Francia és amerikai tudósok a maláriaparaziták két, az Afrikában honos állatoknál eddig ismeretlen formáját fedezték fel. Még nem derült ki, hogy a gorillák emberektől vagy más főemlősöktől kapták-e el a kórt, és hogy milyen súlyos a betegségük. Annyi már bizonyos, hogy a jövőben a szúnyogok által terjesztett fertőzés megelőzésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az emberszabásúak is hordozhatják a kórokozót.
A maláriát a Plasmodium falciparum nevű parazita egysejtű okozza, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente körülbelül 500 millió ember betegszik meg a váltóláz e formájában. Közülük két millióan - legtöbben gyerekek - nem élik túl.
A CNRS montpellier-i kutatóközpont fertőző betegségek genetikájával és evolúciójával foglalkozó laboratóriumában Franck Prugnolle vezetésével dolgozó kutatók vadon és fogságban élő állatok fekáliáját és vérét vetették alá genetikai elemzésnek. A vizsgált állatok között 124 kameruni csimpánz és 87, szintén Kamerunban, illetve Gabonban élő gorilla szerepelt.
Két kameruni gorillánál a tudósok Plasmoduim falciparum jelenlétét mutatták ki, bár ez őket is meglepetésszerűen érte. A parazita egysejtűt egy gaboni példány vérében is tetten érték. A gorillák esetében ez a paraziták két új formáját jelenti, a kutatók a Plasmodium GorA, illetve GorB nevet adták a kórokozóknak. Mindkét forma rokonságot mutat az emberre veszélyes kórokozóval, valamint a csimpánzokra veszélyes Plasmodium rechenowival és gabonival.
A tudósok 22 csimpánznál, illetve 18 gorillánál eltérő Plasmodiumot mutattak ki, álláspontjuk szerint ez a terjedés magas kockázatát rejti magában az állatokra veszélyes maláriát tekintve.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a főemlősök és az emberek közötti kapcsolat - többek közt az erdőirtás miatt - gyakoribbá vált, ez pedig több alkalmat jelent a betegségek átadására is.