Olivér
5 °C
8 °C

Feltárták a Reménytelen-szifont

2009.11.15. 14:40
Óriási a tudományos és turisztikai jelentősége annak a feltárásnak, amelyet a Borsod megyei Kossuth-barlangban található Reménytelen-szifonban végeztek.

A Jósvafő határában található barlangban barlangászok és kutatók több éven át tartó erőfeszítés után átjutottak egy vízzel telt barlangjáraton, egy úgynevezett szifonon. "Nagyon kemény munkának köszönhető ez az eredmény, hatalmas csapatmunka jutalma. A mfeltárásban részt vettek az Amphora és más búvárklubok tagjai, illetve az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai, mintegy félszáz ember" – mondta Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park osztályvezetője vasárnap.

Az Amphora Búvár Klub tagjai egy cseppkövekkel ékesített ablakra és egy tóra bukkantak a Borsod megyei Kossuth-barlangban található Reménytelen-szifonban. A barlang az Aggteleki-karszton helyezkedik el, Jósvafő község közelében, a Nagy-Tohonya-forrás mögött. A szifon eleje nagyon szűk csőnek tekinthető, 90 méter után kezd el tágulni és egy hatalmas terembe, a már említett tóba vezet. Az első megállapítás szerint ebből a teremből két szárazjárat is továbbindul, valamint a cseppkövekkel ékesített ablak mögött szintén egy újabb tó látható, amelyből feltehetően egy újabb szifon indul ki.

Gruber hangsúlyozta: az első feladat, hogy a kutatók a feltárt részt biztonságossá tegyék, csak ezután indulhat újabb felfedezés. Az Aggteleki-karsztot hatalmas barlangrendszerek hálózzák be, és egyik sincs teljes egészében feltárva. A Kossuth-barlang és rendszere a Baradla-barlanghoz és annak járataihoz hasonlítható nagyságrendileg – fogalmazott a szakember.

1968 óta próbálkoztak

A Kossuth-barlangot Kessler Hubert vezetésével 1956-ban tárták fel és ismerték meg a szifonig. A feltárást követően megindult a víz alatti járatok kutatása, ám az nem hozott eredményt. Az első alkalmakkor a kutatók szabadtüdővel próbáltak meg továbbhaladni a járatban, de csak annak irányát tudták megállapítani. 1968-tól kezdve az Amphora Búvár Klub tagjai mintegy 50 méter hosszan, 22 méter mélységig tárták fel a szifont.

A barlang megközelíthetősége 1988-ban vált biztossá, amikor kiépült a ma is ismert bejárati táró. Az akkor nagy erőket felvonultató kutatótábor sajnos nem érte el kitűzött céljait, viszont megtisztították a szifon természetes bejáratát, és kiépítettek egy fix vezetőkötelet majdnem az 1968-as végpontig. 1997-ben a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály búvárai áthatoltak egy szűkületen, így a szifon hossza 97 méter, legnagyobb mélysége 33 méter lett. A továbbjutást azonban egyik társuk halála megakadályozta.

A szifon kutatása négy éve indult újra. Az Amphora Búvár Klub kutatói több éves munkájuknak köszönhetően, péntek délután átjutottak a vízzel telt barlangjáraton, ahol megdöbbentő folytatást találtak: a szifon túloldalán egy körülbelül 15 méter széles és 30-40 méter hosszú tavat látni, amely egy gyönyörű, cseppköves ablakban folytatódik – idézte Gruber a búvárok beszámolóját.

A barlang jelenleg ismert hossza másfél kilométer, azonban a víznyelők festésével lehatárolt vízgyűjtő területe meghaladja a 25 négyzetkilométert, így a szifonon túl több kilométernyi ismeretlen járat várja a kutatókat. A nemzeti park munkatársai a szifonig jelenleg is terveznek kirándulásokat, tehát addig a pontig a jó állóképességgel rendelkező látogatók is eljuthatnak. A későbbiekben ha a megfelelő biztonságtechnikai szempontok adottak lesznek- talán tovább is merészkedhetnek majd az egyszerű, barlangi kirándulók is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?