Máté, Mirella
12 °C
30 °C

280 millió éves gyíkok utolsó vacsoráját találták meg

2010.01.06. 10:01
280 millió évvel ezelőtt élt gyíkok utolsó étkezésének tartalmát térképezték fel kanadai biológusok: a gyíkszerű lények rovarokkal táplálkoztak.

A leletről a brit királyi tudományos akadémia Biology Letters című szaklapjában számolnak be a kutatók. Az őskori hüllők maradványaira Oklahomában bukkantak. A két koponya egykori tulajdonosai a paleozoikumban élt hüllőszerűek eddig ismeretlen fajához tartoztak. A hüllőszerű lények csoportja 300 millió évvel ezelőtt jelent meg bolygókon, többségük a perm időszak végéig kihalt, csupán néhány faj élte meg a dinoszauruszok korát. A két lény maradványait, amelyek leginkább a mai gyíkoknak felelnek meg, az Oklahomai Természettudományi Múzeumban őrzik.

Sean Modesto, a kanadai Cape Breton Egyetem biológusa kollégáival véletlenül felfedezte fel a fogak közé szorult rovarmaradványokat. Az egyik koponyában a rovar külső vázának, a kutikulának egy darabkáját fedezték fel vélhetően a csápja öt szegmensével együtt. A másik gyík fogai közé a kutikula hosszabb fragmentuma szorult - az alapja szélesebb, a hegye viszont keskenyebb: a biológusok meggyőződése szerint a maradvány valamilyen rovar hátsó toldaléka lehetett.

A kutatók régóta feltételezték, hogy a korai hüllők rovarokkal táplálkoztak, erre engedtek következtetni éles, befelé görbülő fogaik, amelyek ideálisak arra, hogy megragadják a rovart és megtartsák a rúgkapáló zsákmányt. Közvetlen bizonyíték erre azonban nem volt, a feltevések csupán a kihalt és a ma élő állatok összevetésén alapultak.

Rendkívül ritka, hogy valamilyen organizmus maradványaira egy fosszílizálódott ragadozó szájában leljünk - magyarázta Matthew Vickaryous, a kanadai University of Guelph kutatója. Sean Modesto szerint a lelet olyan, mintha pattogatott kukorica héjára bukkannának egy maja fogazatában.