Tekla
8 °C
20 °C

Spárta is így pusztult el

2010.01.14. 17:02
A legerősebb földrengések nem mindig a legpusztítóbbak is. Egy 1964-es alaszkai földrengés, mely a Richter-skála szerinti 9,2-es erősségű volt, csupán 124 áldozatot követelt, a 2003-as 6,3-as erősségű iráni földrengésben viszont 26 796-an vesztek oda.

Már az ókori Spártát is földrengés pusztította el annak idején, de ez mégis semmi volt ahhoz a földmozgáshoz képest, mely 526-ban Antiokhiában zajlott le. Az ókori város nagy része teljesen elpusztult, és a korabeli források szerint 250 ezren haltak meg. A földrengést később hatalmas tűzvész követte, amely a többi épületet is elpusztította. Ez volt minden idők harmadik legnagyobb földrengése.

Az európaiak számára az 1755-ös lisszaboni földrengés volt a legemlékezetesebb, melyben Portugália fővárosának kétharmada vált a földdel egyenlővé. A rengések reggel 9 óra 30 perckor lepték meg az ébredező város lakóit. Lefolyása gyors és intenzív volt, alig 10 percig tartott. Ez idő alatt három nagyobb lökéshullám rázta meg Lisszabont, és 6 másodperc alatt 9000 épület semmisült meg. A gyönyörű mór, reneszánsz és gótikus stílusú házak és a sokszínű kultúra semmivé lett.

Az eset épp halottak napján történt, és a rengések után tűzvész, illetve még tengerrengés is sújtotta a várost. A 275 ezres lakosságból hatvanezren haltak meg, de a 8,6-os erősségű rengéseket érezni lehetett a Algériától Franciaországig, sőt, még Finnországban is.

Amikor megmozdul a föld

Minden idők legpusztítóbb rengésének mégsem ezt, hanem az 1556-os kínai földrengést tartják. Ez volt az emberi történelem eddigi legtöbb áldozatot követelő természeti katasztrófája: a nyolcas erősségű földrengésnek több, mint 830 000 áldozata és másfél millió sebesültje volt. A rengeteg haláleset annak tudható be, hogy a lakosság nagy része löszbe vájt barlangokban lakott, amik az első lökésekre azonnal beomlottak – betemetve a bennük lévőket.

1976, sátortábor Pekingben a XX. század legnagyobb rengésének túlélői számára
1976, sátortábor Pekingben a XX. század legnagyobb rengésének túlélői számára

A huszadik század legnagyobb földrengésének a szintén Kínában található Tangsan város pusztulását tartják. Az egymillió lakosú észak-kínai várost 1976 júliusában egy 7,8-as erősségű, de alig 15 másodperces földmozgás tette a földdel egyenlővé. Az áldozatok számát 240-300 ezerre becsülték.

Ázsiában egyébként is gyakoriak a földrengések. Japán és Kína sorozatban elszenvedett földmozgásai után legutóbb 2004-ben Indonézia, Srí Lanka és India szenvedett a földrengéstől, és az utána következő cunamitól. A földmozgásra december 26-án, helyi idő szerint reggel 7:58-kor került sor. Az ezt követő szökőárnak összesen körülbelül 230 000 áldozata volt. A földrengés 9,1-9,3 erősségű lehetett, és az adatok szerint a szeizmográf feltalálása óta ez a második legnagyobb mért eset volt.

6,3-as erősségű iráni földrengés 2003-ban
6,3-as erősségű iráni földrengés 2003-ban

Egy kis hazai

Hazánk kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően ritkák a földrengések. Ezek közül az 1763-as komáromi földrengés volt az egyik legsúlyosabb, melyet Jókai Mór is megörökített "Az elátkozott család" című regényében. A rengéseket az egész országban, sőt, még Drezdában és Lipcsében is érezni lehetett. A komáromi házak megrongálódtak és több száz össze is dőlt a 6,3-as erősségű földmozgásban, hatvanhárman meghaltak, 102-en megsérültek.

Sokan emlékezhetnek az 1985-ös berhidai földrengésre is, mely augusztus 15-én reggel rengette meg a Balaton északi partját és Várpalota környékét. A 4,9-es erősségű mozgások miatt Berhidán és a környező településeken jelentős épületkárok keletkeztek, de senki nem halt meg. A kár a korabeli számítások szerint is milliárdokra rúgott, így az egész ország összefogott, hogy megsegítsék az ott lakókat.