További Tudomány cikkek
Most viszont a külvilág által kevéssé ismert ogiekek, akik Kelet-Afrika utolsó igazi vadász- és gyűjtögető populációját képezik, olyan próbatétel előtt állnak, amely talán minden eddiginél nehezebb. A kenyai kormány arra készül, hogy eltávolítsa a Mau erdőben élő több tízezer legális és illegális telepest, márpedig ez az erdő az ogiekek ősi otthona, egyidejűleg az egész ország létfontosságú víztartalékának forrása. A kérdés az, vajon a máig túlélő néhány ezer ogieket mentesítik-e az intézkedés alól vagy nekik is távozniuk kell?
Segítsen az elnök
"Szóljanak Obamának és embereinek, hogy segítsenek nekünk" - kérte a The New York Times munkatársát Daniel M. Kobei ogiek vezető, akit láthatóan letaglóz, hogy törzsének tagjai arra kényszerülhetnek, hogy elhagyják az erdőt, amelynek megőrzéséért évtizedeken át küzdöttek,
A Mau erdő vitathatatlanul létfontosságú. Sűrű erdő ez, amely felfogja az esőt és a párát; korábban több mint egy tucat tavat és folyót táplált a régióban, hozzájárulva még a Nílus víztartalékaihoz is. Az utóbbi másfél évtizedben azonban a rosszul tervezett erdőgazdálkodási megoldások következtében (a kormány lényegében közvetítőknek adott át erdőrészeket) a fák 25 százalékát kidöntötték. Az erdő egy része ma egyszerű rét. Az ogiekek azt mondják, hogy kevesebb lett benne az antilop és a méh is. A tudósok szerint a környezetrombolás áradásokat okoz, megváltoztatta a mikroklímát, a talaj eróziójára és a tavak kiszáradására vezetett.
Mindez fájdalmas eredménnyel járt tavaly nyáron, amikor Kelet-Afrikát olyan súlyos szárazság sújtotta, amilyenre évek óta nem volt példa. Nairobiban heteken át nem folyt víz a csapokból. Mivel Kenya elektromos energiájának nagy részét vízierőművekből nyeri, a vízhiány áramszüneteket okozott, a bűnözés és a munkanélküliség megugrott.
Vizsgálatok
A kenyai kormány erre hirtelen mozgásba lendült. Környezetvédelmi vizsgálatokat rendelt el, és ragaszkodni kezdett ahhoz, hogy az összes telepesnek el kell hagynia a Mau erdőt. Álláspontja szerint ez lehetővé tenné több millió facsemete elültetését abból a célból, hogy ismét bőven áradjon a víz a térségből.
Ám a hirtelen felbuzdulás gyanút keltett. Sok ogiek felteszi a kérdést, vajon a kenyai politikusokat, akik a világon a legkorruptabbak közé számítanak, nem inkább a dollár iránti lelkesedés mozgatja-e. "A kormánynak gazdasági okokból van szüksége arra az erdőre - állítja Towett Kimaiyo ogiek vezető. - Az ügyből csak a fatelepeknek lesz hasznuk."
Mau erdő nagyobb térképen való megjelenítése
Mintha csak bizonyítani akarná szavait, a madárcsiripelés és a tehénkolompok mögül egy másféle, mélyebb, kitartóbb hang is megszólal: a buldózereké, sok buldózeré. A fakitermelők továbbra is nagy szeleteket hasítanak ki az erdőből, hatalmas fákat döntenek ki, hogy exportra szolgáló ajtókat és furnérlemezeket készítsenek belőlük.
Nem beszélnek róla
"Erről nem óhajtok beszélni, ez bonyolult kérdés"" - Julius Kawita, a körzet kormánymegbízottja csak ennyit válaszol, amikor arról kérdezik, mi is történik valójában. Ám a kenyai környezetvédő csoportok szerint a fakitermelő cégeket ugyanúgy egyes befolyásos kenyai politikusok ellenőrzik, ahogy a teaültetvényeket, a tehenészeteket és a kenyai gazdaság más kulcságazatait is.
Az ogiek füleknek mindez régi nóta, szomorúan ismerős dolog. Noha Kelet-Afrika legrégebbi társadalmai közé tartoznak, már az 1930-as években sokukat elűzték a brit gyarmatosítók, akik aztán "bennszülött rezervátumokba" gyűjtötték őket. Ezekben számtalan ogiek vált betegségek, például a malária áldozatává, mert ezek ellen nem volt természetes védettségük. A britek kiirtották az őserdőt, és helyébe fenyveseket telepítettek, amelyekből jól eladható deszkát lehet kitermelni.
Az üldöztetés folytatódott azt követően is, hogy Kenya 1963-ban függetlenné vált, a rendőrség felgyújtotta az ogiek kunyhókat, hogy lakóikat kiűzze az őserdőből. Az 1990-es években a kormány hektárok ezreit hasította ki a Maúból politikai szövetségesei javára, még jobban kiszorítva az ogiekeket. Kawita elismerte, hogy a kívülről érkezett betelepedőkhöz képest - akik kivágják a fákat és kukoricaföldeket létesítenek helyükön - az ogiekek "kíméletet tanúsítanak az erdő iránt", ám arról a kormánybiztos már nem nyilatkozott, vajon az ogiekeket felmentik-e a kitelepítés hatálya alól.
Kevesen vannak
Pedig ezekből a gyűjtögető-vadászokból már amúgy is kevés maradt. Számukat senki sem tudja pontosan, 5 ezertől 20 ezerig terjednek a becslések. Nyolcvan százalékuk írástudatlan, ugyanakkor a törzs sok tagját csábítják a modern élet lehetőségei. Nem ritka látvány az olyan ogiek férfi, aki egyik kezében sastollas nyílvesszőt tart, a másikban mobiltelefont.
Az amerikai lap ogiek életképpel zárja tudósítását: a törzs egyik fiatal tagja arra készül, hogy begyűjtse a mézet az egyik magas fa tetején elhelyezett mézcsapdából. Füstölgő kókuszdiót visz magával, amely arra szolgál, hogy - mint magyarázza - elaltassa a méheket. Antilopbőrt vet át a testén, lábán viszont sáros sportcipőt visel. Mielőtt felmászna a fára, és eltűnne a levelek között, lerúgja a cipőjét.