Huba
19 °C
33 °C

Újraindították a CERN nagy hadronütköztetőjét

2009.11.20. 23:56 Módosítva: 2009-11-20 23:59:02
Tizennégy havi szünet után péntek este újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) - közölte a CERN.

"Az első kísérleti protonbelövések 16 óra tájban kezdődtek el " - mondta el James Gillies, a CERN szóvivője, aki hozzátette, hogy a részecskék belövése egyelőre csak töredékmásodpercekig tart. "Ha minden rendben megy péntek éjjel, szombat reggel 7 óra tájban néhány percre elkezdjük egy protonnyaláb körbevezetését" - mondta a szóvivő.

A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban található. A berendezés segítségével protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (csaknem 1054 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Az első, kisebb incidens az indítás után 48 órával történt. Az indítás után kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, s elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani.

A helyreállítás 40 millió svájci frankba (7,14 milliárd forintba) került. Mint kiderült, a protonnyalábok irányítására szolgáló 1200 szupravezető mágnesből 53-at ki kellett cserélni, s körülbelül 200 meghibásodott elektromos csatlakozást megjavítani. A létesítmény mérnökei most egy olyan megfigyelőrendszert hoztak létre, amely idejekorán jelez, ha valamilyen meghibásodást észlel a mágnesek közötti kapcslatokban. Ez lehetővé teszi a mágnesek leállítását még azelőtt, hogy kár keletkezne bennük.

A kutatók remélik, hogy ezúttal hosszabb ideig sikerül üzemben tartani a berendezést. December végén-január elején a két protonnyalábot 3,5 teraelektronvolt (TeV) energiával ütköztetik majd.

A szakértők olyan elméleti elemi részecskék, mint a részecskefizika standard modellje által megjósolt, az elméleti fizika tömegfogalmának alapjául szolgáló Higgs-bozon vagy Higgs-részecske létezésére is bizonyítékot keresnek, valamint azt szeretnék megtudni, miből áll a sötét anyag.

A CERN-t azonban nemcsak az LHC műszaki problémai aggasztják. A hadronütköztetőt ellenző ConCERNed International nevű civil szervezet pénteken az ENSZ-hez fordult, beadványában azzal vádolva meg Svájcot, Franciaországot és Németországot, hogy nem tettek eleget az állampolgárok biztonságának szavatolására vonatkozó, törvény megszabta felelősségüknek.