekgyógyászati folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

A nem is számít

A lányok között kiemelkedően magas volt azoknak a szociofóbiásoknak és depressziósoknak a száma, akik kamaszkorukra netfüggővé váltak, ami a kutatás vezetője, Chih-Hung Ko szerint azt jelenti, hogy a nemek közötti különbségeket is figyelembe kell venni, amikor az internetfüggőséggel kapcsolatos megelőző és beavatkozó stratégiákat kidolgozzák.

„Az internetfüggőség negatív hatással lehet az iskolai eredményekre, a családi kapcsolatokra és a kamaszok érzelmi állapotára” – írják a szerzők a tanulmányban. Korábbi kutatások szerint a netfüggő kamaszok száma 1,4 és 17,9% között alakul, a nyugati és a keleti társadalmakban egyaránt, és egyes szakértők amellett érvelnek, hogy a net- és játékfüggőség kapjon helyet a mentális betegségeket leíró amerikai gyógyászati kézikönyv, a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders következő kiadásában, a 2012-ben megjelenő DSM-V-ben.

A helyzet különösen ijesztő Kínában, ahol közel 300 millióan interneteznek, és 70 százalékuk 30 évesnél fiatalabb. Egy tavaly év végi tanulmány szerint a kínaiak szabadidejük 44 százalékát a neten töltik, és ez kiemelkedően magas aránynak számít a többi országhoz képest. Tao Ran kínai pszichológus szerint a népesség 4-6 százaléka netfüggő – a professzor meghatározása alapján azok tartoznak ide, akik három hónapon keresztül, vagy még tovább, naponta több mint hat órát töltenek nem munka- vagy tanulmányi célú netezéssel.

Tao főtörzs fekvőtámasszal gyógyít

Tao doktor radikális, félkatonai módszerekkel, 6 órai ébresztővel, fél 10-es takarodóval, fekvőtámaszokkal és a hadseregben szokásos feszített napirenddel igyekszik gyógyítani a netfüggőket. 2004-ben alapított, Peking közelében fekvő tábora mintájára azóta 300 hasonló intézmény nyílt az országban. Ezekben a táborokban nemcsak netfüggőket, hanem egyéb, nem materiális függőségfajtákat is igyekeznek kúrálni – a professzor szerint ezek közé tartozik a munka-, a vásárlás- és a szexfüggőség is.

Az a kérdés ugyanakkor, hogy létezik-e egyáltalán internetfüggőség, és mentális zavarként írható-e le, még mindig megosztja a tudóstársadalmat. Maga az angol terminus (Internet Addiction Disorder, IAD) eleve viccből született: tüneteit egy Ivan Goldberg nevű amerikai orvos írta le még 1995-ben, a patológikus szerencsejáték mintájára, amely akkor már szerepelt a DSM most is aktuális, negyedik kiadásában.

Bár a szenzációra éhes sajtó hamar elterjesztette a kifejezést, az ellenzők szerint az addikció terminus túl tág, és ha sokat használják, megtörténhet, hogy egy idő után minden kompenzáló jellegű viselkedésre ráhúzzák majd; nem beszélve arról, hogy egyes vélemények szerint az internet nem tárgy, hanem társas média, és nem lehet tőle függővé válni. A vita közepette a hivatalos álláspontot egyelőre az a tény írja le a legjobban, hogy 2007-ben az amerikai orvosszövetség, az AMA nem javasolta a pszichiátriai társaságnak (APA), hogy az IAD diagnózisát felvegye a DSM-V-ben leírt diagnózisok közé, és további vizsgálatokat javasolt a túlzott videojáték-használat hatásainak felderítésére.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla